● news.bsdnet.hu

A légió bármilyen háborús helyzetben, terepen és éghajlaton kész a harcra, 24 órán belül bárhol a Földön bevethető. Ez az elit sereg ma kb. 9000 katonát számlál, akik 136 különböző országból érkeztek. Tíz ezrede közül kettő Franciaországon kívül állomásozik: az egyik Mayotte szigetén Madagaszkár és Afrika között, a Harmadik Gyalogosezred pedig Francia Guyanában található, tagjai főleg illegális brazil aranyásók után vadásznak. A hagyományos harci készségek megtartása mellett az elmúlt évtizedekben a légió továbbfejlesztette békefenntartói tudását is. De honnan indultak? Bonaparte Napóleon bukása után Franciaországba a rend visszaállítása miatt külföldi katonákat is vártak. 1831. május 9-én pedig Lajos Fülöp francia király rendeletileg létrehozta az Idegenlégiót (Légion Étrangère), a nem franciák katonai alakulatát. Külföldiek és a francia hadsereg „legrosszabb” tisztjei kerültek a légióba, kevesen voltak, ócska felszereléssel és csekély mennyiségű fegyverrel. Ráadásul feladat sem volt, a légiósok unatkoztak, így sokszor keveredtek kocsmai verekedésekbe. Ez persze nem tetszett a kormányzatnak, úgyhogy áthelyezték a jellemzően svájci, német, olasz, belga, holland tagokat Algírba. Utakat építettek, mocsarak lecsapolásában vették hasznukat és kezdtek megerősödni a szigorú parancsok, a kimerítő gyakorlatok a sivatagi körülmények hatására. Algéria forrósága és a komoly követelmények bátor, engedelmes, és egymáshoz hű katonákat faragott a legionáriusokból. Első komolyabb bevetésük Spanyolországban történt, az 1834-es polgárháború idején segítettek Madridnak, közben bevezetésre került a Légió egységes nyelveként a francia és elkülönült a gyalogság, tüzérség, lovasság, és a műszaki alakulatok. III. Napóleon az Orosz Birodalom ellen a krími háborúban vette hasznukat angolok, törökök, piemontiak oldalán, de Szevasztopol végső ostrománál rengeteg légiós odalett. A XIX. században részt vettek a porosz-francia háborúban, Mexikóban is harcoltak, a második világháborúban pedig a francia érdekeket védték világszerte. A közelmúlt konfliktusaiban is jeleskedtek, 1991-ben Irakban 48 óra alatt elérték az Eufrátesz folyót a „Sivatagi Vihar” hadműveletben. 1992-ben Szarajevóban próbálták fenntartani a tűzszünetet. 2001-től Afganisztánban a „Tartós Szabadság” hadműveletben vetették be őket. 2008-ban Csádban, 2013-14-ben Maliban harcoltak. Manapság békefenntartási, biztosítási, kiképzési feladatokban vesznek részt. A kezdetektől közel 600 ezer ember fordult meg soraiban, és kb. 35 ezren vesztették életüket a harcokban. A Francia Idegenlégió bármilyen származású, nemzetiségű, vallású embert befogad, de szigorú rostán kell átmenni a jelentkezőknek: ma már az Interpol ellenőrzi a hátterüket, fizikai vizsgálaton és pszichológiai teszteken kell teljesíteniük. 9 jelentkezőből jellemzően 8 kiesik a rostán. A Légió fennállása óta megközelítőleg négyezer magyar fordult meg hosszabb-rövidebb időre valamely ezredénél. 1956-ban mentek ki a legtöbben, majd a rendszerváltás időszakában. Napjainkban kb. háromszáz magyar önkéntes szolgál a Francia Idegenlégióban, és ha további érdekességeket szeretne megtudni a speciális alakulatról, töltse ki alábbi kvízünket! (Borítókép: A Francia Idegenlégió katonái Marseille-ben 2022. november 11-én. Fotó: Denis Thaust / SOPA Images / LightRocket / Getty Images) 5 könyvTöbb mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet! Kövesse az Indexet Facebookon is!