● news.bsdnet.hu

A Tisza párt körüli „adócsomagügy” nemcsak politikai, hanem kommunikációs szempontból is tankönyvi példa lett arra, hogyan válik egy teljesen kamu, sok szempontból abszurd elemeket is tartalmazó anyagból – benne a közbeszédbe gyorsan beégő „macskaadóval” – országos kampányeszköz. Hiába mondta ki a bíróság, hogy ennek a konstrukciónak a valósághoz semmi köze nincs, ez a politikai oldalon szemmel láthatóan nem sokakat zavart: a narratíva addigra már lefutotta a maga köreit. Most, amikor a Tisza kétharmaddal megnyerte a választást, az Index utólagos helyreigazítás közölt, miszerint az anyag nem a Tisza hivatalos programja, és abból nem lehet érdemi következtetéseket levonni. Egy pársoros, nyúlfarknyi odaböfenntést a portál legalján, miközben hetekig lehetett beszélni adóemelésről, megszorításokról, egy komplett gazdaságpolitikai vízióról, ami valójában sosem volt hitelesítve. Különösen úgy, hogy a fideszes szavazók egy részében még mindig az a kép él, hogy Magyar Péter adóemelései mellett már nem marad más opció, mint az éhenhalás. Ráadásul az Index helyzete ebben a történetben különösen érzékeny. A nagy múltú lap végig igyekezett nem egyoldalú politikai orgánumként működni, hanem egyfajta „középre pozícionált”, többnyire kormánykritikus, nagy elérésű hírportálként. Ennek az a lényege, hogy a kevésbé politikai hírfogyasztók ne lássák egyértelműen, melyik oldal felé húz az újság. Gyors, nagy elérésű tartalmakat közöl, miközben formálisan a sajtó szabályrendszerén belül marad. A mesterterv része volt, hogy egy hitelesnek tűnő oldalon jelenik meg egy „kiszivárgott” dokumentum a Tiszától. Csakhogy annyiban mégis kudarcba fordult a történet, hogy a közhangulat addigra érezhetően átalakult, az embereket egyre jobban kezdte érdekelni a politika, ami magával hozta a kritikus gondolkodás erősödését is. Tehát az addig sokak által hitelesnek tartott portál egyetlen hírrel bekerült a „propaganda” címkével illetett szereplők közé. Innen pedig nehéz az Index számára a visszaút.