● news.bsdnet.hu

Jelentősen átrendezte a kormány az egyes miniszterek feladat- és hatásköreit: a hétfő este megjelent kormányrendelet egyik legfontosabb változása, hogy Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítása alá kerül a Védelmi Igazgatási Hivatal és a Nemzeti Információs Központ. Antal Attila politológus szerint ezzel ismét olyan hatalomkoncentráció kezd kialakulni, amelynek felszámolását korábban éppen az új kormány ígérte. A Magyar Közlönyben megjelent kormányzati statútummódosítás több ponton újrarendezi a miniszterek közötti feladatmegosztást. Az egyik legfeltűnőbb változás a Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint pozíciójának erősödése, hiszen hozzá kerül a Védelmi Igazgatási Hivatal, valamint a Nemzeti Információs Központ szervezeti irányítása. A két intézmény kiemelt szerepet tölt be a magyar védelmi és biztonsági rendszerben. A Védelmi Igazgatási Hivatal Magyarország védelmi és biztonsági igazgatásának központi szerve, míg a Nemzeti Információs Központ ( NIK) döntéstámogató, biztonságpolitikai és bűnügyi stratégiai elemző feladatokat lát el ( A NIK – a hazai titkosszolgálati közösség tagja – klasszikus műveleti tevékenységet nem folytató polgári nemzetbiztonsági szolgálat; országos hatáskörű és illetékességű, területi szervekkel nem rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szerv . A NIK a nemzetbiztonsági szolgálatoktól és rendvédelmi szervektől beérkező információk feldolgozását és értékelését követően nemzetbiztonsági jelentésekben tájékoztatja a Kormány tagjait a feladatellátásukhoz szükséges, nemzetbiztonsági relevanciájú ismeretekről. – szerk .). Tehát a változtatással Ruff szerepet kap a polgári nemzetbiztonsági területen, bár több szolgálat továbbra is más miniszterek irányítása alatt marad. A kormány közleménye szerint ugyanakkor nem arról van szó, hogy a teljes nemzetbiztonsági rendszer Ruff Bálint kezébe kerülne. Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat továbbra is a belügyminiszterhez, az Információs Hivatal a külügyminiszterhez, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat pedig a honvédelmi miniszterhez tartozik. Az összkormányzati koordinációt továbbra is a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója végzi. A döntés ennek ellenére komoly kritikát váltott ki Antal Attila jogász-politológusból. Közösségi oldalán arra emlékeztetett, hogy Ruff Bálint még 2026. május 12-i miniszterjelölti meghallgatásán arról beszélt: minisztériumától elkerül „a titkosszolgálatok mindenfajta kontrollja vagy vezetése” , a szolgálatoknak pedig szerinte a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az igazságügyi vagy a külügyi tárca alatt van a helyük. Antal szerint ehhez képest a mostani átszervezés éppen az ellenkező irányba mutat. „ Megint kezd kialakulni az a hatalomkoncentráció, amelyről azt hittük, hogy leváltottuk! Nem vagyok nyugodt” – fogalmazott a politológus. Dull Szabolcs politikai elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy Ruff Bálint hatásköre más területen is bővül: az igazságügyi minisztertől a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül a Magyar Közlöny kiadása és a jogszabályok kihirdetésének felügyelete. Dull szerint ez alapvetően technikai módosítás, ugyanakkor a gyakorlatban jelentősen felgyorsíthatja a jogszabályok megjelentetését, mivel kevesebb egyeztetésre lehet szükség. Nem Ruff Bálint az egyetlen miniszter, akinek nő a befolyása. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter megkapja a lósport felügyeletét, a mezőgazdasági haszonállatok jólétével kapcsolatos egyes hatósági feladatokat, valamint több élelmiszer-fogyasztóvédelmi és uniós agrárpolitikai hatáskört is. Dull szerint ez abba az irányba mutat, hogy a kormány egy szélesebb hatáskörű agrártárcát alakít ki. Több, korábban hagyományosan a belügyi területhez kötődő feladat is új helyre kerül. Az anyakönyvi ügyek, a lakcímnyilvántartás, a közlekedési előéleti nyilvántartás és az útlevéllel kapcsolatos feladatok Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterhez kerülnek, akinek portfóliójához az e-közigazgatás is tartozik. A kormány szerint az átalakítások célja az egyértelműbb felelősségi rendszer, a párhuzamosságok csökkentése és a gyorsabb döntéshozatal, a Ruff Bálint körül kialakult vita azonban azt mutatja, hogy a hatáskörök koncentrációja politikai kérdéssé is válhat.