● news.bsdnet.hu

Miután Melléthei-Barna Márton – Magyar Péter sógora – nem vállalta a felkérést, Görög Márta, a Szegedi Tudományegyetem jogi karának dékánja lesz a Tisza-kormány igazságügyi minisztere. Virág Andrea politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója elmondta lapunknak, hogy elsősorban nem a gyengeség vagy bölcsesség megnyilvánulásaként értékeli a lépést, hanem annak felismeréseként, hogy Melléthei-Barna Márton jelöltségének kedvezőtlen volt a fogadtatása. A most leköszönő fideszes kormány és az orbáni világ meghatározó része volt ugyanis, hogy akár közbeszerzések sorsát, akár bizonyos pozíciók betöltését rokoni, baráti kapcsolatok határozták meg. Szinte már az Orbán-rendszer identitásképző elemének számított, hogy a fontos kérdéseket a családi, baráti viszonyok döntik el. – Nem azt állítom, hogy ez volt a NER legfontosabb jellemzője, de a top 5-ben egész biztosan szerepelt – fogalmazott Virág Andrea. Így aztán az ellenzék számára ugyanúgy identitásképző elem volt, hogy szembeszáll ezzel az uram-bátyám világgal, amit maga Magyar Péter is rengetegszer bírált. Ilyen előzmények után vállalni azt, hogy Melléthei-Barna Márton személyében Magyar Péter az egyik rokonát, húgának a férjét kérte fel miniszternek, vakmerőségre vallott – jelentette ki Virág Andrea. Még akkor is, ha Melléthei-Barna Márton szakmai alkalmassága elismert, bizonyára jó tárcavezető vált volna belőle. A politikus szerint Magyar Péter darázsfészekbe nyúlt. Ha nem az „elmúlt tizenhat év” után lennénk, akkor feltételezhető, hogy a magyar közvélemény könnyebben el tudta volna fogadni ezt a személyi döntést. Csak éppen a Fidesz politikai örökségének ismeretében nem kizárólag a szakmaiság megítélése a mérce, hanem az a szempont is fontos, hogy Magyarország próbál megszabadulni attól a világtól, ahol a rokoni kapcsolatok számítottak. Ebben a helyzetben a szakmai érveken túlmutatott a politikai üzenet – állapította meg Virág Andrea. Magyar Péter több részletben hozta nyilvánosságra, kik lesznek kormányának tagjai: az igazságügyi tárca vezetőjének szánt Melléthei-Barna Mártont az utolsók között nevezte meg. A bejelentéskor kitért arra, dilemmát okozott számára, hogy a sógorát kéri fel a posztra. A szakmai érvekre tekintettel vállalta a politikai kockázatot. Egyúttal azt is közölte: húga – lévén, hogy a bátyja miniszterelnök, a férje igazságügyi miniszter lesz – felfüggeszti bírói tevékenységét. Melléthei-Barna Márton végül csütörtök este a Facebook-oldalán hírül adta, hogy lemond a miniszteri jelöltségről. Hangsúlyozta, hogy felkérése nem a Magyar Péterrel fél éve fennálló rokoni, vagy az évtizedek óta meglévő baráti kapcsolatnak szólt. A társadalmi konszenzust azonban növelni, nem pedig csökkenteni kell a jogállam és az igazságtétel mögött – érvelt. Lemondásával azt szeretné elérni, hogy „a legkisebb árnyék se vetüljön a rendszerváltásra”, mandátumot szerző képviselőként a Tisza parlamenti frakciójának tagja marad. Virág Andrea emlékeztetett arra, hogy a Tisza Párt nagyon erős felhatalmazást kapott a választáson. Magyar Péter ennek tudatában próbálta meg miniszterré tenni a sógorát, megvárta, mit szólnak ehhez az emberek. A Fidesz legyőzése után akkora a lelkesedés, hogy abban bízott, ebből se lesz probléma. Magyar Péterről eddig leperegtek a támadások, de a jelek szerint sógora felkérése túl sok lett volna. A Tiszában – vélekedett a politológus – utólag valószínűleg felmérték, hogy olyan mértékben megosztó a döntés, amiből jobb még most visszalépni, mintsem állandó támadási felületet adni a politikai ellenfeleknek. Rétvári Bence célzott, lőtt, de ezúttal nem talált „Még meg se alakult a Tisza-kormány, de máris lecseréltek két minisztert. Ez valóban a változás kormánya” – ironizált Rétvári Bence a közösségi oldalán. A volt KDNP-s államtitkár – Melléthei-Barna Márton mellett – Rubovszky Ritára utalt, akiről elterjedt a hír, hogy megkaphatja az oktatási tárcát. Rubovszky Ritát azonban Magyar Péter nem nevezte meg jelöltként, a kiszivárgott (vagy kiszivárogtatott), utóbb nem igazolódott információ a sajtóban jelent meg. Rétvári Bencének talán kiment a fejéből: az se példátlan, hogy egy új kormányban nem kizárólag azok kapnak helyet, akik előzőleg jelöltként szerepeltek. 1998-ban, az első Fidesz-kormány megalakulása előtt Urbán László volt a pénzügyminiszteri poszt várományosa. Majd gazdasági elképzelései miatt összeütközésbe került Orbán Viktorral, így a miniszterséget nem ő, hanem Járai Zsigmond nyerte el.