● news.bsdnet.hu

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH) a magyarok többsége legalább nagy vonalakban ismeri, a hivatal élére jelölt Unger Anna Róza személye viszont szinte ismeretlen a közvélemény előtt: a lakosság 57 százaléka nem érzi eléggé tájékozottnak magát ahhoz, hogy megítélje a jelölést – derül ki az Europion friss kutatásából. A hivatal alapszintű ismertsége ugyanakkor magas: a lakosság 70 százaléka legalább nagy vonalakban tudja, mivel foglalkozik az NVVH (12 százalék pontosan ismeri a feladat- és jogköreit, további 58 százalék nagyjából a saját elmondása szerint). A népesség negyede (25 százalék) ugyanakkor csak a hivatal nevét hallotta, 5 százalék pedig még azt sem. Az ismertség mértéke a pártpreferencia mentén erősen tagolt: a Tisza-szavazók 84 százaléka tudja legalább nagyjából, hogy mivel foglalkozik a hivatal, míg a Fidesz-szavazók körében ez 63 százalék, a Mi Hazánk-szavazó körében 61 százalék, a pártnélküliek (pontosabban az áprilisban nem szavazók) körében pedig 55 százalék. A hivatal élére jelölt Unger Anna Róza a közvélemény túlnyomó része számára ismeretlen. Mindössze 9 százalék ismerte korábban is a nevét; 57 százalék először a mostani jelölés kapcsán hallott róla, 34 százalék pedig egyáltalán nem hallott róla – még a jelölés kapcsán sem. Ennek megfelelően a lakosság 57 százaléka nem érzi eléggé tájékozottnak magát a jelölés megítéléséhez. Akik állást foglalnak, inkább kritikusak: a teljes népességben 16 százalék tartja jó választásnak (ebből 3 százalék nagyon jónak), 28 százalék rossznak – a véleményt alkotók körében ez nagyjából egyharmad–kétharmad arányú elutasítás. A megítélés pártszimpátia-függő: a Tisza-szavazók 21 százaléka, a Fidesz-szavazók 10 százaléka tartja jó választásnak. Ezzel együtt elmondható, hogy a jelölés elutasítása átível a pártokon, ugyanis még a Tisza-szavazók körében is többen vannak az elutasítók (27 százalék), mint a támogatók (21 százalék). Abban széles az egyetértés, milyen szakmai háttér a legfontosabb a hivatal vezetőjénél. A válaszadók többválasztós kérdéssel (legfeljebb két megjelöléssel) választhattak 6 opció közül. Ezek közül egyértelműen a jogi végzettséget és jogalkalmazási tapasztalatot (58 százalék), valamint a korrupcióellenes gyakorlatot (48 százalék) helyezik előre. Arra az állításra, hogy „nem reális látványos eredményt várni a hivatal első hat évében” – mint ahogy erre az újonnan megválasztott vezető azóta elhíresült mondata is utal – a lakosság megosztottan reagál: 45 százalék egyetért (türelmet ad a hivatalnak), 55 százalék viszont nem – hamarabb várna kézzelfogható eredményeket. Módszertan Az Europion 1 700 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026 augusztus 28-án. Az online panelek nyers adataiban jelentkező torzulásokat (egyes demográfiai csoportok, illetve a digitálisan kevéssé affinis állampolgárok alulreprezentációját) a nemzetközi gyakorlatban elterjedt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk. Az adatkorrekcióban az áprilisi választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezéseket és a válaszadók digitális tevékenységeit is figyelembe vettük a sztenderd demográfiai változókon túl. A becslések hibahatárát bootstrap-módszerrel teszteltük; ez alapján az egyes becsült arányok maximális eltérése a valós teljes népességbeli értéküktől legfeljebb 3,6 százalék.