● news.bsdnet.hu

Már csak a te 1%-od hiányzik! Az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslatot nyújtott be a Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton és az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot vezető Hantosi István szerda délután. A módosítás szükségességét azzal indokolják, hogy az „Országgyűlés ellenőrző funkciója a modern parlamentáris demokrácia egyik legfontosabb alkotmányos garanciája”, és a népképviseleti elv „nem merül ki a jogalkotásban és a Kormány politikai ellenőrzésében, hanem magában foglalja annak lehetőségét és kötelességét is, hogy az Országgyűlés – különösen a vizsgálóbizottságok útján – feltárja a közéletet, a közpénzek felhasználását, az állami szervek működését vagy egyes kiemelt társadalmi jelentőségű ügyeket érintő tényeket és összefüggéseket”. A módosítás lehetővé tenné pénzbírság kiszabását az olyan személyekkel szemben, akik a bizottság idézésének vagy adatszolgáltatási felhívásának önhibából nem tesznek eleget. Az ilyen személyeket először százezer forintra, másodszor pedig már egymillió forintra büntetnék. Alapesetben a vizsgálóbizottság elnöke szabná ki a bizottságot, de ha az együttműködésre kötelezett személy képviselő, ez a feladat a házelnökre hárulna. Ezzel párhuzamosan Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője és 49 tiszás képviselő rögtön öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte: Magyar Pétera hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatójánjelentette be, hogy nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy dokumentumait, parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel, és ezzel párhuzamosan módosítjákaz országgyűlési törvénytis, hogy érdemben tudjon működni egy ilyen bizottság. Azt ígérte: kötelezővé teszik a bizottság előtti megjelenést, és ha valaki nem megy el, akkor először olyan jelentős bírságot kaphat, „amit még Hatvanpusztán is megéreznek az emberek”, ha pedig ezután sem jelenik meg, akkor a rendőrség fogja elővezetni. A miniszterelnök azt is előírná, hogy kötelező legyen igazat mondani, és a hamis tanúzást ugyanolyan szankciókkal büntessék, mint a bírósági eljárásokban. „Nagyon régen nem volt ilyen vizsgálóbizottság a magyar parlamentben, olyan meg szerintem soha, amelynek tényleges értelme vagy hatásköre lett volna. Sokszor eljátszották, hogy nem is jelentek meg, úgy tettek, mintha nem lenne” –fogalmazott kedden Magyar,miután nyilvánosságra hoztaa kormány a kegyelmi ügy több fontos dokumentumát. A miniszterelnök gyors menetrendet vázolt fel a hét elején. Azt szeretné, hogy júliusig fogadja el az Országgyűlés a törvénymódosítást, és a nyár második felében vagy legkésőbb szeptember elején már megkezdhesse a kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság a munkáját. Magyarországon a rendszerváltás óta nem alakult ki valódi hagyománya a vizsgálóbizottságoknak, és eddig egyik sem lett valódi sikertörténet. Az utolsó parlamenti vizsgálóbizottság 2013 decemberében kezdte meg a munkáját, és „az állami adóhatóság 2002 és 2013 közötti kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát” vizsgálta a KDNP-s Latorcai János vezetésével. Az elmúlt 13 évben minden egyes alkalommal megakadályozta a Fidesz kétharmados többsége ezeket a kezdeményezéseket.