● news.bsdnet.hu

Budapest több ikonikus közterülete 99 évre a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe kerülhet, miközben újra létrejönne a kormány és a főváros közös fejlesztési fóruma. Budapest fejlesztéspolitikáját a tíz tagú Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa hangolná össze, amelynek elnöke a miniszterelnök, társelnöke pedig a főpolgármester lenne. Budapest egyik legfontosabb közterületi és fejlesztési átrendezését hozhatja az a törvényjavaslat, amelyet kedden nyújtott be az Országgyűlésnek Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A csomag egyszerre rendezné több kiemelt fővárosi ingatlan vagyonkezelését, a nagy budapesti beruházások felelősségi rendszerét, valamint a kormány és a főváros együttműködésének intézményi kereteit. A leglátványosabb változás az V. kerületet érintené. A javaslat alapján október 1-jétől 99 évre, ingyenesen a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe kerülne a Vörösmarty tér, a Podmaniczky tér, a Széchenyi tér és a József Attila utca. Az intézkedést az előterjesztés azzal indokolja, hogy a városfejlesztési közfeladatok hatékonyabb ellátását szolgálja. A csomag az Erzsébet tér helyzetét is rendezné. Hatályon kívül helyeznék azt a korábbi rendelkezést, amely az V. kerületi önkormányzatra bízta a tér üzemeltetését, miközben bizonyos zöldfelületi és közösségi fejlesztésekhez kapcsolódó szerződéseket az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő köthetett meg. A javaslat szerint ennek a korlátozásnak a fenntartása már nem indokolt. A Duna-part sem marad ki az átalakításból. Több XXII. kerületi, a folyó partvonalán fekvő ingatlan szintén fővárosi vagyonkezelésbe kerülne. Az indoklás szerint ennek az az oka, hogy a rakpartok településrendezési szabályozása fővárosi hatáskör, ezért indokolt az ingatlanok kezelését is ehhez igazítani. A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozása. A testület Budapest fejlesztéspolitikájának koordinációs és javaslattevő szerve lenne, vagyis újra lenne olyan fórum, ahol a kormány és a főváros közösen egyeztetheti a város jövőjét érintő nagyobb beruházásokat. A tanács tíz tagból állna: ötöt a kormány, ötöt pedig a Fővárosi Önkormányzat delegálna. A döntésekhez egyhangúságra lenne szükség, így egyik oldal sem tudná a másikat egyszerűen leszavazni. A testület elnöke a miniszterelnök, társelnöke pedig a főpolgármester lenne. Vitézy Dávid már hétfőn bejelentette a tanács újbóli létrehozását. Érvelése szerint a kormány és Budapest együttműködése nélkülözhetetlen a fővárosi fejlesztésekhez, ezért ennek új szakmai és politikai kereteket kell adni. A javaslat közben a Városliget és a Budai Palotanegyed beruházásait is új rendszerbe szervezné. A fenntartási és beruházási feladatokat szétválasztanák, az állami beruházásokért felelős miniszter pedig nyilatkozattal dönthetne arról, ki legyen az építtető. Ez lehet maga a miniszter, a magyar állam száz százalékos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy költségvetési szerv. A Budai Palotanegyedben már folyamatban lévő beruházások lezárása érdekében szintén lehetőséget kapna a miniszter arra, hogy állami céget vagy költségvetési szervet jelöljön ki építtetőként. A Planetárium sorsa is rendeződne. A felújítás és a későbbi hasznosítás érdekében az ingatlan vagyonkezelői joga a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattól a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumhoz kerülne. A Sorsok Háza ügye szintén változik: az épületegyüttest és a hozzá tartozó szomszédos telkeket továbbra is állami vagyonkörben tartaná a javaslat. Ezeket korábban az MTK-nak tervezték ingyenesen átadni a Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja beruházás megvalósításához. A törvényjavaslat így egyszerre szól Budapest közterületeinek kezeléséről, a fővárosi ingatlanvagyonról és az állami beruházások irányításáról. Ha az Országgyűlés elfogadja, a főváros több évtizedre megkapja néhány legfontosabb közterületének vagyonkezelését, miközben a kormány és Budapest között ismét intézményesített együttműködés jöhet létre. Brüsszel után Vitézy Dávidék minisztériuma is megszólalt az uniós pénzek hazahozataláról, itt már finomítanak – „még több fontos lépés van hátra" A végső kifizetési kérelmet szeptember végéig kell benyújtani, majd az Európai Bizottság ellenőrzi a teljesítést . Az uniós pénzek esetében egyelőre nem a pénz átutalása történt meg, hanem a lehívás feltételei teljesültek.