● news.bsdnet.hu

Május 9-én, szombaton Magyar Péter hivatalosan is leteszi az esküt, megkezdve ezzel a kormányzását. A jelenlegi hatalomátadást is feszült figyelem kíséri, hiszen egy 16 éves Fidesz-kormányzást vált le az új erő. Azonban a magyar politikai emlékezet bővelkedik olyan kormányalakításokban és hatalomra lépésekben, amelyek nem nevezhetők éppen a legsimábbnak. Titkos paktumok, sokkoló beismerések vagy éppen kémbotrányok a magyar politikatörténet legújabb időszakában. Ezek közül gyűjtöttünk most össze! Gyüre Bernadett Newsroom újságíró Ezeket látta már? A hazai politikai térképet radikálisan átrajzoló választások után május 9-én új fejezet kezdődik:sor kerül Magyar Péter és új kabinetjének hivatalos beiktatására. A felfokozott társadalmi várakozás és a hazai, illetve nemzetközi figyelem szorításában felálló új adminisztráció egy olyan politikai klímában veszi át az irányítást, ahol a legapróbb lépéseket is árgus szemek figyelik.A hatalomátadások körüli időszak szinte sosem szűkölködött drámaiés sokszor botrányos fordulatokban a magyar politikai történelem során. Az 1990-es első szabad választások után Antall József és az MDF hiába aratott győzelmet, a rengeteg kétharmados többséget igénylő törvény miatt a friss demokrácia szinte kormányozhatatlan volt. A stabil működés érdekében az MDF a háttérben titkos paktumot kötött a legnagyobb ellenzéki párttal, az SZDSZ-szel. A megállapodás értelmében drasztikusan lecsökkentették a sarkalatos törvények számát, cserébe pedig a szabad demokraták adhatták a köztársasági elnököt Göncz Árpád személyében. A derült égből villámcsapásként érkező politikai alku éles vitákat generált: az MDF radikálisabb szárnya kifejezetten a szavazók elárulásaként és megalkuvásként értékelte a lépést. Antall József azonban a reálpolitikát és az ország cselekvőképességét tartotta szem előtt. Amikor a párton belüli kritikusok a paktumot és a radikálisabb számonkérés elmaradását vetették a szemére, a miniszterelnök egy azóta legendássá vált mondattal válaszolt: „Tetszettek volna forradalmat csinálni!” Antall József mondatát a mai napig emlegetik / Fotó: Profimedia Négy évvel később a hatalomba visszatérő szocialisták okoztak mély morális és politikai vihart a kormányalakításkor. Az 1994-es választásokon az MSZP Horn Gyula vezetésével abszolút többséget szerzett, így a parlamenti matek alapján egyedül is képes lett volna kormányozni. Horn azonban a szélesebb parlamenti bázis és a nyugati legitimitás biztosítása érdekében felajánlotta a koalíciót a liberális SZDSZ-nek. A rendszerváltás idején még élesen antikommunista párt hosszas vívódás után elfogadta az ajánlatot, ami saját szavazótáborukban hatalmas felháborodást szült. Sokan történelmi pálfordulásként élték meg, hogy az egykori demokratikus ellenzék összeáll az állampárt utódjával. Horn Gyula a Magyar Népköztársaság utolsó külügyminisztere volt / Fotó: Profimedia Az új évezred sem hozott nyugodtabb politikai kezdeteket, sőt,a rendszerváltás óta eltelt időszak talán leglátványosabb botránya árnyékolta be a 2002-es hatalomváltást. A Medgyessy Péter vezette MSZP–SZDSZ-koalíció épphogy csak berendezkedett a végletekig kiélezett választási küzdelem után, amikor alig néhány héttel a beiktatást követően robbant a bomba: a sajtó nyilvánosságra hozta, hogy az új miniszterelnök a rendszerváltás előtt D-209-es fedőnéven a kommunista állambiztonság szigorúan titkos (SZT) tisztjeként szolgált. A friss kormány azonnal a szakadék szélére sodródott, az SZDSZ első felindulásában a kormányfő lemondását követelte. Medgyessy végül azzal az érveléssel tudta megmenteni a pozícióját, hogy kémelhárítóként a magyar gazdasági érdekeket védte a szovjet befolyással szemben. Medgyessy Péter 2004-ben lemondott a hivataláról / Fotó: Czerkl Gábor parlament