● news.bsdnet.hu

A Beneš-dekrétumok kérdése is hangsúlyosan megjelent abban az állásfoglalásban, amelyet szerdán fogadott el az Európai Parlament Szlovákiáról. AFelvidék.ma beszámolója szerintaz EP-képviselők347 igen szavazattal, 165 ellenében és 25 tartózkodás mellett fogadták ela dokumentumot, amely szerint rendkívül aggasztó a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének romlása az országban. Az EP több területen is kifogásokat fogalmazott meg, ám különösen érzékeny pontnak számítanak azok az ügyek,amelyekben a második világháború utáni rendeletekre hivatkozva zajlottak vagy zajlanak vagyonelkobzások. Az állásfoglalás szerint az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki a kollektív bűnösség alapján történő, visszamenőleges hatályú elkobzásokról szóló jelentések miatt, és felszólították a szlovák hatóságokat, hogy szüntessék be az ilyen kisajátításokat. A Beneš-dekrétumok árnyéka nyolcvan év után sem tűnt el A Beneš-dekrétumok a második világháború idején és közvetlenül utána születtek Edvard Beneš csehszlovák elnök rendeleteiként. Az összesen 144 rendelet közültöbb ma is része a cseh és szlovák jogrendnek, még ha Pozsony és Prága rendszeresen azt hangsúlyozza is, hogy ezeknek már nincs gyakorlati joghatásuk. A rendeletek egy része kifejezetten a kisebbségeket érintette. A németek mellett a magyar közösségre is a kollektív bűnösség elvét alkalmazták, mivel Magyarország a háború alatt a náci Németország szövetségese volt. A háborút követően a szlovákiai magyarok jelentős részét megfosztották csehszlovák állampolgárságától, politikai jogaitól és vagyonától. Hetven-nyolcvanezer magyar került kitelepítésre vagy kényszer-áttelepítésre, sokakat pedig földjeiktől fosztottak meg. Egy részük Magyarországra került, másokata cseh területekre telepítettek át, hogy a kitelepített szudétanémetek helyét betöltsék. A Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos viták a rendszerváltás után sem tűntek el. A szlovákiai magyar pártokhosszú ideje történelmi igazságtalanságként beszélnekróluk, különösen azért, mert a kollektív bűnösség elvét alkalmazták egy teljes közösségre. A probléma azonban sokáig nem került igazán a szlovák belpolitika középpontjába. Ennek egyik oka az volt, hogy a magyar pártoknak még kormánykoalíciós szerepben sem volt elegendő politikai erejük ahhoz, hogy a kérdést érdemben napirendre vegyék. Szlovák partnereika kisebbségi nyelvhasználat vagy az oktatás ügyében nyitottabbnak mutatkoztak, a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatát azonban következetesen elutasították. A vita azért vált újra különösen élessé, mert a rendeletek egyes részeita gyakorlatban ma is alkalmazzák. Főként földvitákban fordul elő, hogy a Szlovák Földalap vagy a bíróságok a Beneš-dekrétumokra hivatkozva döntenek magyar családok ellen. A jogviták jellemzően olyan földterületeket érintenek, amelyeket a hatóságok szerint már a háború után el kellett volna kobozni, csak valamilyen adminisztratív okból ez akkor nem történt meg. Így az államévtizedekkel később próbálja rendezni a tulajdonviszonyokat. A témával évek óta foglalkozó oknyomozó anyagok szerint több száz olyan eset is lehetett, amikor a hatóságok a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vettek állami tulajdonba földeket, sokszor kártérítés nélkül. Előfordult, hogy az érintettek nem is tudtak arról, hogy családjuk földjeit hivatalosan már a negyvenes években elkobozták. A hatóságok gyakorlatban úgy járnak el, hogy amennyiben levéltári dokumentumokban találnak egy egykori magyar vagy német tulajdonosra vonatkozó elkobzási határozatot,megpróbálják az adott területet állami tulajdonba venni, függetlenül attól, hogy az akkori dokumentum pontos vagy jogszerű volt-e. A kérdés nemzetközi jogi szintre is eljutott. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020-ban a Bosits kontra Szlovákia ügyben kimondta, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz való jog egy olyan kisajátítási eljárásban, amely a Beneš-dekrétumokra épült. A Beneš-dekrétumok mai alkalmazhatóságáról szóló vitát újra reflektorfénybe helyezte a Bosits Miklós nevéhez köthető ügylegújabb fejleménye is. A komáromi Keszegh&Puskás ügyvédi iroda közlése szerintSzlovákia Alkotmánybírósága jogosnak ítélte Bosits alkotmányossági panaszát. Az ügy még 2009-ben indult, amikor a Szlovák Erdőgazdálkodási Vállalat a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált földeket elkobozni. A mostani döntés szerint a Legfelsőbb Bíróságnak figyelembe kell vennie a strasbourgi ítéletet, és vissza kell állítania a jogsértés előtti állapotot. Ez fontos győzelemnek számít, ugyanakkor a döntés nem rendezte a legfontosabb kérdést. Az Alkotmánybíróság ugyanis nem vizsgálta érdemben, hogy a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó rendeletekmai alkalmazása önmagában sérti-e az alapvető emberi jogokat. Ez azért jelentős, mert továbbra sincs olyan szlovák alkotmánybírósági döntés, amely kimondaná, hogy alkotmányellenes a kollektív bűnösség elvére épülő rendeletek alkalmazása jelenlegi jogvitákban. A vita új szakaszba lépett, amikor Robert Fico kormányabüntetőjogi módosítást fogadott ela második világháború következményeinek megkérdőjelezéséről. Az új szabályozás alapján büntethetővé válhat a Beneš-dekrétumok következményeinek vitatása is. A módosítást gyorsított eljárásban fogadták el, komoly parlamenti vita nélkül. A kritikák szerint ezzel a szlovák kormány már nemcsak politikai vagy történelmi kérdésként kezeli az ügyet, hanema kriminalizálás irányába mozdult el. A lépés eredetileg a liberális ellenzék, elsősorban a Progresszív Szlovákia ellen irányult. A párt ugyanis dél-szlovákiai látogatásai után nyíltan felvetette a magyarokat érintő földviták rendezésének szükségességét, megtörve azt a hosszú éveken át fennálló hallgatást, amely a szlovák pártok többségét jellemezte a kérdésben. Fico koalíciója erreerős nacionalista retorikával reagált, és az ellenzéket azzal vádolta, hogy szembemegy a szlovák nemzeti érdekekkel. Az elemzések szerint azonban a kormány alábecsülte a döntés következményeit. Az Európai Parlament állásfoglalása ugyanakkor jóval túlmutat a Beneš-dekrétumok kérdésén. A dokumentum szerint rendszerszintű hiányosságok veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeinek védelmét Szlovákiában, ezértaz Európai Bizottságnak vizsgálnia kellene, fennáll-e az uniós értékek súlyos megsértésének veszélye. Az EP emellett kötelezettségszegési eljárásokat, a jogállamisági mechanizmus alkalmazását és különböző megelőző intézkedések bevezetését is sürgeti. A képviselők kifogásolták a korrupcióellenes nyomozók állítólagos zaklatását, a bírói függetlenséggel kapcsolatos problémákat, a közszolgálati média helyzetét és az uniós források felhasználásával kapcsolatos visszaéléseket is. A dokumentum kitér a civil szervezetekre nehezedő nyomásra, valamint a szexuális kisebbségek és a roma közösségek jogainak helyzetére is. A Beneš-dekrétumok azonban azért emelkednek ki a felsorolt ügyek közül, mert a kérdés egyszerre hordoz történelmi, jogi és nemzetpolitikai jelentőséget, miközben nyolcvan évvel a második világháború után is képes politikai válságot okozni Közép-Európában. Nyitókép: SEBASTIEN BOZON / AFP