● news.bsdnet.hu

Május 20-án, szerdán szavazott az Európai Parlament a strasbourgi plenárisán a szlovák jogállamiság helyzetéről, pontosabban annak romlását megállapító jelentésről. Az EP 347 szavazattal, 165 ellenében és 25 tartózkodás mellett kimondták: aggasztónak tartják a szlovák demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok helyzetének romlását, és azt kéri az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságtól, hogy értékelje, fennáll-e az egyértelmű kockázata annak, hogy a szlovák kormány súlyosan megsérti az EU alapértékeit – azaz lényegében arra szólítja fel Von der Leyenéket, mérlegeljék, fennáll-e a lehetőség, hogy elindítsák a hetes cikk szerinti eljárást északi szomszédunkkal szemben. A jelentésben emellett azt írják, hogy a rendszerszintű hiányosságok veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeinek védelmét. Ezt részint a büntetőtörvénykönyv megváltoztatásával magyarázzák, mivel a módosítása során enyhítették a korrupcióra vonatkozó szabályokat és büntetőtételeket, miközben megszüntették a kizárólag korrupciós ügyekkel foglalkozó szervet is. De emellett felmerül a gyanú, hogy visszaélhetnek az uniós forrásokkal is. A jelentés szerint a közelmúltbeli alkotmánymódosítás korlátozza az alapvető jogokat, megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét, de a parlament aggódik amiatt is, hogy a Robert Fico vezette kormány megpróbálta megszüntetni a visszaélést bejelentő személyek védelmével foglalkozó hivatalt is. Emellett kifejezi a Parlament aggodalmát a szlovák sajtószabadság, valamint pluralizmus romlása miatt, valamint a közmédiába való politikai beavatkozás miatt. Emellett elutasították a civil szervezetek vegzálását is, ahogy felszólították a szlovák kormányt a kisebbségek jogai védelmének javításán. Az állásfoglalás kitér a nemrég Benes-dekrétumokat érintő büntetőjogi változásra is, igaz, arra„második világháborút követő rendeletként”hivatkoznak. Mint a jelentésről szóló sajtóközleményben fogalmaznak, az EP aggodalmát fejezte ki a különböző etnikai származású uniós polgárok kollektív bűnössége alapján történi visszamenőleges hatályú vagyonelkobzásról szóló jelentések miatt, és felszólítják a hatóságokat, hogy szüntessék be a második világháború utáni rendeletek alapján történő kisajátításokat, amelyek különösen a szlovákiai magyar kisebbséget érintik. A jogi kötőerővel nem rendelkező állásfoglalásban emellett felszólították az Európai Bizottságot, hogy a rendelkezésre álló minden eszközével védje az EU pénzügyi érdekeit, valamint a szlovák jogállamiságot, és követelik a kötelezettségszegési eljárás megindítását, ahogy az EU jogállamisági feltételrendszerének alkalmazását is – utóbbi lehetőséget ad a kohéziós források felfüggesztésére, mintahogy az történt még Magyarországgala megbukott Orbán-kormány alatt. Ez egyébként nem az első alkalom, hogy idén az Európai Parlament a szlovák jogállamiság helyzete miatt cselekvésre szólítja fel az Európai Bizottságot – az Európai Bizottság 2024-es évi költségvetésének zárszámadásakor, az ún. mentesítési eljárás során elfogadottállásfoglalásbanis ezekre szólították fel az Ursula von der Leyen vezette uniós intézményt. A magyar EP-képviselők közül az állásfoglalást a Tisza Párt EP-képviselői – a jelenleg Tarr és Magyar mandátumainak átadása miatt öt fős delegációból az új magyar Országgyűlés alakulóülésén sérülést szenvedő Gerzsenyi Gabriella és Kollár Kinga nem szavazott –, illetve a Demokratikus Koalíció két képviselője szavazta meg. A Fidesz–KDNP jelenlévő képviselői elutasították azt – az ellenzéki párt EP-képviselői közül egész nap nem szavazott a mandátumát nyáron Orbán Balázsnak átadó Szekeres Pál, valamint a más szavazásoknál gombot nyomó Deutsch Tamás és KDNP-s Hölvényi György –, míg a Mi Hazánk egyszem EP-képviselője, Borvendég Zsuzsanna tartózkodott. A szavazás után a Tisza Párt EP-delegációja közleményt adott ki, amiben azt írták, a Tisza Párt sikere, hogy az EP elítélte és felszólította Robert Ficót a magyarokkal szembeni jogsértések megszüntetésére. Mint ismert, a szlovák büntetőtörvénykönyv módosítása után – ami bűncselekménnyé nyilvánította, hogyha valaki tagadja a második világháborúban a magyarok kollektív bűnösségét kimondó Benes-dekrétumokat – a Tisza Párt delegációja a képviselőcsoportjában, az Európai Néppártban érte el, hogy kezdeményezzék az ügy uniós szintű kivizsgálását, valamint hogy az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) tartson tényfeltáró missziót Szlovákiában. A párt később szlovákiai magyar és szlovák állampolgárok meghívásával külön meghallgatást is tartott a LIBE szakbizottságban. A lapunknak eljuttatott közleményében a párt EP-delegációja azt írja, ez az eddigi legkézzelfoghatóbb eredmény a Fico-kormány magyar kisebbségellenes és jogállamiságot sértő intézkedésekkel szemben, és szerintük az rámutat arra, hogy a megbukott Orbán-kormány hivatali ideje alatt nem lépett fel a jogsértésekkel szemben. Az időközben kultúráért és társadalmi részvételért felelős miniszterré váló Tarr Zoltán delegációvezetői pozícióját átvevő Lakos Eszter a közleményben úgy fogalmaz, Elfogadhatatlan, hogy a 21. században kollektív bűnösségre épülő jogszabályokra hivatkozva vegyék el magyar családok földjeit. Az Euróai Uniónak kötelessége megvédeni polgárait, és véget vetni ezeknek a jogsértéseknek. Mi addig tartjuk napirenden az ügyet, amíg az igazság győzedelmeskedik. A közleményét a párt delegációja azzal zárja, hogy a magyar–szlovák kapcsolatok alapfeltétele a kisebbségi jogok megsértésének a megszüntetése, valamint a Benes-dekrétumok eltörlése, és a jövőben is mindent megtesznek, hogy az EU érvényt szervezzen saját jogának, valamint méltányos megoldást biztosítson a felvidéki magyaroknak. (Borítókép: Az Európai Parlament plenáris ülése – szavazási ülés 2026. május 20-án. Fotó: Daina LE LARDIC / EP) Kövesse az Indexet Facebookon is!