● news.bsdnet.hu

Donald Trump amerikai elnök február végén jelentette be, hogy utasította a szövetségi ügynökségeket a "radikális baloldali, woke" Anthropictól származó technológiák használatának azonnali felfüggesztésére, a védelmi miniszter pedig egy nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva ugyancsak letiltotta a céget nemcsak a hadseregnél, de annak partnereinél és beszállítóinál is. A korábban példátlan lépések indoka, hogy az Anthropic nem járult hozzá megoldásainak alkalmazásához az amerikai állampolgárok tömeges megfigyelésében, illetve a Pentagon esetében olyan autonóm fegyverek működtetésében, amelyek emberi beavatkozás nélkül is képesek célpontokat kiválasztani és megsemmisíteni. Bár utóbb kiderült, hogy az Irán ellen indított háborúban még bőven felhasználták az Anthropic Claude mesterséges intelligenciáját a katonai csapások hírszerzési és célzási műveleteihez, a vállalat vezetői szerint az amerikai kormányzati lépések dollármilliárdokba kerülhetnek az elveszett üzletek és a céges presztízs rombolása miatt. Az ügyben azonban tegnap újabb fordulat következett, amikor egy kaliforniai szövetségi bíróság jogellenesnek és alaptalannak minősítette az Anthropic feketelistára helyezését, helyt adva a társaság érvelésének, amely szerint a védelmi miniszter túllépte a hatáskörét, amikor kockázatnak jelölte az Anthropicot a nemzetbiztonsági ellátási láncban. Ilyen besorolást a kormány alkalmazhat ugyan mindazokra a szervezetekre, amelyek megítélése szerint potenciális beszivárgásnak vagy szabotázsnak teszik ki katonai rendszereit az ellenség részéről, a bíró az 59 oldalas végzésben azonban azt is világossá tette, hogy "a nemzetbiztonsági okokra való üres hivatkozás nem biankó csekk a kormánykritikusok megbüntetésére és a nekik való visszavágásra" – olvasható a Reuters beszámolójában . Rita Lin, az Egyesült Államok kerületi bírója, Joe Biden volt demokrata elnök kinevezett bírója egy 59 oldalas végzésben hozta meg az ítéletet, amelyben megállapította, hogy a Pentagon döntése „jogellenes és alaptalan”. „A nemzetbiztonsági okokra való üres hivatkozás nem biankó csekk a kormánykritikusok megbüntetésére és megtorlására” – írta. Maga az Anthropic üdvözölte a döntést, és egy nyilatkozatában produktívan együttműködést ígér az amerikai kormánnyal a mesterséges intelligencia nemzetbiztonsági vonatkozású felhasználásaiban, de tartja magát ahhoz, hogy modelljei nem elég megbízhatók az autonóm fegyverek vagy a belföldi megfigyelés támogatására. A nemzetbiztonságot mástól kell félteni A Pentagon egyelőre nem kommentálta a bíróság döntését, de álláspontja alapján a magánvállalatoknak nem lenne szabad korlátozniuk a katonai akciókat. Igaz, az Anthropic szerint lehetőséget sem kaptak a feketelistás minősítés vitatására és ezzel a tisztességes eljárásra, azt pedig a mostani ítélet is kimondja, hogy a hadügyminisztérium a nemzetbiztonsági aggályokat nem támasztotta alá tényekkel, pláne, hogy korábban éppen hogy dicsérte a Claude technológiáját. A kormány szerint egyébként a tiltást az Anthropic szerződéses feltételekhez való hozzáállása, nem pedig a mesterséges intelligencia biztonságával kapcsolatos nézetei indokolták, és a Reuters az igazságügyi minisztérium érveit is idézi, amelyek szerint a korlátozások feloldása "bizonytalanságot okozhat a Pentagonban" a Claude használatával és azzal kapcsolatban is, hogy ez miként veszélyezteti a katonai rendszerek működőképességét a műveletek során. Ide tartozik, hogy az Anthropic ugyancsak csütörtökön adott ki közös nyilatkozatot több mint 100 másik technológiai vállalattal együtt, amelyben "társadalmi szintű védekezést" sürget egy közelgő, mesterséges intelligenciával vezérelt "hekkelési hullámmal" szemben. Az OpenAI, a Microsoft, az Alphabet-Google, az Amazon, a Broadcom, az Oracle, az IBM, a Mastercard, a Visa, a Cloudflare, sőt a General Motors által is aláírt levél alapján nincs már sok idő a digitális világ biztonságosabbá tételére az MI-re épülő fenyegetések berobbanása előtt, amelyek már az elkövetkező hónapokban is egyre szaporodnak majd az MI-modellek hatékonyabbá válásával. A piaci szereplők ezért felszólították a kormányzati és iparági vezetőket, hogy "technológiájukat, erőforrásaikat és szakértelmüket" is teljes mértékben rendeljék alá ennek az erőfeszítésnek, felgyorsítva például azokat az erősebb modellekhez való megbízható hozzáférési programokat. Az amerikai kibervédelmi ügynökség, a CISA és a Fehér Ház még nem reagált az üzenetre, de a Reuters megjegyzi, hogy Trump hivatalba lépése a CISA-nál is jelentős megszorításokat hozott, és ügynökség létszáma tavaly körülbelül egyharmadával csökkent. Ehhez képest júniusban az Öt Szemként hivatkozott amerikai, brit, kanadai, ausztrál és új-zélandi hírszerző szövetség ugyancsak ritka közös nyilatkozatot tett közzé , amelyben figyelmeztetett rá, hogy az MI fejlődésével az eddig felhalmozott kiberbiztonsági tudás akár hónapok alatt elavulttá válhat.