● news.bsdnet.hu

Szerdán kezdi meg munkáját a 2024-ben kirobbant kegyelmi botrány hátterét vizsgáló parlamenti testület. Legfőbb cél a politikai felelősség feltárása, de végezhet-e érdemi munkát a bizottság? „Évekig senki nem hallgatta meg őket, a felelősök közben pedig mindent elhallgattak. A csend most véget ér. Az elszámoltatás most mindenki számára nyomon követhető lesz, mert minden rémtettnek megvan az ára" – ez a felütése annak a videónak, amelyben a felelősök elszámoltatását ígéri a Tisza Párt az egész a kegyelmi ügyben. Schummer Orsolya, a bizottság elnöke a videóban többek között arról beszélt, hogy a kegyelmi ügy egy morális mélypont, a magyar közélet legsötétebb és legszégyenteljesebb pontja, ezért az egész ország megérdemli, hogy végre válaszokat kapjon. A magyar belpolitika elmúlt éveinek legnagyobb botrányát kiváltó ügy lép tehát új szakaszába szerdán. A parlamenti vizsgálóbizottságnak arra a kérdésre kellene válaszolnia, miként születhetett meg az a döntés, amely alapjaiban rázta meg a társadalom intézményekbe vetett bizalmát, és hozott végzetes törést a Fidesz rendszerén. A kegyelmi ügy 2024 februárjában robbant ki, amikor nyilvánosságra került, hogy Novák Katalin akkori köztársasági elnök kegyelemben részesítette a bicskei gyermekotthon jogerősen elítélt igazgatóhelyettesét. A bíróság ítélete szerint a férfi aktívan segített elfedni az intézmény igazgatója által elkövetett pedofil bűncselekményeket, zsarolással és kényszerítéssel próbálva hallgatásra bírni az áldozatokat. A határozat valódi indoklásával a mai napig adós maradt a döntést meghozó akkor köztárasági elnök, Novák Katalin. A társadalmi felháborodás azonban olyan mértékűvé vált, hogy rövid időn belül lemondások következtek. Novák és Varga Judit igazságügyi miniszter is így járt el – utóbbi volt, aki ellenjegyezte az elnöki döntést. Távozásuk után a döntés mögötti valódi okok továbbra is homályban maradtak. Nem derült fény Balog Zoltán református püspök, volt humánminiszter valódi szerepére. Annyit tudunk, hogy erősen lobbizott egykori beosztottjánál az ügyben. Magyar Péter megjelenése is kegyelmi ügyhöz kötődik, híres első interjúját két és fél évvel ezelőtt azután adta a Partizánnak, hogy Varga Judit lemondott a tárcája vezetéséről. A Tisza Párt megalapítása óta kiemelt ügyként kezelte a kegyelmi döntés hátterének tisztázását. Az ígéret szerint a bizottsági munka során nem elégednek meg a felszíni felelősségvállalással, hanem a dokumentumok és az érintett szereplők kihallgatása révén teljes képet tárnak a nyilvánosság elé. Ígéretük szerint a testület feltárja a minisztériumi előkészítés hiányosságait és a háttérben meghúzódó szálakat. Egy parlamenti vizsgálóbizottság tagjai olyan jogosítványokkal rendelkeznek, amelyek meghaladják a hagyományos képviselői ellenőrzés lehetőségeit. A bizottság elé idézett tanúk, állami tisztségviselők és volt döntéshozók kötelesek megjelenni a testület előtt. Az állami szervek és minisztériumok kötelesek a kért dokumentumokat és iratokat a bizottság rendelkezésére bocsátani, természetesen bizonyos minősített adatok védelme mellett. A testület ugyanakkor nem hatóság, nem szabhat ki büntetőjogi szankciókat. A bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettese, a kegyelemben részesített Kónya Endre a kegyelmi döntéssel mentesült a fennmaradó büntetés letöltése és a büntetett előélet billogja alól. A pedofil bűncselekmények elkövetőjét, a gyermekotthon egykori igazgatóját, Vásárhelyi Jánost áprilisban helyezték szabadlábra. A volt igazgatót 2019-ben ítélték jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre azzal, hogy a büntetés kétharmadának kitöltését követően feltételes szabadságra bocsátható. 2023-ban, majd 2024-ben is kérvényezte ezt, a bíróság azonban mindkétszer elutasította. Novák Katalin és Varga Judit teljesen visszavonultak a nyilvános közélettől, ám az elnöki kegyelem előkészítésében részt vevő alacsonyabb szintű tisztviselők és a háttérben eljáró személyek felelőssége a mai napig tisztázatlan. A szerdán induló vizsgálat előtt álló legnagyobb kérdés, hogy a bizottság képes lesz-e túllépni a magyar parlamentarizmusra jellemző színházi elemeken. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiemelt politikai ügyekben felállított vizsgálóbizottságok ritkán érnek el valódi megállapításokat. Ha a bizottság valódi adatgyűjtésbe és a döntéshozatali folyamat mélyreható feltárásába tud kezdeni, az áttörést hozhat a magyar politikai intézményrendszer átláthatóságában, és új alapokra helyezheti a jogbiztonságba vetett általános társadalmi bizalmat. Ha azonban a testület eredménytelenül dolgozik majd, az könnyen vezethet jelentős népszerűségvesztéshez a Tisza Pártnál, hiszen ez az az „ősbűn”, ami után színre léptek, és aminek feltárását elsőként megígérték.