● news.bsdnet.hu

Fábri György, a Közszolgálati Tanács elnöke szerint a közmédia új rendszerének több eleme előrelépést jelenthet, ugyanakkor hosszabb távon szerencsésebb lenne, ha a Független Közmédia Testületben nagyobb súlyt kapnának a civil szereplők. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról is beszélt, hogy a médiaszakmai jelöltek kiválasztását rendkívül szoros határidő mellett kellett lebonyolítani. A Tisza Párt kezdeményezésére kedden elmaradt a Független Közmédia Testület három médiaszakmai jelöltjének meghallgatása az Országgyűlés művelődési bizottságában. A Közszolgálati Tanács által javasolt Bayer Judit médiajogász, Sükösd Miklós szociológus, médiakutató és Kollár Árpád költő közös nyilatkozatban jelezte: fontosnak tartják, hogy a választási eljárás legitimációjához ne férhessen kétség. Ugyanakkor kifogásolták, hogy szerintük a közmédia konkurenseit jelentő kereskedelmi és „NER-es” média érdekeit képviselő szervezetek – amelyek kritizálták az eljárást – beleszóljanak a jelöltek kiválasztásába. ( Ezt a minősítést a Magyar Reklámszövetség elnöke kikérte a kritikus szervezetek nevében. Novák Péter azt írta: határozottan visszautasítom azt a megfogalmazást, amely szervezeteinket »kereskedelmi és NER-es média érdekeit képviselő szervezetekként« állítja be.” Szerinte az érintett szervezetek a magyar média-, reklám- és tartalomipar széles és sokszínű szakmai közösségeit képviselik, ezért elfogadhatatlan, hogy legitimitásukat politikai vagy üzleti címkékkel kérdőjelezzék meg. ) Fábri György, a Közszolgálati Tanács elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában részletesen ismertette az új rendszer felépítését. Mint mondta, a Független Közmédia Testület a közmédia tulajdonosi, igazgatótanácsi funkcióját látja majd el. A kilenctagú testületbe három tagot a kormánypárti, hármat az ellenzéki frakciók delegálhatnak, további három embert pedig a médiaszakma jelölhet. Utóbbi három jelölt kiválasztásának folyamatát a Közszolgálati Tanács koordinálta. Fábri szerint a testületnek rendkívül kevés ideje volt a teljes folyamat lebonyolítására: húsz nap alatt kellett kiírniuk a pályázatot, fogadni a jelöléseket, elvégezni az adminisztrációt és megtartani a meghallgatásokat. Végül tizenegy jelöltet hallgattak meg, a tanács pedig titkos szavazással alakította ki a sorrendet, amelynek első három helyezettje került a parlament elé. A Közszolgálati Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a jelöltek jelentős többségét kiváló szakembernek tartották. Az interjúban szóba került az a szakmai kritika is, hogy a három kiválasztott között nincs napi újságírói munkát végző szakember. Fábri erre úgy reagált: többféle kifogás is megfogalmazható, mások például gazdasági szakembert vagy jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkező személyt hiányolnak. Ugyanakkor szerinte fontos látni, hogy a Független Közmédia Testület nem operatív szerv lesz, vagyis tagjai nem közvetlenül a közmédia napi működését és szerkesztőségeit fogják vezetni. Fábri György arra is kitért, hogy szerinte a politikának nem kellene minden területen ilyen mélyen jelen lennie. Úgy fogalmazott: ha a médiatörvény továbbfejlesztéséről kérdeznék, azt javasolná, hogy a testületben többségbe kerüljenek a civil szereplők, és kisebb legyen a közvetlen vagy közvetett pártpolitikai kötődés. ( Az említett testületbe a pártok is javasolhatnak delegáltat, de személyükről súlyos, személyeskedő vita zajlik a Tisza és az ellenzéki pártok között, illetve a közéletben – szerk. ) Szerinte azzal mindenki jobban járna, ha a politika nagyobb bizalmat mutatna a társadalmi szereplők iránt. „Nem kellene mindenben mindig a politikának olyan mélyen benne lennie, mint amennyire akar” – mondta. A Közszolgálati Tanács elnöke ugyanakkor az új közmédiás struktúra több elemét is kedvezően értékelte. Fontos előrelépésnek nevezte, hogy megszűnt a korábbi szervezeti szétválasztás, és a közmédia működése a gyártástól a sugárzásig egységesebb rendszerbe kerül. Szerinte ez az ellenőrzési lehetőségeket is javíthatja, miközben a felelősségi viszonyok is egyértelműbbé válhatnak. A jelenlegi átmeneti helyzetet ugyanakkor Fábri maga is „furcsának” nevezte. Azt mondta, időbeli kényszerhelyzet alakult ki, gyorsan kell létrehozni az új struktúrát, miközben az sem egyértelmű, hogy a közmédiában jelenleg ideiglenesen dolgozó vezetőknek és szakembereknek mennyi idejük lesz elképzeléseik megvalósítására. Úgy vélte azonban, hogy ha az új rendszer valóban a szerkesztői és újságírói autonómiára épül, akkor a mostani problémák kezelhetők lehetnek. A médiaszakmai jelöltek elmaradt parlamenti meghallgatásáról Fábri azt mondta: a Közszolgálati Tanács a saját feladatát „időben, törvényesen, rendben” elvégezte. Hangsúlyozta, hogy a jelölteket nem utasították el, csupán egyelőre nem hallgatták meg őket. Bízik abban, hogy erre hamarosan sor kerül, mert a három médiaszakmai tag nélkül a Független Közmédia Testület nem alakulhat meg, miközben a pártok által delegált tagok hiánya önmagában nem akadályozná a testület létrejöttét.