● news.bsdnet.hu

Úgy tűnik, mégsem feltétlenül szükséges az Alaptörvény módosítása a köztársasági elnök leváltásához, legalábbis Róna Péter közgazdász szerint. A szakember úgy véli, éppen a Fidesz-kormány által korábban megalkotott jogszabályok kínálnak olyan „harmadik utat”, amely lehetővé tenné Sulyok Tamás távozását, anélkül hogy a Tisza-kormány alkotmánymódosításra kényszerülne. Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítására egy eddig kevésbé emlegetett, harmadik jogi megoldás is létezhet – és ezt épp a Fidesz-kormány által alkotott Alaptörvény teszi lehetővé. Róna Péter közgazdász azIndexneknyilatkozva elmondta, a Tisza-kormány parlamenti többséggel egyszerűen visszahívhatja az államfőt. A képlet Róna Péter szerint egyszerűbb, mint gondolnánk, és közvetlenül a meglévő Alaptörvényből eredeztethető. A jogszabály ugyanis világosan kimondja: a köztársasági elnök feladata, hogy a nemzet egységét fejezze ki. Ha a kormány hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy Sulyok Tamás ezzel szemben szinte kizárólag pártpolitikai érdekeket szolgált, akkor az önmagában is megalapozhatja a visszahívását. Így a parlament egyszerű többséggel határozhatna az államfő elmozdításáról, hivatkozva arra, hogy az elnök nem felel meg az Alaptörvényben rögzített követelményeknek. Róna Péter szerint ezzel a megoldással a Tisza-kormány elegánsan kikerülhetné a politikai támadásokat, amelyeket egy esetleges alaptörvény-módosítás váltana ki. A kérdés kulcsa a politikai kontextusban rejlik. Róna szerint alapvetően két forgatókönyv létezik az államfői pozíció megítélésére. Ha április 12-e csak egy kormányváltást hozott, akkor Sulyok Tamás érvelése állhat meg, miszerint nincs alapja a lemondásának. Ám ha a választást rendszerváltó igényként értékeljük – hasonlóan ahhoz, ahogy a Fidesz a 2010-es győzelmét „fülkeforradalomként” könyvelte el –, akkor a helyzet gyökeresen megváltozik. Ebben az esetben a közgazdász szerint „rendes, tisztességes és becsületes dolog az lenne, ha Sulyok Tamás lemondana”. Az érvelés lényege, hogy az államfő egy olyan rendszert szolgált feltétel nélkül, amely a választáson megbukott, így apozíciója is kérdésessé vált. Miközben Magyar Péter május 31-ig adott határidőt az államfőnek a távozásra, Sulyok Tamás korábban egyértelműen kijelentette:nem mond le. Szerinte a köztársasági elnöki tisztséget az Alaptörvény keretei között látja el, és nincs olyan jogi ok, amely a távozását indokolná. Róna Péter azonban már az esetleges utódlásról is beszélt. Úgy véli, a Sándor-palotába nem egy újabb párthű politikust kellene ültetni, hanem olyan szakembert, aki már bizonyította elkötelezettségét a társadalom felé. Erre a feladatra szerinte Baka András lenne a legalkalmasabb. Baka személye azért is érdekes, mert mint ismert, őt 2009-ben választották a Legfelsőbb Bíróság elnökévé, ám a Fidesz 2011-ben, a Kúriává alakítás során eltávolította a pozíciójából – amit a strasbourgi bíróság később jogellenesnek minősített.