● news.bsdnet.hu

Azzal, hogy Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója sokak meglepetésére  lecsúszott  a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki posztjáról, politikusok, elemzők, laikusok (többek között a tiszás képviselők Facebook-posztjai alatt) tették szóvá, hogy nem a legalkalmasabb jelöltre esett a választás. Magyar Péter igyekezett azonnal kifogni a szelet a vitorlából , azt állítva, hogy nem mindig a legnépszerűbb döntés a legjobb döntés, és egyébként sem vállaltak olyat, hogy minden vezetői pozícióra megszavaztatják a közvéleménnyel a jelölteket. A megválasztott elnök, Unger Anna szerint a hivatal sikerének alapja a közbizalom, amihez minden támogatásra, szakértelemre, a korrupció elleni kérlelhetetlen elkötelezettségre szükség van. Hozzátette: mindenkit, aki ezért tenni akar, vár a fedélzetre, mindenekelőtt Ligeti Miklóst. Kérdés persze, hogy Ligeti szakértelme – mondjuk elnöki tanácsadóként vagy bármilyen más beosztásban – érvényesülni tudna-e. Arról nem is beszélve, hogy a korrupció elleni hivatalról szóló törvény a három újrapályáztatott elnökhelyettesi poszt közül kettőnél, a vádemelésinél és a fellebbvitelinél eleve kizárja Ligeti indulását: ezekre a tisztségekre ugyanis csak ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész választható meg. A törvényalkotó ezzel szemben éppen az elnöki tisztségre pályázók előtt nyitotta szélesebbre a kaput, vagyis annál a posztnál, amelyhez a legnagyobb hatáskör társul. A Tisza Párt az elnökválasztási procedúrával kényes szituációba lavírozta magát. Ligetit, akit fő vagyonvisszaszerzőként nem támogatott a kormánypárti többség, sokan nem is az NVVH falain belül, hanem az időközben megüresedett legfőbb ügyészi székben szeretnék viszontlátni. A politikai helyzet azzal együtt is komplikált, hogy erre a tisztségre Baka András államfő tesz javaslatot, aki már előre közölte, hogy jelöltjéről nem egyeztet a pártokkal : Az Alaptörvényt tizennegyedik módosítása alapján a legfőbb ügyészt nem csak az ügyészek közül lehet választani. Az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdése 2024 végén erre a szövegre módosult: A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Vagyis a korábbi megfogalmazásból kikerült „az ügyészek közül” kitétel. Annak idején Vejkey Imre, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke, az indítvány benyújtója módosító javaslatát így indokolta: „A rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem volt ügyész, így a módosítás a hazai gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Egyúttal a nemzetközi gyakorlathoz is, tekintettel arra, hogy számos európai országban (így Hollandiában, Lengyelországban, Dániában vagy Svédországban) a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a legfőbb ügyész ügyészi múlttal rendelkezzen. A módosítás értelmében az Országgyűlésnek lehetősége lesz arra, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa.” Aztán mégsem így történt, hiszen a következő legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint mégis az ügyészi szervezetből lépett elő. Mindenesetre tény, hogy a rendszerváltozás utáni négy legfőbb ügyész közül ketten is a civil világból érkeztek: 1990-ben Györgyi Kálmán az ELTE büntetőjogi tanszékének egyetemi docenseként lett az ügyészség vezetője, míg az őt 2000-ben váltó Polt Péter korábban az ombudsman általános helyetteseként tevékenykedett. (Borítókép: Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) egyik elnökjelöltje meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának ülésén az Országház Apponyi Albert gróf termében 2026. augusztus 25-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)