● news.bsdnet.hu

Ez a kép azért meglepő, mert általában a CIA vezetők titkos tárgyalásairól legfeljebb évtizedekkel később, veretes memoárokban lehet olvasni, de a nyilvánosság ezekről – érthető okoból – valós időben nem értesül. Itt azonban valami más is van a háttérben. A Trump-kormányzat, úgy tűnik, most Havannára összpontosít: A látogatás időzítése sem volt véletlen. Mindez éppen azon a napon történt, amikor az emberek tiltakozásba kezdtek az átfogó áramkimaradások miatt, és amikor a kubai kormányzat vészjelzést adott le, hogy a szigetország utolsó üzemanyag-tartalékai is kimerültek. Kubában éppen kánikula van, amelyben az emberek napi 20 órát töltenek áram nélkül és ez egyre elviselhetetlenebb. Ratcliffe egyértelmű üzenettel érkezett, amelyet olyan diplomáciai szóvirágokba csomagolhatott, mint hogy „gyönyörű ez az ország és milyen nagy kár lenne, ha valami történne vele”. Jelezte a kubai vezetőknek, hogy Washington készen áll segíteni a válság megoldásában, hiszen az amerikai külügyminisztérium órákkal korábban hivatalosan is megismételte, kész 100 millió dolláros humanitárius segélyt küldeni Kubának. De a segítség nem feltételek nélküli: a Trump-kormányzat alapvető változásokat követel, elsősorban a gazdasági és a biztonsági kérdések terén. Elhangzott az is, hogy Kuba nem nyújthat továbbra is biztonságos menedéket az Egyesült Államok ellenfeleinek a nyugati féltekén, ami egyértelműen a közvetlen amerikai érdekszférára utalt. Ratcliffe szokatlan követ egy rendkívül unortodox kormányzatban: Trump egyik legközelebbi bizalmasa, aki korábban volt hírszerzési igazgató, és most közvetítői szerepet vállalt a Washingtonnal ellenséges kormányokkal folytatott tárgyalásokon. Tavaly megvitatta az iráni atomprogramot Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel még a júniusi légicsapások előtt, részt vett az orosz-ukrán béketárgyalásokon, és egyeztetett a fogolycsere-megállapodásnál is. Tehát ez nem Ratcliffe első ilyen jellegű küldetése. Januárban már találkozott Caracasban Delcy Rodríguez megbízott venezuelai elnökkel, közvetlenül azután, hogy egy amerikai katonai akcióban elfogták, és Amerikába vitték Nicolás Madurót és feleségét. A Venezuelában akkor átadott üzenet azonos volt a mostanival. E szerint ha Washington utasításait szó szerint követi az elnökasszony, akkor hatalmon maradhat és a Trump-kormányzat együttműködik vele. Ellenkező esetben rosszabbul is járhat, mint elődje, vagyis Nicolás Maduro. Ratcliffe akkor is egyértelművé tette, hogy Venezuela nem lehet „biztonságos menedék Amerika ellenfelei számára a nyugati féltekén", különösen ha kábítószer-kereskedőkről van szó. Mint Venezuelában és Iránban, a katonai – vagy igazságügyi – fellépéssel fenyegetés itt is jelen van. Nem véletlen, hogy éppen akkor, amikor a CIA-főnök látogatását bejelentették, az amerikai igazságügyi minisztérium képviselői is elismerték, hogy hivatalos vádemelés készül a 94 éves Raúl Castro ellen. A vád arra az 1996-os incidensre hivatkozik, amikor a Castro-ellenes, kubai emigránsok által Miamiban alapított Brothers to the Rescue csoport két fegyvertelen Cessna-gépét kubai MIG-ek nemzetközi vizek felett lelőtték, és akkor éppen Raúl volt a honvédelmi miniszter. Sokan ezt a rezsimnek szánt egyértelmű figyelmeztetésként értékelik és hozzáteszik, hogy Fidel Castro testvére lehet Washington ugyanolyan bűnbakja, mint amilyen Venezuelában Maduro volt. Szintén nem véletlen, hogy az elmúlt napokban nyomkövető oldalak a sziget körül megnövekedett kémrepülő- és dróntevékenységet észleltek, ugyanúgy, ahogyan az történt Venezuelában 2026. január 3-a előtt. A következő napok kritikusak lehetnek - írja azElPais.Trump már a venezuelai beavatkozás óta folyamatosan hangoztatja, hogy Kuba „hamarosan össze fog omlani”, és „Kuba lehet a következő a listáján”. Az amerikai elnöknek most azért lenne nagy szüksége Kubára, mert akkor politikai győzelmet tudna felmutatni odahaza, amire azért van egyre jobban szüksége, hogy feloldja a választói körében a kínosan elhúzódó iráni háború és a szárnyaló benzinárak okozta rossz hangulatot. Mindennek a tetejébe ezen a héten az infláció elérte a 3,8 százalékot, vagyis olyan szintre ugrott, amilyet a Biden-kormányzat legrosszabb időszaka óta nem láttak az amerikaiak. Marco Rubio külügyminiszter, aki egyébként kubai bevándorlók fia és a Trump-adminisztráció Kuba politikáját felügyelő tisztviselő is egyben nagyon szkeptikus a lehetséges változásokat illetően. Szerinte amíg a hozzá nem értő Castro-klán a helyén marad, addig nincs sok esély a változásra. Tehát marad a kérdés, hogy megismétlődik-e Kubában a venezuelai forgatókönyv, vagy a Castro-rezsim képes-e ellenállni a nyomásnak. Miguel Diaz-Canel, aki 2018 óta a szigetország elnöke és a Kubai Kommunista Párt vezetője, amióta 2021-ben lemondott erről a tisztségéről Raúl Castro, ellenállásra szólított fel. Azzal a retorikai fordulattal buzdította az embereket legutóbbi beszédében, hogy nem adják meg magukat és utolsó leheletükig harcolnak, ha amerikai csapatok szállnak partra Kubában. Mindeközben azAxioshírportál amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a szigetország 2023 óta mintegy 300 harci drónt szerzett be Oroszországtól és Irántól. Amerikai katonai támadás esetén minden valószínűség szerint bevetnék a drónokat, amelyek könnyedén elérhetnék az alig 150 kilométerre fekvő Floridát is. Az is árulkodó, hogy nemrégiben iráni katonai tanácsadók jártak Havannában, akiknél arról érdeklődtek, hogy miként tud ilyen sokáig kitartani Irán az izrael-amerikai támadásokkal szemben. Az Axios arról is írt, hogy amerikai becslés szerint mintegy 5000 kubai katona harcolt az orosz oldalon az ukrajnai háborúban. Közülük sokan láthatták, hogy mit is tudnak a drónok az újfajta hadviselésben, és ezekről a saját tapasztalatokról tájékoztathatták a kubai katonai vezetést is. Állítólag Moszkva fejenként körülbelül 25 ezer dollárt fizetett Havannának az Ukrajnába küldött katonákért. Kövesse az Indexet Facebookon is!