● news.bsdnet.hu

Egy, az Innovation in Aging című folyóiratban publikált átfogó kutatás több mint 2750, 1946 márciusában született, azaz most 80 éves ember egészségi és társadalmi körülményeit követte nyomon – a legfontosabb megállapítás: a tartós pénzügyi nehézségekkel küzdők már középkorúan lassabban dolgozták fel az információkat, és romlott az emlékezetük. Azok az emberek, akik a húszas éveik közepétől az ötvenes éveik elejéig a csoport legszegényebb 20 százalékába tartoztak, középkorúként lassabbak voltak a kognitív teszteken, és rosszabb eredményeket értek el a memóriateszteken. A kutatók azt találták, hogy a krónikus szegénységben élő résztvevők már 53 éves korukban rosszabbul teljesítettek a memória- és gondolkodásteszteken. A 69 és 71 éves kor között elvégzett agyvizsgálatok a leghátrányosabb helyzetű csoportnál – azon belül is különösen a férfiak körében – rosszabb agyi egészségi állapotot mutatott a többiekéhez képest, beleértve a nagyobb mértékű zsugorodást. A kutatók szerint a pénzügyi nehézségek és a hosszú távú szegénység enyhítése segíthet csökkenteni a kognitív hanyatlás és a demencia kockázatát. Az agy egészségére gyakorolt ​​negatív hatások akkor is megjelentek az adatokban, amikor a kutatók megpróbálták kontrollálni az alanyok gyermekkori hátrányait, valamint az eltérő iskolázottságukat, ami arra utal, hogy a felnőttkorukban felhalmozódott pénzügyi stressz felelős az agyukban bekövetkezett változásokért. Jacques Wels (University College London) társszerző szerint ez a tanulmány annyiban más a pénzügyi stressz okozta kognitív károsodást bemutató többitől, hogy az alanyokról évtizedeken át hozzáfértek információkhoz, nem csak egyetlen időpontban. Másfelől ez a tanulmány sem tudja kibogozni, hogy a szegény emberek agyát ért károsodás mekkora részét okozta maga a pénzügyi stressz – ami önmagában is káros gyulladást okozhat, és kihathat más folyamatokra –, és mekkora részét a szegénységgel párhuzamosan növekvő valószínűségű viselkedési formák, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás. Ugyanakkor Wels szerint az eredmények erősen arra utalnak, hogy a szegénység okozta az agyra gyakorolt ​​hatásokat, nem pedig fordítva, mivel az agyi változások csak az ötvenes éveikben kezdtek megjelenni. Vagyis egyértelműen ok-okozati összefüggést állapítottak meg a „pénzügyi nyomás” és az agy egészsége között. „Vannak olyan, az agy egészségét mutató biológiai markereink, mint az olvasási sebesség, a számítási sebesség és az agyi szkennelések – fűzte hozzá Wels. –, melyek egyértelműen jelzik, hogy valami történt az élet során.” Több kutató is megállapította az eredmények ismeretében, hogy ideje felismerni: a szegénység enyhítése segíthet csökkenteni az esetleges egészségi problémákat, például a demenciát is. Arline Geronimus, a Michigani Egyetem professzora, aki nem vett részt a tanulmányban kijelentette: „Nem gondolhatjuk azt, hogy ez egyszerű pénzkérdés. Valóban az eredmények az agy egészségét károsító társadalmi egyenlőtlenségekre utalnak.” A demencia 2019-ben világszerte 57 millió embert érintett, és az esetek száma várhatóan 2050-re meghaladja a 150 milliót. (Fotók: Unsplash, illusztráció)