● news.bsdnet.hu

2005 óta a vulkán még aktívabbá vált, és a kaldera alja az elmúlt két évtizedben körülbelül 1,4 métert emelkedett, ami a vulkáni gázok egyre erősebb feszítő hatására utal a felszín alatt. Az új kutatás azt sugallja, hogy ez a fokozott aktivitás már elérte azt a pontot, ami „töréshez” vezethet, ez pedig azt jelenti, hogy hamarosan valamilyen nagy változás fog bekövetkezni. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy ezek a nyugtalanító változások valójában mit fognak eredményezni. „A tanulmányunk meghatározza, hogy a rendszer várhatóan mikor éri el a töréspontot, de a jelenlegi adatokkal nem tudjuk megállapítani, hogy mi fog történni ezen a törésponton” – mondja Davide Zaccagnino posztdoktori kutató, a tanulmány első szerzője, aki a Déli Tudományos és Technológiai Egyetemen ( Guangdong, Kína) a geológiai folyamatok veszélyeit tanulmányozza, és akit aLive Sciencetudományos hírportál idéz. A jelenleg még lektorlás alatt álló tanulmányt a publikáció szerzői azarXivpreprint szerverre feltöltve tették elérhetővé. A kutatók egy fizikai alapú modellt használtak annak meghatározására, hogy a Campi Flegrei gyorsuló aktivitása melyik kategóriába tartozhat. Az egyik a úgynevezett exponenciális gyorsulás kategóriája, amelyben az aktivitás sebessége rögzített ütemben növekszik. A másik pedig a véges idejű szingularitás kategóriája, ami azt jelenti, hogy maga a gyorsulás gyorsul. Ez azért fontos, mert nem csaka tűzhányóaktivitásának fokozódása határozza meg azt, hogy a vulkán végül kitör-e a folyamat végén. A kulcs – mondja Zaccagnino– az, hogy a kéregben felhalmozódó feszültség elérte-e azt a pontot, ahol már nem bírja tovább tartani az alulról érkező és fokozódó nyomást. „Olyan ez, mint egy sportoló a maraton végén: már csak egyetlen lépés választja el a célvonaltól, amit még könnyedén megtehetett volna a rajtponton, de már nem képes erre és a cél előtt összeroskad” -magyarázza a tanulmány első szerzője. „Más szóval, a 20. század korábbi nyugtalan időszakai számítanak” – fűzi hozzá Christopher Kilburn, a University College London vulkanológusa, aki nem vett részt a kutatásban. „Minden vészhelyzetben a kéreg egy kicsit tovább nyúlik, így a későbbi vészhelyzetek az előzőekre épülnek” – szemlélteti a folyamat lényegét a vulkanológus. Zaccagnino és kollégái azt találták, hogy a Campi Flegreinél a szeizmicitás mintázata a szingularitás kategóriájának felel meg, vagyis a gyorsulva-gyorsulás változás mintázatát követi. Ez azt jelenti, hogy a változást tápláló folyamat öngerjesztő. Mind a felszíni emelkedési adatok, mind a földrengésadatok azt jelzik előre, hogy ez a növekvő gyorsulási ütem 2030 és 2034 között önfenntartóvá válik. És ez az a pont, ahol viszont valaminek be kell következnie. A mélyben lévő olvadt kőzetanyag, a magma mozgása az indukátora ennek az öngerjesztő folyamatnak, ami megrepeszti és felemeli a kaldera aljzatának törékeny kérgét – mondja Davide Zaccagnino, a tanulmány vezető szerzője. Ami még nem világos, hogy mi fog bekövetkezni, amikor ez a folyamat eléri a végpontját. A Campi Flegrei Dél-Olaszországban, Nápolytól, illetve a Vezúvtól északnyugatra, a Pozzuoli-öböl körül és részben a Flegrei-félszigeten fekszik, ami összesen 27 vulkáni képződmény, kalderák és vulkáni kúpok rendszere. A Campi Flegrei területéről 50 kitörési helyszín és több krátertó is ismert. A terület legnagyobb része ma a tengerszint alatt fekszik. A megfigyelt változás természetéből fakadóan ez a végpont egyaránt lehet egy kitörés, de lehet valamilyen más egyéb geológiai következmény, ami a kitöréssel szemben éppen hogy gyengíti, vagy lecsillapítja a vulkáni aktivitást. A kutatók jelenleg azt sem tudják megmondani, hogy milyen típusú és mekkora erejű kitörés történhet, ha ez egyáltalán bekövetkezik – jegyezi meg Christopher Kilburn, a University College London vulkanológusa. Davide Zaccagnino és kutatócsoportja most egy olyan rendszer kiépítésén dolgozik, amely néhány havonta frissíti ezt az aktivitás-előrejelzést a Campi Flegrei-n mért legfrissebb szeizmicitási és talajszint-emelkedési adatok alapján. A cél az, hogy folyamatos, időbélyeggel ellátott előrejelzések álljanak rendelkezésre a katasztrófavédelmi szervek számára – mondja a tudóscsoport vezetője. Christopher Kilburn arra figyelmeztet, hogy óvatosan kell eljárniegy közelgő kitöréslehetséges dátumának meghatározásával kapcsolatban, de ehhez azt is hozzátette, hogy a tanulmány egy olyan fontos információ, amely a Campi Flegrei viselkedésében bekövetkezett alapvető változásokra utal. „A dolgok folyamatosan változnak és éppen ezért a múltbeli tapasztalatok nem feltétlenül számítanak jó útmutatónak a jövőbeli eseménykre nézve” -fűzi hozzá a University College London vulkanológusa. Amennyiben a közeli jövőben kitörne az egyre nagyobb aktivitást mutató Campi Flegrei, a térségében élők közvetlen veszélybe kerülnének, egy nagyobb, szupervulkáni jellegű kitörésnek pedig globális kihatásai lennének. A Campi Flegrei: Összesen 0 komment A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el akommentszabályzatot. Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon! A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat. Napszemüvegben bazsalyogva még az új miniszterelnök Instagram-oldalára is kitért Kajdi Csaba. A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat. Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket mindennap!