● news.bsdnet.hu

Már csak a te 1%-od hiányzik! Szombatonúj korszak jön a magyar politikában: az Országgyűlés alakuló ülésével véget ér a fideszes kétharmad, és jön helyette a tiszás kétharmad. Magyar Péter az elmúlt hetekben több fontos szimbolikus gesztussal és ígérettel demonstrálta a változást, már az első parlamenti ülésen lesznek ennek látható jelei. Az azonban csak később derül ki, hogy a Tisza Pártnál komolyan gondolják-e a demokratikus jogállam visszaállítását, és nem élnek-e ugyanúgy vissza a választói felhatalmazással, mint Orbán Viktorék 2010 után. A demokrácia egyik legfontosabb intézménye a parlament, ahol az állampolgárok mindennapi életét érintő döntések születnek. A Fidesz az elmúlt tizenhat évben mindent elkövetett azért, hogy a saját hatalmi érdekeinek szolgálatába állítsa a parlamentet és kiüresítse, értelmetlenné tegye a működését. A kormánypárti képviselők néma szavazógépként asszisztáltak ehhez, hat éve a veszélyhelyzeti felhatalmazással pedig a kormány a maradék befolyást is elvette az Országgyűléstől. A valódi viták már jóval korábban eltűntek, az ellenzéki javaslatokat szó nélkül lesöpörték az asztalról, vizsgálóbizottság nem állhatott fel, a Fidesznek fontos törvényeket pedig villámtempóban, akár pár óra alatt áttolták a parlamenten. Az Országgyűlés elnöke, Kövér László mindent megtett azért, hogy az ellenzéki képviselők és a sajtó ne tudjon érdemben dolgozni és ellenőrizni a hatalmat. Az új kormány és a megalakuló Országgyűlés feladata lesz, hogy visszaadja a parlamenti munka értelmét, és visszaállítsa a fékek és ellensúlyok rendszerét. Magyar Péter a Tisza Párt április 12-i győzelme óta gesztusok és ígéretek egész sorával jelezte, hogy a régi politikai elit leváltása után rendszerváltást szeretne az Országgyűlésben is. Ennek érdekében több olyan lépést is tett, amire évtizedek óta nem volt példa. Már az alakuló ülést is szokatlan időpontra, szombatra hívta össze Sulyok Tamás a Tisza Párt kérésére, hogy a formális eseményt összeköthessék egyegész napos népünnepéllyel a Kossuth téren.Magyar azt szeretné, hogy a protokollesemény közösségi élmény legyen, és a politikát az országjárásához hasonlóan kinyissa a társadalom olyan rétegei felé is, akik egyébként nem követnék a parlamenti közvetítést. Azzal, hogy Magyar közös ünneplésre hívta az embereket, azt üzeni a társadalom felé, hogy az országgyűlési képviselők eskütétele nemcsak az ő személyes eredményük és nagy pillanatuk, hanem ebben osztoznak a választókkal is, akik nélkül nem nyerhetett volna választást a Tisza. Abban is szakított a hagyományokkal Magyar, hogy azt kérte: már az alakuló ülésen válassza meg az új Országgyűlés miniszterelnöknek. Korábban a két esemény között több nap telt el. A döntésnek praktikus oka is van: rövidebb lesz az átmeneti időszak, és gyorsabban fel tud állni az új kormány. Másrészt Magyar ezzel megemelte az alakuló ülés politikai súlyát, és már Magyarország miniszterelnökeként mondhat beszédet a Kossuth téri rendezvényen. Érdemes lesz figyelni, hogy az új szerepben változtat-e a kampány során megszokott hangnemen, és az első beszédében mit üzen a fideszes szavazóknak. Az alakuló ülést megelőző tárgyalásokon már tett néhány gesztust a leendő ellenzéke felé. Mind a három ellenzéki frakciónak (Fidesz, KDNP, Mi Hazánk)biztosított egy-egy parlamenti alelnöki tisztséget,amihez kiemelt juttatás, titkárság és jó pár jogkör jár. A Fidesz négy éve a hat alelnöki posztból négyet magának tartott fenn, és csak kettőt engedett át az akkori ellenzéknek: egyet a Mi Hazánknak és egyet a hatpárti összefogásnak. Az első összefeszülés azonban már így is megvolt. Magyara második parlamenti tárgyalás előtt jelezte, hogy a Tisza frakciója nem fogja megszavazni az Országgyűlés alelnökének a Fidesz jelöltjét, Szijjártó Pétert. A Fidesz kénytelen volt váltani, ésVitályos Eszter volt kormányszóvivőt javasolták a posztra. Üzenete volt annak, hogy Magyar a parlamenti szokásjogot felrúgva Szijjártó személye miatt megvétózta a Fidesz első jelöltjét, és üzenete van annak is, hogy kiket jelöl a Tisza Párt a legfontosabb parlamenti pozíciókra. Az Országgyűlés új elnökeForsthoffer Ágnes lesz, aki az eddigi megszólalásai alapján egészen másfajta politikát szeretne képviselni, mint az elődje, Kövér László. Magyar nőt javasolt a parlament egyik alelnökének és a párt frakcióvezetőjének is:Hallerné Nagy AnikótésBujdosó Andreát.A Tisza parlamenti frakciójában 44 nő kezdheti meg a munkát, és az új kormányban is annyi női miniszter lesz, mint a magyar történelemben soha korábban. Ugyancsak fontos üzenet a társadalom felé, hogy a Tisza frakciójában négy roma képviselő ül, Kőszegi Krisztiánt ráadásulaz Országgyűlés alelnökének jelölték. A rendszerváltás óta nem kapott ilyen magas parlamenti tisztséget roma képviselő. Szimbolikus döntésnek tekinthető, hogy több mint tíz év utánismét kitűzik az Európai Unió zászlajátaz Országház homlokzatára, Magyar Péter miniszterelnöki eskütétele után pedig a Szózat mellett elhangzika székely és cigány himnusz, valamint az Európai Unió Himnusza, az Örömóda is.A rendszerváltást kívánta demonstrálni Magyar azzal a bejelentéssel is, hogy aTisza Párt képviselői nem költöznek beaz Államvédelmi Hatóság (ÁVH) és az MSZMP egykori épületeként szolgáló Képviselői Irodaházba, hanem helyette a Kossuth téren lévő Szabad György Irodaházban lesznek az irodáik. A Tisza Pártnyitott volt a Mi Hazánk javaslatára, hogy a Szent Korona előtt tegyenek esküt a képviselők az alakuló ülésen. Aköztársasági elnök által vezetettSzent Korona Tanácsazonban végül nem engedte, hogy átszállítsák a koronát az Országgyűlés plenáris üléstermébe, így ez nem valósul meg. Korántsem csak szimbolikus gesztus az az ígéret, hogy a gazdaságosabb működés érdekébencsökkentik a képviselőknek és frakcióknak járó juttatásokat,és az Alaptörvény módosítása után két ciklusban maximalizálják a miniszterelnök mandátumát. A gesztusoknál azonban most jóval többre lesz szükség a parlamenti munkában, és a következő időszakban legalább négy kihívással kell megküzdenie a Tisza Párt vezetésének. Az egyik legfontosabb az, hogy egyben tartsák a politikai újoncokból álló 141 fős frakciót, és olyan módon biztosítsák a frakciófegyelmet, hogy közben a képviselőkből ne váljanak szavazógépek vagy bólogató Jánosok. A kormányzás sikerének és az ígéretek megvalósításának egyik feltétele, hogy a kormány mögött a ciklus végéig megmaradjon a képviselők támogatása. Bujdosó Andrea leendő frakcióvezető szerint„biztos, hogy lesznek viták” a frakcióban, hiszen különböző háttérrel érkeznek a képviselők. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy-egy szavazásnál valaki lelkiismereti okokból máshogy dönt, mint a frakció, de szerinte ki fognak tudni alakítani egy olyan álláspontot, amit „mindenki tiszta szívvel és józan ésszel tud képviselni”. Nem lesz egyszerű feladata, de például Lázár János 2010 után a 227 fős Fidesz-frakciót is egyben tudta tartani az akkor még 386 fős Országgyűlésben. A másik kihívás az, hogy az első gesztusok után kész-e önkorlátozásra a kormánytöbbség, és nagyobb beleszólást biztosítanak-e az ellenzéknek. Az elmúlt tizenhat évben néhány kivétellel már a parlamenti bizottságokban leszavazták az ellenzéki javaslatok tárgysorozatba vételét, így még vitázni se lehetett azokról. Az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli parlamenti és bizottsági üléseket rendre bojkottálta a Fidesz, a vizsgálóbizottságokat leszavazták, a parlamenti akciókat pedig tetemes pénzbírságokkal büntette Kövér László. ATisza Párt programjában azt ígérték:felülvizsgálják a Országgyűlés házszabályát, és például jogorvoslatot biztosítanak a házelnök döntéseivel szemben. Visszatérnének a heti ülésekhez, megerősítenék a vizsgálóbizottságok jogköreit és kötelező megjelenést írnának elő a képviselőknek. Az majd csak a gyakorlatból derül ki, hogy a Tisza frakciója mennyire törekszik kompromisszumra, befogadnak-e ellenzéki javaslatokat, meghallgatják-e egyáltalán az ellenzéki képviselők érveit, vagy ugyanúgy erőből kívánnak mindent átnyomni, mint a Fidesz 2010 óta. Magyar már tett egy konkrét ígéretet:támogatni fogják a Mi Hazánk kezdeményezését, hogy vizsgálóbizottság álljon fel az MNB-ügyek feltárására. De vajon a későbbiekben a Tisza Párt és Magyar Péter számára kellemetlen ügyekben is ezt teszik-e? A harmadik kihívás előttük, hogy mit kezdenek a sajtóval a parlamentben. A demokratikus közélet alapvető részét képezi a hatalmat ellenőrző és a törvényhozásról tudósító sajtó, a döntéshozók kérdezése minden állampolgár érdeke. Az elmúlt tizenhat évben Kövér László vezényletével teljesen ellehetetlenítették az újságírók munkáját az Országházban. Szinte a Parlament teljes területén megtiltották a forgatást, csak egy kis kordonnal körülhatárolt részt hagytak meg, ahol próbálkozhat az újságíró, ha épp arra jár és megáll a képviselő válaszolni. Aki pedig megszegte a szabályt, azt kitiltotta a házelnök. Forsthoffer Ágneskorábban arról beszélt,hogy a lehető legtöbb információt szeretnénk megosztani a sajtóval és az állampolgárokkal, és szerinte a tisztességes tájékoztatást nyújtó újságoknak ott a helye a parlamentben. „Szeretnénk egy nyitott, transzparens parlamentet, úgyhogy ebben az első dolgunk lesz, hogy felülvizsgáljuk a sajtónak biztosított helyeket és lehetőségeket” – mondtaa leendő házelnök 444-nek. Azt ígérte, már az alakuló ülésen sokkal nagyobb mozgásterük lesz az újságíróknak. A regisztráció után az Országgyűlés Sajtóirodájától kapott levél alapján valóban több, eddig tiltott helyen lehet interjút készíteni szombaton, de például a folyosókon továbbra se szabad kérdezni a képviselőket. „Felhívjuk figyelmüket, hogy a 2026. május 9–12. között szerzett tapasztalataink erősen meg fogják határozni a sajtóval kapcsolatos jövőbeni szabályozást, ezért a fenti szabályok maximális tiszteletben tartását kérjük” – figyelmeztettek a levélben. A negyedik kihívás a Tisza Párt előtt az idő nyomása. A nyár végéig rengeteg törvényt kell módosítania az új Országgyűlésnek annak érdekében, hogya felfüggesztett uniós forrásokból minél többet meg tudjon menteni a kormány. „Senki ne tervezzen hosszabb nyaralást” –kérte Magyar Péter a friss képviselőktőlés a közigazgatásban dolgozóktól. Jövő héttől várhatóan futószalagszerűen nyújtják be a javaslatokat, hogy megfeleljen az ország az uniós elvárásoknak, és mihamarabb megvalósulhassanak a Tisza Párt első választási ígéretei. Az első lépések között lesz például a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -Védelmi Hivatal felállítása, a nemzeti megbékélési törvény benyújtása, de várhatóan a költségvetéshez is hozzá kell nyúlni számos más fontos terület mellett. A kihívás itt a jogalkotás minősége mellett az lesz, hogy a rohamtempóban hogyan biztosítható a demokratikus parlamenti működés. Magyarul: miként tudja a Tisza Párt elkerülni, hogy a törvényeket vita nélkül, gyorsított eljárásban toljanak át a parlamenten „a nagy cél érdekében.” A törvénykezést ráadásullassíthatja a még hivatalban lévő Sulyok Tamásvagy az Alkotmánybíróság, az pedig őrült politikai kockázatot jelentene a Tiszának, ha néhány hónap múlva azt látnák a választók, hogy nem történt semmi előrelépés a kormányváltás után. Az első fontos lépést mindenesetre már ma délelőtt megteszik:a 10 órakor kezdődő parlamenti ülésen megalakul az új Országgyűlés, és néhány órával később leteszi a miniszterelnöki esküjét Magyar Péter. Az egész napos eseményt élőben közvetítjük a Telexen.