● news.bsdnet.hu

Bár az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium részéről nyitottság tapasztalható, a Pedagógusok Szakszervezete garanciák és konkrét törvényszövegek nélkül nem zárja ki a munkabeszüntetést. Totyik Tamás elnök szerint a Nemzeti Alaptanterv reformja és az oktatás átalakulása csak akkor lehet hiteles, ha azok valódi, társadalmi párbeszéden alapulnak. „A szándékok szintjén mutatkoznak biztató jelek, de a jogi és költségvetési garanciák teljes hiánya miatt az érdekvédők továbbra is éber szemekkel követik a fejleményeket, és a múlt héten belengetett sztrájk lehetősége sem került le a napirendről” – mondta a Magyar Hangnak a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, amikor arra kértük, értékelje a hétfői, országos tanévnyitón  elhangzottakat. Mint beszámoltunk róla, Magyar Péter miniszterelnök, valamint Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is részt vett az eseményen Nagykanizsán. A tárcavezető többek között arról beszélt, rendezik a nevelést és oktatást közvetlenül segítő szakemberek bérét, azaz érdemben reagált Totyik Tamás múlt heti interjújára , amiben azt nyilatkozta, könnyen elképzelhetőnek tartja a sztrájkot, amennyiben nem emelik ezen dolgozók bérét is. Az érdekvédő elsőként azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a korábbi időszakokban magától értetődő volt a szakszervezeti képviselők jelenléte a tanévnyitón, idén meg sem hívták őket az eseményre. Ez a gesztus máris kérdéseket vet fel a szociális párbeszéd mélységével kapcsolatban, miközben az eseményen felszólaló Magyar Péter és Lannert Judit által ismertetett elvek – amelyek a korábbi kormányprogramokban és Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár 14 reformpontjában is visszaköszöntek – önmagukban üdvözlendők és támogatandók. A probléma Totyik Tamás szerint nem a célkitűzésekben, hanem azok végrehajthatóságában és szemléletmódjában rejlik. A Nemzeti Alaptanterv (NAT) átdolgozására kinevezett miniszteri megbízott személye körül aggályok merültek fel a szakszervezetben. Totyik szerint a tanterv átfogó átalakítását egy elit oktatási környezetből érkező szakemberre bízták. Véleménye szerint azonban egy elit gimnáziumban vagy kiemelt környezetben tanító pedagógusnak nincs reális képe arról, milyen kihívásokkal, képességbeli különbségekkel és szociális hátrányokkal kell megküzdeni egy elmaradottabb régió általános- vagy középiskolájában. A NAT-nak a nemzet alaptantervének kellene lennie, amit az átlaghoz vagy kicsivel az átlag alá igazítva kellene megfogalmazni. Garanciát egy olyan szakmai stáb felállítása jelentene, amelyben a hátrányos helyzetű régiókban dolgozó pedagógusok is helyet kapnak – tette hozzá. A szakszervezet elnöke elismerte, hogy az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium részéről az előző kormányzati ciklusokhoz képest összehasonlíthatatlanul odafigyelőbb és nyitottabb magatartást tapasztalnak. Minden illetékes tisztviselővel leültek már tárgyalni, és a beküldött jogszabálytervezetekre adott észrevételeik után rendszeresen behívják őket egyeztetésre. Ugyanakkor ez a viszony jelenleg felemás: „egyik szemünk sír, a másik nevet” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. A legfőbb hiányosságot a strukturált, törvényileg garantált szociális párbeszéd hiányában látja. Hiányoznak azok a jogszabályi keretek, amelyek az Európai Unió által is elvárt, a munkavállalók, a munkaadók és az állam közötti háromoldalú viszonyon alapszanak. Szerinte jelenleg nincs egyértelműen tisztázva, hogy a szakszervezeteket már az alapelvek kidolgozásának fázisában be kell-e vonni a munkába, vagy csak a kész jogszabályi szövegek véleményezésére van lehetőségük. A tanévnyitón elhangzott béremelési ígérettel kapcsolatban Totyik Tamás óvatosságra intett. Bár a döntéshozók érzékelik a társadalmi nyomást és a szakszervezeti jelzéseket, egy félmondatos bejelentés vagy szándéknyilatkozat nem elegendő az elégedettséghez. A pedagógusok és az oktatási dolgozók csak akkor fognak megnyugodni, ha a konkrét törvényszövegek felkerülnek a tárgyalóasztalra, és érdemi egyeztetés kezdődik a jogszabályokról. A szakszervezet türelmi ideje nem végtelen: a határidőt a jövő évi költségvetési törvény benyújtása jelenti. Mint az érdekvédő fogalmazott, amennyiben a büdzsé számaiban és a jogszabályi tervezetekben nem jelennek meg a garanciák a megélhetést biztosító béremelésre és a munkakörülmények javítására, a Pedagógusok Szakszervezete továbbra is készen áll a legélesebb érdekvédelmi eszközök, köztük az országos sztrájk alkalmazására is. Legalábbis akkor, ha más nyomásgyakorlásra alkalmas eszközök, például levélküldőkampány, petíció vagy tüntetés nem vezetnek eredményre a kormánnyal folytatott tárgyalások során.