● news.bsdnet.hu

Körvonalazódnak a magyar gazdaság 2026-os folyamatai, nemrég megismerhettük a kormány módosított költségvetési tervét is, ezért most számításba vesszük: mire számíthatnak a nyugdíjasok az év hátralévő hónapjaiban, illetve milyen hagyományos és új juttatások érkezése várható a 2027-es, a Tisza-kormány regnálása alatti első teljes évben. Valószínűleg a nyugdíjasok egyik szeme sír, a másik nevet: az új kormány már lépett is, de a gyakorlatban csak a jövő évtől érkeznek majd a megemelt bevételek. A nyugdíjprémium az utóbbi években ritkán jelent meg a magyar nyugdíjasok bevételei között, noha egy régóta jelenlévő juttatási forma – csak éppen a feltételei nemigen teljesültek mostanában. A 2009-ben a Bajnai-kormány által bevezetett, évi 80 ezer forintban maximált juttatás abban az esetben jár a nyugdíjasoknak, ha az adott évre várható gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, illetve a költségvetési hiány várhatóan nem lépi át a tervezettet. A nyugdíjprémium számítása kissé bonyolult: minden jogosultnak a saját nyugdíja egynegyedét (de legfeljebb 20 ezer forintot) kell megszorozni a várható GDP-növekedési ütem és a 3,5 különbségével (de legfeljebb 4-gyel). Ha például valakinek 80 ezer forintnál magasabb a nyugdíja, és évi 5 százalékos GDP-növekedés várható, akkor az adott nyugdíjasnak járó juttatás összege 20 ezer Ft x 1,5 = 30 ezer Ft, amelynek kifizetése novemberben esedékes. 2022 óta azonban egyetlen évben sem kaptak nyugdíjprémiumot a nyugdíjasok, hiszen a gazdasági teljesítmény messze elmaradt a szükséges 3,5 százalékos növekedéstől: volt a bruttó hazai termék változása. Az eredeti 2026-os költségvetésben érdekes módon szerepelt 24,3 milliárd forintnyi céltartalék a nyugdíjprémiumra, ugyanis az Orbán-kormány meglehetősen optimista módon 4,1%-os GDP-növekedéssel számolt az évre – de ez valójában közel sem teljesül majd idén. A Portfolio által megkérdezett elemzők 1,8%-os éves gazdasági növekedésre számítanak a konszenzus szerint, a Magyar Nemzeti Bank ennél valamivel magasabb, 2%-os prognózist közölt a legutóbbi inflációs jelentésében . Mivel a várható gazdasági teljesítmény jócskán elmarad a kifizetéshez szükséges küszöbtől, nyugdíjprémiumra idén nincs esély, ennek megfelelően a Tisza-kormány a módosított 2026-os költségvetésben törölte a nyugdíjprémium 24,3 milliárd forintos előirányzatát. Mostanra az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szintén novemberben esedékes kiegészítő nyugdíjemelés ("nyugdíjkorrekció") sem várható idén, tekintve, hogy az év eleji rendes nyugdíjemelés mértéke bőven fedezni fogja az év egészében tapasztalt inflációt, illetve nyugdíjas inflációt. A nyugdíjtörvény azt írja elő, hogy minden év januárjában az adott évre várt inflációval megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat, ennek megfelelően az Orbán-kormány 2026 januárjában 3,6%-os inflációkövető nyugdíjemelést alkalmazott. Abban az esetben, ha az év eleji rendes nyugdíjemelés mértéke az első nyolc havi (január-augusztusi) tényadatok ismeretében elmaradna az egész évre várható átlagos inflációtól vagy átlagos nyugdíjas inflációtól, akkor a két inflációs mutató közül a magasabbikhoz kell igazítani az év eleji nyugdíjemelés mértékét – egész évre visszamenőleg. Noha az első nyolc havi tényadat még nem ismert – az augusztusi adatot jövő héten közli a KSH –, az mindenesetre borítékolható, hogy idén mind az általános infláció, mind a nyugdíjas infláció 12 havi átlaga messze elmarad majd az év eleji 3,6%-os nyugdíjemelés mértékétől. (A júliussal záródó egy éves időszakra visszatekintő átlagos infláció 2,7%-on, a nyugdíjas infláció 2,5%-on áll, és a következő hónapokban mindkettő tovább mérséklődhet: az MNB a legutóbbi inflációs jelentésben 2026-ra 1,8%-os inflációval kalkulált.) Kiegészítő nyugdíjemelés tehát idén ősszel nem várható, de ez csak azt bizonyítja, hogy az év során mindvégig "a pénzüknél voltak" a nyugdíjasok – nem kellett elszenvedniük azt a gyakori hátrányt , hogy az inflációtól elmaradó nyugdíjemelés következtében az év nagy részében "hitelezik" a kormányt, és csak utólag kapják meg a nekik járó emelést. Az pedig továbbra is nyitott kérdés, hogy jövő évtől milyen nyugdíjemelési rezsim léphet életbe Magyarországon, ugyanis a Tisza Pártnak erre vonatkozóan is volt határozott választási ígérete – a bizonyára sokakat izgalomban tartó kérdéskörre lentebb még kitérünk. A nyugdíjasok emlékezhetnek, hogy 2025 év elején a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek utáni ÁFA-visszatérítést helyezett kilátásba számukra az Orbán-kormány. Később ez a terv finomodott, és végül egységesen egy egyszeri, 30 ezer forint összértékű élelmiszer-utalványcsomagban részesültek a nyugdíjasok, melyet 2025 őszén kézbesített részükre a postás . A parlamenti választások elé időzített, a nyugdíjas szavazótáborra célzott juttatási csomagra mintegy 80 milliárd forintot költött a központi költségvetés, de ez az elem nem épült be tartósan a nyugdíjrendszerbe, így egyelőre semmi jele nincs annak, hogy 2026-ban a Tisza-kormány tervezné megismételni ezt a tavalyi kifizetést. A Tisza Párt 2025 szeptemberében hirdette meg nagyszabású nyugdíjcsomagját , aminek egyik fő ígérete volt a Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése. Magyar Péter és Kármán András bejelentették: a juttatást azoknak a nyugdíjasoknak szánják, akiknek havi 500 ezer forinttól elmarad a nyugdíjuk. A Nyugdíjas SZÉP-kártya keretét differenciáltan tervezték meg: A SZÉP-kártyára utalt összeget a jogosultak élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre fordíthatják majd. A választási győzelmet követően Magyar Péter miniszterelnök az RTL-nek adott interjújában kijelentette: akkor lenne elégedett, ha már 2026 negyedik negyedévétől elkezdhetnék kifizetni a nyugdíjasoknak a Nyugdíjas SZÉP-kártya első összegét. H ozzátette: nem akarja a Pénzügyminisztériumot olyan vállalásba belelavírozni, amely nem tartható, de az akkori tervek szerint minden év októberétől a következő év októberéig járt volna a beígért 200 ezer, illetve 100 ezer forintos pluszjuttatás. Ez praktikusan azt jelentette, hogy az idei utolsó negyedévre (2026. októbertől decemberig tartó időszakra) járó időarányos részt, a nyugdíj összegétől függően 25 ezer vagy 50 ezer forintot már ki akarta fizetni a kormány. Mivel a nyugdíjcsomag bejelentésekor Kármán András 350-400 milliárd forintos ráfordítást jelölt meg a juttatás forrásigényeként, feltételezhetjük, hogy a Nyugdíjas SZÉP-kártya egy negyedévi költsége mintegy 90-100 milliárd forintba került volna az idei költségvetésnek. Magyar Péter később már visszafogottabb hangot ütött meg: júliusban a Redditen azt válaszolta egy kommentelőnek , "dolgoznak rajta", hogy a Nyugdíjas SZÉP-kártya őszi bevezetése tartható legyen. Amint azt a Portfolio a múlt héten kiszúrta: a Költségvetési Tanács módosított költségvetésről írt véleményéből arra lehetett következtetni, hogy az idei kiadások közé nem tervezték be a Nyugdíjas SZÉP-kártya utolsó negyedévi részletét. Magyar Péter másnap a Facebook-oldalán azt kommunikálta: 2027 januárjától bevezeti a kormány a (Tisza által szintén vállalt) 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, a nyugdíjasok felé tett további vállalásaiknak pedig dolgoznak az előkészítésén. Az augusztus 31-én teljes egészében publikált költségvetési tervezetből végül bebizonyosodott, hogy idén már nem várható a SZÉP-kártya bevezetése, ugyanis a Kármán András pénzügyminiszter által előadott dokumentum egyáltalán nem említi ezt a juttatást, és elkülönített költségvetési fedezete sem azonosítható. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (hosszú ideje változatlanul 28 500 forintnak) a 120 ezer forintra történő emelése szintén meghatározó ígéret volt a Tisza nyugdíjcsomagjában. Ez az első olyan intézkedés, amiről konkrétan tudni lehet, hogy a kormány bevezeti: Magyar Péter múlt heti videójából megtudtuk, hogy 2027. januártól lép hatályba a rendelkezés, azaz minden olyan nyugdíjasnak, akik jelenleg például 70-80-90 ezer forintos (vagy még alacsonyabb) nyugdíjban részesülnek, hónapokon belül nagyon jelentősen megemelkedik a juttatásuk. Ha szigorúak vagyunk a kormánnyal, ez sem teljesen felel meg a korábbi ígéreteknek, hiszen Magyar Péter áprilisban – szintén az RTL-nek – egyértelműen kijelentette: a nyugdíjemelést még idén bevezeti a kormány. Tekintve, hogy a Tiszának a 120 ezer forintos minimálnyugdíj (és az ehhez kapcsolódó 120-140 ezer forint közti sávos emelés) volt az egyetlen nyugdíjemelés-jellegű ígérete, feltételezhetjük, hogy erre utalt a kormányfő, de végül ez az intézkedés is 2027-re csúszik. Sokakat érdekelhet az a máig tisztázatlan részletkérdés is, hogy mi lesz a 120-140 ezer forint közti nyugdíjakkal, erre vonatkozóan ugyanis korábban szintén nagyon egyértelmű ígéreteket tett a Tisza Párt: a 120 ezer forint körüli túlzott "torlódás" elkerülése érdekében helyeztek kilátásba . A Tisza kommunikációja szerint ez 160 ezer főt érintő kérdés, de Magyar Péter múlt heti videós bejelentése erre a részletre nem tért ki, ahogyan arra sem, hogy a rokkantsági ellátásra is kiterjesztik-e a 120 ezer forintos minimumot – ez ugyancsak szerepelt a szeptemberi ígéretek között és a februári választási programban. (Ezeket a kétségeket a részletszabályok megjelenése oszlathatja majd el.) A 120 ezer forintos minimálnyugdíj kapcsán felmerülő egyik legfontosabb kérdés most az, hogy hogyan kezelné a kormány azokat az élethelyzeteket, amikor valakinek azért nagyon alacsony a nyugdíja, mert aktív évei jelentős részében külföldön dolgozott. Sok magyar nyugdíjas pl. Németországból hazai viszonylatban kifejezetten magas nyugdíjban részesül az ottani több évtizedes munkaerőpiaci teljesítménye után, de a magyar nyugdíja értelemszerűen minimális. Ha az új, emelt összegű minimálnyugdíj kivétel nélkül mindenkire kiterjed, akkor sokan érezhetik majd úgy, hogy nem tökéletes a juttatás célzása. Hasonlóképpen feszültségeket okozhat az is, ha egy egész életében bejelentett munkát végző, de már régen nyugdíjba vonult személy nyugdíját majd nagyon megközelíti azoknak a nyugdíja is, akik életük során jórészt a szürkegazdaságban dolgoztak – az uralkodó társadalmi értékítélet szerint ez sem lenne teljesen méltányos. A Tisza ezt a problémát a sávos, 120-140 ezer forint közti emelésekkel orvosolná, de nem biztos, hogy ez találkozik majd a hosszú járulékfizetési múlttal rendelkező kisnyugdíjasok elvárásaival. A Tisza Párt bejelentései, illetve választási programja alapján a kormány számos további intézkedéssel adós a nyugdíjasoknak, még ha ezeknek a számonkérése bő 100 nap után közel sem nevezhető időszerűnek. A Tisza a fentebb már tárgyalt elemeken túl az alábbiakat is vállalta az idősek felé: A Tisza nyugdíjcsomagját nagy egészként szemlélve azt mondhatjuk: az új kormány kifejezetten a legalacsonyabb jövedelmű nyugdíjasokat szeretné kedvezőbb helyzetbe hozni. A Portfolio a nyugdíjcsomag meghirdetésekor úgy számolt: a párt a 75 ezer forintos nyugdíjak szintjén évi 80% fölötti juttatásnövekedést ígért, míg az átlagnyugdíj (kb. 250 ezer forint) szintjén alig 3%-kal kívánta növelni a nyugdíjasok éves jövedelmét, 500 ezer forint fölött pedig egyáltalán nem ígért célzott pluszjuttatást. Érzékletesen jelzi a Tisza-program erejét, hogy egy 50 ezer forintos és egy 550 ezer forintos havi nyugdíjban részesülő személy éves juttatásai között az Orbán-kormányok alatt 11-szeres különbség volt – ez a különbség az új kormány minden ígéretének megvalósulása esetén alig 4-szeresre mérséklődne. Kármán András pénzügyminiszter nemrég a Kossuth Rádióban kifejtette: a Tisza legfontosabb ígéretei, mint például a legalacsonyabb nyugdíjak erős felzárkóztatása vagy a differenciált összegű Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése a pártot jellemző szociálisan érzékeny társadalompolitikai megközelítésbe illeszkednek. A riporter vonatkozó kérdésére azt válaszolta: arról még nincs kormánydöntés, hogy a 14. havi nyugdíjat is tervezik-e differenciálni, de Kármán szerint a programjuk emblematikus pontjai rászorultsági alapon célozzák a támogatásokat és beavatkozásokat. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images