● news.bsdnet.hu

Erről az Energy and Climate Intelligence Unit (ECIU) készített új elemzést a gabona-, olajosmag-, rizs- és olívaolaj-kereskedőket képviselő COCERAL júliusi termésbecslése alapján. A számítás szerint körülbelül 10 millió tonna korábban várt termés semmisülhetett meg a szélsőséges hőség miatt, miközben néhány országban javultak a kilátások, így a nettó kiesés mintegy 9 millió tonna. A hőség különösen rosszkor érkezett a növények számára. A búzánál a szemek fejlődését, a kukoricánál pedig a beporzást nehezítette a rendkívüli meleg. Az európai országok közül Franciaországban kellett a legnagyobb mértékben visszavágni a termésvárakozásokat: a kukoricából önmagában 3,4 millió tonnával kevesebb teremhet a korábban reméltnél. A francia veszteség értéke az ECIU szerint elérheti a 891 millió eurót. Magyarország sem úszta meg: nálunk 2,4 millió tonnával csökkentették a várható gabonatermést, ami Franciaország után a legnagyobb visszavágás. Spanyolországban további 1,4 millió tonnával romlottak a kilátások. A kisebb termés nemcsak a gazdáknak jelenthet komoly bevételkiesést, hanem Európa élelmiszer-ellátására is hatással lehet. Az ECIU szerint a gyengébb európai termés miatt a kontinens még inkább rászorulhat az importra, és a kiesés a világpiaci gabonaárakra is hatással lehet. A mostani becslés ráadásul csak a gabonafélék veszteségeit számolja, az állatállományban és a zöldségtermesztésben keletkezett károkat nem. A hőhullám idején több európai országban is rekordhőmérsékleteket mértek. A Copernicus Combined Drought Indicator (CDI) szerint Magyarországon jelenleg riasztás szintű aszályhelyzet áll fenn – ez a leghevesebb fázis, ahol a talaj kiszáradása miatt a növényzet és a mezőgazdasági kultúrák már láthatóan stresszhatás alatt állnak. A CDI a Copernicus Vészhelyzet-kezelési Szolgáltatás (CEMS) és Európai Aszálymegfigyelő Központ (EDO) által fejlesztett korai előrejelző eszköz, amely az agrár- és ökoszisztéma-aszályok kialakulását, súlyosságát és lefolyását figyeli. „Az indikátor lényege, hogy önálló hidrológiai adatsorok helyett három különböző környezeti tényező (csapadék, talajnedvesség és a növényzet állapota) műholdas és reanalízis-alapú anomáliáit kombinálja egyetlen, könnyen értelmezhető mutatóvá. A reanalízis-alapú vizsgálat olyan meteorológiai vagy klimatológiai módszer, amely a múlt időjárási adatait számítógépes modellekkel újraértékeli és egységes, folyamatos rendszerbe foglalja” – fogalmaz Káncz Csaba geopolitikai szakértő . (Forrás: Energy & Climate , Káncz Csaba )