● news.bsdnet.hu

Kedvező fordulatként értékelték az EU-ban, hogy Orbán Anita külügyminiszter a közelmúltban ukrán kollégájával tárgyalt a magyar kisebbség helyzetéről. APoliticoszerint többen úgy vélik, ez annak a jele, hogy a magyar kormány a kisebbségek helyzetének rendezése után már támogathatjaUkrajnauniós csatlakozását. Gyors csatlakozásra ugyanakkor továbbra sem számíthat Ukrajna. A Mandiner kérdésére Yann Caspan, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója rámutatott, hogy az EUMSZ 49. cikke több lépcsős, egyhangúlag elfogadott formális eljárást ír elő, a koppenhágai kritériumok pedig az intézmények, a gazdaság és a közös uniós normák alkalmazására való képesség visszafordíthatatlan megszilárdítását követelik meg a csatlakozó országtól. A jogállamiság jelenlegi hiányosságai, a hatalmas gazdasági függőség és a terület részleges megszállása miatt bármilyen megkerülés összeegyeztethetetlen a hatályos szabályokkal. Jelenleg a koppenhágai kritériumok nem teljesülnek teljes mértékben Ukrajnában: A szakértő példaként említette, a koppenhágai kritériumok első pontja a demokráciát, a jogállamiságot, az alapjogok tiszteletben tartását és a kisebbségek védelmét garantáló intézmények stabilitását írja elő. Ez nem csupán politikai elkötelezettséget vagy eseti előrelépéseket jelent, hanem tartós, bizonyítható és visszafordíthatatlan konszolidációt. Az Európai Bizottság legutóbbi jelentései jelentős előrelépéseket ismernek el Ukrajnában, különösen a korrupcióellenes intézmények (NABU, SAPO, Korrupcióellenes Főbíróság) létrehozása és az igazságszolgáltatási reform (a bírák integritásának ellenőrzése, a Közszolgálati Integritási Tanács létrehozása) terén. Ugyanakkor ezek a jelentések kiemelik, hogy a korrupció továbbra is széles körben elterjedt, a magas rangú személyek elleni büntetőeljárások hatékonysága továbbra is korlátozott, és eljárási kiigazításokra van még szükség a kényes ügyek automatikus lezárásának elkerülése és a felsőbb bíróságok integritásának megerősítése érdekében. Az értékelés azt mutatja, hogy a közszolgálati integritással kapcsolatos ajánlások jelentős része csak részben lett végrehajtva. A rendkívüli intézményi helyzet, amely a hadiállapothoz kapcsolódik, további nehézségeket okoz: a végrehajtó hatalom fokozott centralizálása és a 2019 óta határozatlan időre elhalasztott országos választások a biztonsági helyzet fényében talán  érthetőek, de az EU történelmileg minden csatlakozás előtt megkövetelte az intézményi stabilitás bizonyítását rendes körülmények között – részletezte az MCC szakértője. Az ukrán magyar kisebbség helyzete ráadásul egy sor olyan kérdést vet fel, amelyekre egyelőre nincs konkrét válasz. Ezt a helyzetet Brüsszel az elmúlt években egyértelműen másodlagosnak ítélte, és egy sikeres csatlakozási folyamat szükségszerűen magában foglalja e közösség bevonását a folyamatba. Yann Caspan szerint ezen jelentős hiányosságokon túlmenően Ukrajna rövid távú csatlakozása jelentős költségvetési, intézményi, normatív és stratégiai kockázatokat jelentene magának az Uniónak. A központi kérdés tehát nem Ukrajna állítólagos európai hivatása és az azt alátámasztó politikai akarat, hanem a folyamat ütemterve és jogi fenntarthatósága. Hozzátette: összességében a bővítési folyamat hitelességéről és végső soron az Európai Unió természetéről van szó, amelyekre Ukrajna elhamarkodott csatlakozása komoly hatással lenne.