● news.bsdnet.hu

A mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet kap a biztonságtechnikában és a kiberbiztonságban, de az automatizálás nem válthatja ki az emberi mérlegelést és felelősséget. Mahir Hodžić biztonsági szakértővel az AI gyakorlati lehetőségeiről és kockázatairól, a szakemberképzés átalakulásáról, valamint a délkelet-európai biztonsági iparág fejlődéséről és együttműködéséről beszélgettünk. Kiemelkedő megtiszteltetés számunkra, hogy köreinkben üdvözölhettük Mahir Hodžićot, a biztonsági szektor elismert szakértőjét, aki több mint két évtizedes állami és magánszférában szerzett tapasztalattal rendelkezik. A regionális a&s Adria szaklapot és online platformot, valamint a nemzetközi a&s Middle East médiaplatformot jegyző Global Security tulajdonosaként kulcsszerepet játszik a iparági szakemberek tájékoztatásában, továbbképzésében és a nemzetközi szakmai párbeszéd előmozdításában. Hodžić a délkelet-európai biztonsági iparág legjelentősebb eseményének, az Adria Security Summitnak a szervezőbizottsági elnöke, és ő vezeti az újonnan létrehozott Bulgarian Security Summit szervezőcsapatát is. Az általa irányított média-, üzleti- és konferenciaplatformok révén az elmúlt két évtizedben folyamatosan nyomon követte az ágazat fejlődését, összekapcsolta annak meghatározó szereplőit, és aktívan hozzájárult ahhoz, hogy a biztonság jövőjét érintő kulcskérdések a szakmai párbeszéd középpontjába kerüljenek. Az interjúban a mesterséges intelligencia által okozott változásokról, az AI-megoldások gyakorlati alkalmazásáról, az automatizált döntéshozatal kockázatairól, valamint az oktatás és az új készségek fejlesztésének fontosságáról beszélt a CW-nek. Arra is kitért, mennyire felkészültek a régió vállalatai és intézményei a feltörekvő technológiák felelősségteljes használatára, továbbá milyen szerepet tölthetnek be a zágrábi és szófiai csúcstalálkozók a regionális biztonságtechnikai iparág összekapcsolásában és fejlődésében. Az interjúban a mesterséges intelligencia által kiváltott átalakulásokról, az AI‑megoldások gyakorlati alkalmazhatóságáról, az automatizált döntéshozatal kockázatairól, valamint az oktatás és az új készségek fejlesztésének kiemelt jelentőségéről beszélt a CW‑nek. Kitért arra is, mennyire felkészültek a régió vállalatai és intézményei a feltörekvő technológiák felelősségteljes használatára, továbbá milyen szerepet tölthetnek be a zágrábi és szófiai csúcstalálkozók a biztonságtechnikai iparág regionális összekapcsolásában és fejlődésében. Hogyan jellemezné a biztonságtechnikai iparág jelenlegi állapotát, és mely fejlemények vannak a legnagyobb hatással arra, ahogyan a vállalatok és intézmények ma kezelik a biztonságot? Mahir Hodžić: A biztonságtechnikai iparág rendkívül dinamikus, gyakorlatilag napról napra változik. A technológiák folyamatosan fejlődnek, a fenyegetések átalakulnak, a felhasználói elvárások egyre magasabbak, miközben új szabályozási követelmények jelennek meg. Mindez azt jelenti, hogy az ágazat szereplőinek készen kell állniuk a folyamatos tanulásra, az új trendek követésére és saját folyamataik állandó fejlesztésére. Kiemelten értékesek az esettanulmányok és a valós projektekből származó tapasztalatok megosztásai, hiszen ezek mutatják meg, mi működik a gyakorlatban, és hol van szükség változtatásra. Különösen jól érzékelhető a fizikai biztonság és a kiberbiztonság konvergenciája. Ma már nem elegendő külön-külön védeni a létesítményeket, a hálózatokat és az adatokat: a kockázatokat integrált megközelítéssel kell kezelni. A kiberbiztonság az intézmények és a vállalatok egyik legfontosabb prioritásává vált, mivel közvetlenül összefügg az üzletmenet folytonosságával, a reputációval, a felhasználói bizalommal és a kritikus folyamatok zavartalan működésével. A mesterséges intelligencia egyre szervesebb részévé válik a biztonsági rendszereknek. Hol látja jelenleg a legnagyobb gyakorlati értékét? Mahir Hodžić: A mesterséges intelligencia legnagyobb gyakorlati értékét abban látom, hogy hatalmas adatmennyiséget képes rendkívül gyorsan értelmezhető információvá és releváns riasztássá alakítani. A videómegfigyelésben az AI felismeri a szokatlan viselkedésmintákat, csökkenti a téves riasztások számát, és támogatja az incidensek korai észlelését. A kiberbiztonság területén felgyorsítja az adathalász kísérletek, a behatolási próbálkozások és a felhasználói viselkedésben megjelenő anomáliák azonosítását, így jelentősen növeli a védelem hatékonyságát. A rutinszerű elemzési feladatok automatizálása különösen fontos, mert így a biztonsági szakemberek több időt fordíthatnak a kockázatok értékelésére és a megalapozott döntések meghozatalára. A mesterséges intelligencia szerepe ezért nem az ember helyettesítése, hanem annak támogatása: lehetővé teszi, hogy a szakemberek gyorsabban, pontosabban és hatékonyabban reagáljanak. Valódi értéke nem csupán a fejlett technológiában rejlik, hanem abban is, hogy segítségével az incidensek utólagos kezeléséről fokozatosan áttérhetünk a fenyegetések proaktív felismerésére és megelőzésére. A lehetőségek mellett az AI bizonyos aggályokat is felvet. Melyek a legnagyobb kockázatok a biztonsági szektorban való alkalmazásával kapcsolatban, és hogyan biztosítható a felelős irányítás, az átláthatóság és az automatizált döntések feletti emberi felügyelet? Mahir Hodžić: A legnagyobb kockázatok közé tartoznak a pontatlan vagy torzított értékelések, a rendszer döntéseit meghatározó folyamatok átláthatatlansága, a magánélet védelmét fenyegető veszélyek, valamint az adatok és magának az MI‑modellnek a manipulálhatósága. A biztonsági szektorban akár egyetlen téves azonosítás vagy egy automatizált ajánlás emberi mérlegelés nélküli követése is súlyos következményekkel járhat. A mesterséges intelligenciát ezért támogató eszközként kell alkalmazni, nem pedig a felelős emberi döntéshozatal helyettesítőjeként. A szervezeteknek világosan meg kell határozniuk, hol és milyen célra használják az AI‑t, milyen adatokra támaszkodik a rendszer, és ki viseli a felelősséget az eredményekért. Elengedhetetlen a rendszeres tesztelés, a döntések naplózása, a független auditok elvégzése, a megfelelő adatvédelmi intézkedések bevezetése, valamint olyan mechanizmusok kialakítása, amelyek lehetővé teszik egy felhatalmazott szakember számára az automatizált döntések leállítását vagy felülbírálását. Különösen akkor, amikor a döntések az emberek jogait, biztonságát vagy magánéletét érintik, a végső szó mindenképpen az emberé kell hogy legyen. Mennyire felkészültek a régió vállalatai és intézményei arra, hogy az AI-ra az üzleti és biztonsági folyamatokat fejlesztő eszközként tekintsenek, ne pedig egyszerűen egy újabb megvásárolandó technológiaként? Mahir Hodžić: A felkészültség szintje jelentős eltéréseket mutat. A régió egyes vállalatai már sikeresen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát az adatelemzés, a videómegfigyelés, az automatizálás és a kiberbiztonság területén, ugyanakkor sok szervezet továbbra is elsősorban megvásárolandó technológiaként tekint rá. Az intézmények számára különösen komoly kihívást jelentenek a régebbi, örökölt rendszerek, a széttagolt adatkörnyezet, valamint a lassú beszerzési és jóváhagyási folyamatok. Éppen ezért az MI‑megoldások bevezetését fokozatosan, átgondoltan és gondosan megtervezve kell végrehajtani. A mesterséges intelligencia nem képes kijavítani egy rosszul meghatározott folyamatot - legfeljebb gyorsabban ismétli meg annak hibáit. Ezért első lépésként egy konkrét üzleti vagy biztonsági problémát kell azonosítani, biztosítani kell a jó minőségű adatokhoz való hozzáférést, egyértelműen rögzíteni kell a felelősségi köröket, és mérhető célokat kell kitűzni. Ezt követően az AI‑t célszerű először egy jól körülhatárolt folyamatban tesztelni, az eredményeket pedig gondosan nyomon követni, mielőtt szélesebb körben is alkalmaznák. Azok a szervezetek lesznek a leginkább felkészültek az AI lehetőségeinek kiaknázására, amelyek egyszerre fektetnek be a technológiába, a munkatársak képzésébe és a felelős változásmenedzsmentbe. Milyen szerepet játszik ebben a folyamatban az oktatás és az új készségek fejlesztése? Felgyorsíthatja-e az AI a szakemberek képzését, miközben hozzájárulhat az iparágban tapasztalható szakemberhiány enyhítéséhez is? Mahir Hodžić: Az oktatás alapvető fontosságú, hiszen a technológia ma már gyorsabban fejlődik annál, mint ahogyan a formális képzési programok követni tudnák. A szakemberek számára nem elegendő az alkalmi továbbképzés: folyamatos fejlődésre van szükség gyakorlati tréningek, incidensszimulációk, esettanulmányok és tapasztalatmegosztás révén. A mesterséges intelligencia jelentősen felgyorsíthatja ezt a folyamatot: a képzést az egyén tudásszintjéhez igazíthatja, valósághű szituációkat hozhat létre, támogatja az incidensek elemzését, és könnyebben hozzáférhetővé, valamint feldolgozhatóvá teheti a műszaki dokumentációt. A rutinfeladatok automatizálásával egyúttal lehetővé teszi, hogy a tapasztalt szakemberek az összetettebb értékelésekre és a fiatalabb kollégák mentorálására összpontosítsanak. A mesterséges intelligencia önmagában nem oldja meg a szakemberhiányt. Enyhítheti a terhelést és növelheti a termelékenységet, de nem helyettesítheti az emberi tapasztalatot, a kritikai gondolkodást és a felelősségvállalást. Az Adria Security Summit idén Zágrábba érkezik, Szófia pedig az első Bulgarian Security Summitnak ad otthont. Mit jelenthet ez a két rendezvény a régió biztonsági iparága számára, és milyen szerepet tölthetnek be a szakmai kapcsolatok erősítésében és az ágazat további fejlődésének támogatásában? Mahir Hodžić: Az Adria Security Summit évek óta Délkelet‑Európa biztonságtechnikai szektorának meghatározó találkozóhelye. A zágrábi helyszínválasztással tovább erősítjük regionális küldetésünket: egy platformon teremtünk lehetőséget arra, hogy a különböző országokból érkező gyártók, rendszerintegrátorok, forgalmazók, intézmények, végfelhasználók és szakemberek közvetlenül kapcsolódhassanak egymáshoz. Zágráb, mint a régió egyik legfontosabb üzleti és közlekedési csomópontja, kiváló hidat jelent az Európai Unió piacai és Délkelet‑Európa országai között, elősegítve a biztonságtechnikai ágazat további fejlődését és együttműködését. A Bulgarian Security Summit a régió biztonságtechnikai ökoszisztémájának következő fejlődési lépcsőjét jelenti. Bulgária fejlett piaccal, magas színvonalú szakmai vállalkozásokkal és stratégiailag kiemelkedő földrajzi elhelyezkedéssel rendelkezik, mindeddig azonban hiányzott egy olyan specializált nemzetközi platform, amely a biztonságtechnikai iparág valamennyi szegmensét összekapcsolja. Partnerünkkel, az Ipari Biztonsági Cégek Országos Szövetségével (NAFTSO) közösen azon dolgozunk, hogy a bolgár vállalatok nagyobb nemzetközi láthatóságot kapjanak, miközben a globális és regionális gyártók számára is megkönnyítjük a bolgár piacra való belépést. A két rendezvény értéke messze túlmutat az új termékek bemutatásán. Legalább ilyen fontos szerepük van a tudásmegosztásban, a valós projektekből származó tapasztalatok átadásában és a szakmai párbeszéd ösztönzésében. A konferenciaprogram és a B2B találkozók révén a résztvevők új megoldásokat ismerhetnek meg, üzleti partnereket találhatnak, és közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a döntéshozókkal - mindezt egyetlen helyszínen. Napjaink biztonsági fenyegetései nem állnak meg az országhatároknál, ezért az iparág válaszai sem korlátozódhatnak az egyes nemzeti piacokra. Célunk, hogy mindkét csúcstalálkozó olyan helyszínként szolgáljon, ahol a résztvevők nem csupán a trendekről beszélnek, hanem gyakorlati tapasztalatokat osztanak meg, partnerségeket alakítanak ki, és olyan projekteket indítanak el, amelyek az egész régió biztonságának erősítéséhez járulhatnak hozzá. Kiemelkedő megtiszteltetés számunkra, hogy köreinkben üdvözölhettük Mahir Hodžićot, a biztonsági szektor elismert szakértőjét, aki több mint két évtizedes állami és magánszférában szerzett tapasztalattal rendelkezik. A regionális a&s Adria szaklapot és online platformot, valamint a nemzetközi a&s Middle East médiaplatformot jegyző Global Security tulajdonosaként kulcsszerepet játszik a iparági szakemberek tájékoztatásában, továbbképzésében és a nemzetközi szakmai párbeszéd előmozdításában. Hodžić a délkelet-európai biztonsági iparág legjelentősebb eseményének, az Adria Security Summitnak a szervezőbizottsági elnöke, és ő vezeti az újonnan létrehozott Bulgarian Security Summit szervezőcsapatát is. Az általa irányított média-, üzleti- és konferenciaplatformok révén az elmúlt két évtizedben folyamatosan nyomon követte az ágazat fejlődését, összekapcsolta annak meghatározó szereplőit, és aktívan hozzájárult ahhoz, hogy a biztonság jövőjét érintő kulcskérdések a szakmai párbeszéd középpontjába kerüljenek. Az interjúban a mesterséges intelligencia által okozott változásokról, az AI-megoldások gyakorlati alkalmazásáról, az automatizált döntéshozatal kockázatairól, valamint az oktatás és az új készségek fejlesztésének fontosságáról beszélt a CW-nek. Arra is kitért, mennyire felkészültek a régió vállalatai és intézményei a feltörekvő technológiák felelősségteljes használatára, továbbá milyen szerepet tölthetnek be a zágrábi és szófiai csúcstalálkozók a regionális biztonságtechnikai iparág összekapcsolásában és fejlődésében. Az interjúban a mesterséges intelligencia által kiváltott átalakulásokról, az AI‑megoldások gyakorlati alkalmazhatóságáról, az automatizált döntéshozatal kockázatairól, valamint az oktatás és az új készségek fejlesztésének kiemelt jelentőségéről beszélt a CW‑nek. Kitért arra is, mennyire felkészültek a régió vállalatai és intézményei a feltörekvő technológiák felelősségteljes használatára, továbbá milyen szerepet tölthetnek be a zágrábi és szófiai csúcstalálkozók a biztonságtechnikai iparág regionális összekapcsolásában és fejlődésében. Hogyan jellemezné a biztonságtechnikai iparág jelenlegi állapotát, és mely fejlemények vannak a legnagyobb hatással arra, ahogyan a vállalatok és intézmények ma kezelik a biztonságot? Mahir Hodžić: A biztonságtechnikai iparág rendkívül dinamikus, gyakorlatilag napról napra változik. A technológiák folyamatosan fejlődnek, a fenyegetések átalakulnak, a felhasználói elvárások egyre magasabbak, miközben új szabályozási követelmények jelennek meg. Mindez azt jelenti, hogy az ágazat szereplőinek készen kell állniuk a folyamatos tanulásra, az új trendek követésére és saját folyamataik állandó fejlesztésére. Kiemelten értékesek az esettanulmányok és a valós projektekből származó tapasztalatok megosztásai, hiszen ezek mutatják meg, mi működik a gyakorlatban, és hol van szükség változtatásra. Különösen jól érzékelhető a fizikai biztonság és a kiberbiztonság konvergenciája. Ma már nem elegendő külön-külön védeni a létesítményeket, a hálózatokat és az adatokat: a kockázatokat integrált megközelítéssel kell kezelni. A kiberbiztonság az intézmények és a vállalatok egyik legfontosabb prioritásává vált, mivel közvetlenül összefügg az üzletmenet folytonosságával, a reputációval, a felhasználói bizalommal és a kritikus folyamatok zavartalan működésével. A mesterséges intelligencia egyre szervesebb részévé válik a biztonsági rendszereknek. Hol látja jelenleg a legnagyobb gyakorlati értékét? Mahir Hodžić: A mesterséges intelligencia legnagyobb gyakorlati értékét abban látom, hogy hatalmas adatmennyiséget képes rendkívül gyorsan értelmezhető információvá és releváns riasztássá alakítani. A videómegfigyelésben az AI felismeri a szokatlan viselkedésmintákat, csökkenti a téves riasztások számát, és támogatja az incidensek korai észlelését. A kiberbiztonság területén felgyorsítja az adathalász kísérletek, a behatolási próbálkozások és a felhasználói viselkedésben megjelenő anomáliák azonosítását, így jelentősen növeli a védelem hatékonyságát. A rutinszerű elemzési feladatok automatizálása különösen fontos, mert így a biztonsági szakemberek több időt fordíthatnak a kockázatok értékelésére és a megalapozott döntések meghozatalára. A mesterséges intelligencia szerepe ezért nem az ember helyettesítése, hanem annak támogatása: lehetővé teszi, hogy a szakemberek gyorsabban, pontosabban és hatékonyabban reagáljanak. Valódi értéke nem csupán a fejlett technológiában rejlik, hanem abban is, hogy segítségével az incidensek utólagos kezeléséről fokozatosan áttérhetünk a fenyegetések proaktív felismerésére és megelőzésére. A lehetőségek mellett az AI bizonyos aggályokat is felvet. Melyek a legnagyobb kockázatok a biztonsági szektorban való alkalmazásával kapcsolatban, és hogyan biztosítható a felelős irányítás, az átláthatóság és az automatizált döntések feletti emberi felügyelet? Mahir Hodžić: A legnagyobb kockázatok közé tartoznak a pontatlan vagy torzított értékelések, a rendszer döntéseit meghatározó folyamatok átláthatatlansága, a magánélet védelmét fenyegető veszélyek, valamint az adatok és magának az MI‑modellnek a manipulálhatósága. A biztonsági szektorban akár egyetlen téves azonosítás vagy egy automatizált ajánlás emberi mérlegelés nélküli követése is súlyos következményekkel járhat. A mesterséges intelligenciát ezért támogató eszközként kell alkalmazni, nem pedig a felelős emberi döntéshozatal helyettesítőjeként. A szervezeteknek világosan meg kell határozniuk, hol és milyen célra használják az AI‑t, milyen adatokra támaszkodik a rendszer, és ki viseli a felelősséget az eredményekért. Elengedhetetlen a rendszeres tesztelés, a döntések naplózása, a független auditok elvégzése, a megfelelő adatvédelmi intézkedések bevezetése, valamint olyan mechanizmusok kialakítása, amelyek lehetővé teszik egy felhatalmazott szakember számára az automatizált döntések leállítását vagy felülbírálását. Különösen akkor, amikor a döntések az emberek jogait, biztonságát vagy magánéletét érintik, a végső szó mindenképpen az emberé kell hogy legyen. Mennyire felkészültek a régió vállalatai és intézményei arra, hogy az AI-ra az üzleti és biztonsági folyamatokat fejlesztő eszközként tekintsenek, ne pedig egyszerűen egy újabb megvásárolandó technológiaként? Mahir Hodžić: A felkészültség szintje jelentős eltéréseket mutat. A régió egyes vállalatai már sikeresen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát az adatelemzés, a videómegfigyelés, az automatizálás és a kiberbiztonság területén, ugyanakkor sok szervezet továbbra is elsősorban megvásárolandó technológiaként tekint rá. Az intézmények számára különösen komoly kihívást jelentenek a régebbi, örökölt rendszerek, a széttagolt adatkörnyezet, valamint a lassú beszerzési és jóváhagyási folyamatok. Éppen ezért az MI‑megoldások bevezetését fokozatosan, átgondoltan és gondosan megtervezve kell végrehajtani. A mesterséges intelligencia nem képes kijavítani egy rosszul meghatározott folyamatot - legfeljebb gyorsabban ismétli meg annak hibáit. Ezért első lépésként egy konkrét üzleti vagy biztonsági problémát kell azonosítani, biztosítani kell a jó minőségű adatokhoz való hozzáférést, egyértelműen rögzíteni kell a felelősségi köröket, és mérhető célokat kell kitűzni. Ezt követően az AI‑t célszerű először egy jól körülhatárolt folyamatban tesztelni, az eredményeket pedig gondosan nyomon követni, mielőtt szélesebb körben is alkalmaznák. Azok a szervezetek lesznek a leginkább felkészültek az AI lehetőségeinek kiaknázására, amelyek egyszerre fektetnek be a technológiába, a munkatársak képzésébe és a felelős változásmenedzsmentbe. Milyen szerepet játszik ebben a folyamatban az oktatás és az új készségek fejlesztése? Felgyorsíthatja-e az AI a szakemberek képzését, miközben hozzájárulhat az iparágban tapasztalható szakemberhiány enyhítéséhez is? Mahir Hodžić: Az oktatás alapvető fontosságú, hiszen a technológia ma már gyorsabban fejlődik annál, mint ahogyan a formális képzési programok követni tudnák. A szakemberek számára nem elegendő az alkalmi továbbképzés: folyamatos fejlődésre van szükség gyakorlati tréningek, incidensszimulációk, esettanulmányok és tapasztalatmegosztás révén. A mesterséges intelligencia jelentősen felgyorsíthatja ezt a folyamatot: a képzést az egyén tudásszintjéhez igazíthatja, valósághű szituációkat hozhat létre, támogatja az incidensek elemzését, és könnyebben hozzáférhetővé, valamint feldolgozhatóvá teheti a műszaki dokumentációt. A rutinfeladatok automatizálásával egyúttal lehetővé teszi, hogy a tapasztalt szakemberek az összetettebb értékelésekre és a fiatalabb kollégák mentorálására összpontosítsanak. A mesterséges intelligencia önmagában nem oldja meg a szakemberhiányt. Enyhítheti a terhelést és növelheti a termelékenységet, de nem helyettesítheti az emberi tapasztalatot, a kritikai gondolkodást és a felelősségvállalást. Az Adria Security Summit idén Zágrábba érkezik, Szófia pedig az első Bulgarian Security Summitnak ad otthont. Mit jelenthet ez a két rendezvény a régió biztonsági iparága számára, és milyen szerepet tölthetnek be a szakmai kapcsolatok erősítésében és az ágazat további fejlődésének támogatásában? Mahir Hodžić: Az Adria Security Summit évek óta Délkelet‑Európa biztonságtechnikai szektorának meghatározó találkozóhelye. A zágrábi helyszínválasztással tovább erősítjük regionális küldetésünket: egy platformon teremtünk lehetőséget arra, hogy a különböző országokból érkező gyártók, rendszerintegrátorok, forgalmazók, intézmények, végfelhasználók és szakemberek közvetlenül kapcsolódhassanak egymáshoz. Zágráb, mint a régió egyik legfontosabb üzleti és közlekedési csomópontja, kiváló hidat jelent az Európai Unió piacai és Délkelet‑Európa országai között, elősegítve a biztonságtechnikai ágazat további fejlődését és együttműködését. A Bulgarian Security Summit a régió biztonságtechnikai ökoszisztémájának következő fejlődési lépcsőjét jelenti. Bulgária fejlett piaccal, magas színvonalú szakmai vállalkozásokkal és stratégiailag kiemelkedő földrajzi elhelyezkedéssel rendelkezik, mindeddig azonban hiányzott egy olyan specializált nemzetközi platform, amely a biztonságtechnikai iparág valamennyi szegmensét összekapcsolja. Partnerünkkel, az Ipari Biztonsági Cégek Országos Szövetségével (NAFTSO) közösen azon dolgozunk, hogy a bolgár vállalatok nagyobb nemzetközi láthatóságot kapjanak, miközben a globális és regionális gyártók számára is megkönnyítjük a bolgár piacra való belépést. A két rendezvény értéke messze túlmutat az új termékek bemutatásán. Legalább ilyen fontos szerepük van a tudásmegosztásban, a valós projektekből származó tapasztalatok átadásában és a szakmai párbeszéd ösztönzésében. A konferenciaprogram és a B2B találkozók révén a résztvevők új megoldásokat ismerhetnek meg, üzleti partnereket találhatnak, és közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a döntéshozókkal - mindezt egyetlen helyszínen. Napjaink biztonsági fenyegetései nem állnak meg az országhatároknál, ezért az iparág válaszai sem korlátozódhatnak az egyes nemzeti piacokra. Célunk, hogy mindkét csúcstalálkozó olyan helyszínként szolgáljon, ahol a résztvevők nem csupán a trendekről beszélnek, hanem gyakorlati tapasztalatokat osztanak meg, partnerségeket alakítanak ki, és olyan projekteket indítanak el, amelyek az egész régió biztonságának erősítéséhez járulhatnak hozzá.