● news.bsdnet.hu

1969. július 20-án (egyezményes koordinált világidő, azaz UTC szerint július 21-én) 650 millió ember nézte lélegzet-visszafojtva, ahogy Neil Armstrong és Buzz Aldrin kitűzi az amerikai zászlót a Hold felszínére. A legnagyobb technológiai diadal volt ez akkor: egy „nagy lépés az emberiségnek”, mögötte azonban egy sötét múlt, a Gémkapocs művelet húzódott meg. Egy új, megrázó dokumentumfilm, a Nácik az űrversenyben teljes részletességében mutatta be a kényelmetlen igazságot, miszerint az Apollo–11 diadalmenete, illetve a hidegháborús űrverseny sikere mögött olyan tudósok álltak, akik a II. világháborúban még Hitler fegyvereit fejlesztették. A háború után az Egyesült Államok titkos programot indított Gémkapocs művelet (Operation Paperclip) néven. Célja az volt, hogy megszerezze a náci Németország legjobb mérnökeit, mielőtt a Szovjetunió lecsapna rájuk. Több mint 1600 német tudóst és technikust vittek Amerikába – köztük Wernher von Braunt, a halálos V-2 rakéták atyját. „Amikor az amerikai hadsereg 1600 náci tudóst vitt az Egyesült Államokba a háború után, nyilvánvalóan alkut kötött az ördöggel – egy valódi fausti egyezséget!” – nyilatkozta Eric Lichtblau, Pulitzer-díjas újságíró. A dokumentumfilm részletesen bemutatja, hogyan „tisztították meg” ezeknek az embereknek a múltját, és hogyan váltak egykori náci párttagokból a NASA hőseivé, hogy technológiai fölényt és hidegháborús győzelmet arassanak. „A német tudósok amerikai toborzása erkölcsileg erősen vitatható vállalkozás volt. De a korai hidegháború légkörében ezeket a kétségeket egyszerűen figyelmen kívül hagyták, vagy a szőnyeg alá söpörték” – tette hozzá Dr. Charlie Hall, a University of Kent professzora. Von Braun és csapata a „Holdra szállás atyaiként” váltak legendává, de múltjukban sajnos ott lappangtak a Mittelwerk–Dora koncentrációs tábor borzalmai, ahol kényszermunkások ezrei haltak meg a V-2 gyártása során, majd újabb ezrek a rakéták által. Így a történelmi tények mellett felmerülnek morális kérdések: lehet-e dicsőíteni azokat, akik tudásukat előbb pusztításra, majd az emberiség legnagyobb álmának megvalósítására használták? Volt-e egyáltalán más választásuk? Mindezen, és más dilemmákon hosszan elgondolkodhatunk a hidegháborús évek számtalan eseményével kapcsolatban. Hazánkban a dokumentumfilmet – amely korábban titkosított dokumentumokat és addig nem látott archív felvételeket közölt, továbbá Pulitzer-díjas újságírókat és elismert történészeket szólaltatott meg – a Viasat History tűzte műsorra. Egy hosszabb, angol nyelvű videót itt találsz a témában. (Fotók: NASA, a nyitóképen a holdraszálló modul éjszakai fényképe a Holdraszálló Kutatóközpontban – James Schultz fényképe a NASA 75. évfordulós kiadványa, a Winds of Change 88. oldalán jelent meg)