● news.bsdnet.hu

Nem biztos, hogy mindenkiből a legjobb reakciót váltja ki, ha egy termetes csótány mászik felé, de sokat javíthat a találkozás hangulatán, ha az állat épp egy kritikus gyógyszert cipel magával, megmentve ezzel egy bajba jutott és elszigetelt személy életét. Pontosan ennek az egyelőre hipotetikus szkenáriónak a megvalósításán dolgoznak a Queenslandi Egyetem (UQ) kutatói. Egy csapatnyi csótány Az elismert kutatóegyetem oldalán közzétett beszámoló szerint a projekt végső célja, hogy kamerákkal és miniatűr orvosi injekciós eszközökkel felszerelt kiborg csótányok egész rajait lehessen bevetni, amennyiben egy baleset vagy természeti katasztrófa következtében ellátásra szoruló emberek rekednének a hagyományos mentőalakulatok számára teljesen megközelíthetetlen vagy éppen túlságosan veszélyes helyeken. Az ötlet, hogy csótányokat alkalmazzanak bajba jutott emberek felkutatására egyáltalán nem új , de ahogy azt Dr. Thang Vo-Doan  biorobotikai mérnök elmondta, a most folyó munka annyiban több, hogy nem szorítkozik csupán felderítésre, hanem konkrét segítséget is képes nyújtani. Hogy az apró mentőplatformként szolgáló rovarok tényleg hasznosak legyenek, természetesen igencsak termetes alanyokra van szükség. A kutatók szerencséjére nem is kellett túl messzire menni, hiszen az ausztráliában honos rinocéroszcsótány vagy óriás ásócsótány (Macropanesthia rhinoceros) a világ legnehezebb csótányfaja. Súlyra elérheti a 30–35 grammot, hosszra pedig a 7,5–8 centimétert. Úgy irányítják őket, mint egy videójátékban Az állatokat elektródák segítségével képesek kanyarodásra ösztönözni, vagy éppen teljesen mozdulatlanná tenni. Ez például akkor jön jól, amikor be kell célozni a csótány hátára szerelt miniatűr fecskendőt, amit távirányítással lehet nagy sebességgel kilőni. Maga az irányítás a csapat szerint már tökéletesen működik, és a gyógyszeradag célba juttatása is egyre pontosabb: 15 centiről például már 95 százalékos sikerrátával megy ez a fontos feladat. Utóbbi adat ugyanakkor csak azokra az esetekre szorítkozik, amikor a csótány "jól viselkedett" és az utasításnak megfelelően mozdulatlan maradt. Ez egyelőre csak 72 százalékban történik meg, tehát van még min dolgozni. A tényleges bevetésre egyébként sem holnapután kell számítanunk. A szakembergárda úgy saccolja, hogy ha minden a tervek szerint halad, akkor 5–10 éven belül juthatunk oda, hogy tényleges vészhelyzetek idején bevethető lesz a különböző eszközökkel felszerelt, más-más feladattal megbízott, termetes csótányokból álló csipet csapat. Végezetül érdemes megjegyezni, hogy a kutatók közlése szerint az állatokban az irányításukhoz szükséges elemek nem tesznek kárt. A felszerelés eltávolítása után a csótányok ugyanolyan minőségű és hosszú életet élnek, mint a kísérletekbe be nem vont, átlagos társaik. (Fotó: The University of Queensland)