● news.bsdnet.hu

Példátlanul nehéz helyzetbe került a magyar agrárium, mert az aszály, a szélsőséges hőség, a magas költségek és a külpiaci verseny miatt szinte minden mezőgazdasági ágazat veszteségekkel küzd. Koncz Máté szerint sok termelő már a fennmaradásért harcol. Koncz Máté , a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke az ATV Startban azt mondta: valóban példátlan helyzet alakult ki az agráriumban, de a problémák nem kizárólag az idei évhez köthetők. Az elmúlt öt évből az ország jelentős részén négy olyan esztendő volt, amikor súlyos időjárási vagy piaci nehézségek sújtották a termelőket. Szerinte mára sok gazdaság tartalékai elfogytak, így az ágazat szereplőinek egy része már a fennmaradásért küzd. Az idei aszály és rendkívüli hőség tovább rontotta a helyzetet. Koncz szerint nem egyszerűen arról van szó, hogy egy kirívóan rossz évet kell átvészelni: hosszabb távon is kedvezőtlen klimatikus tendencia látszik, miközben egyelőre nincs biztosíték arra, hogy a következő évek időjárása kedvezőbb lesz. Úgy fogalmazott, ami korábban működött a magyar mezőgazdaságban, arra a jövőben már nem feltétlenül lehet építeni. A termelők helyzetét közben a költségek emelkedése is nehezíti. A gázolaj, a műtrágya, az energia, a gépek és alkatrészek ára, valamint a bérek és az adóterhek is magasabbak lettek, miközben a termésátlagok többéves összevetésben egyes területeken csaknem megfeleződtek. Ehhez alacsony világpiaci árak társulnak: Koncz szerint a búza korábbi, tonnánként akár 100–120 ezer forintos ára után jelenleg 60–70 ezer forint körüli árszint alakult ki, ami a mostani költségek mellett sok gazdaság számára tarthatatlan. Külön problémát jelent a magyar mezőgazdaság exportpiaci helyzete. A hazai búza-, árpa- és kukoricafelesleg jelentős részét korábban feldolgozatlan tömegtermékként főként dél-európai piacokon értékesítették, ezekre a piacokra azonban egyre nagyobb mennyiségben érkezik ukrán gabona. Koncz hangsúlyozta: ezért akkor is versenyezni kell az ukrán termékekkel, ha azok közvetlenül nem kerülnek be Magyarországra. Az ágazat számára átmeneti segítséget jelenthet a bankok által biztosított tőketörlesztési könnyítés. Ennek keretében a termelők egy időszakban csak a hitelek kamatait fizetnék, miközben a tőketörlesztést későbbre ütemeznék. Koncz szerint ez fontos likviditási segítség, ugyanakkor önmagában nem oldja meg a problémát, és a hitelátütemezés később a gazdaságok újabb finanszírozását is megnehezítheti. A szövetségi elnök szerint ezért további állami és pénzügyi beavatkozásra van szükség. A mezőgazdaságban már most komoly fizetési problémák alakultak ki, ezért tőkepótló forrásokra és lehetőség szerint kedvezményes hitelekre lenne szükség ahhoz, hogy a termelők átvészeljék a válságot. Mint fogalmazott, a jelenlegi helyzetben az sem elegendő segítség, ha a bankok átmenetileg nem kérnek vissza olyan pénzt, amely egyébként sincs a gazdálkodóknál. Koncz Máté szerint a helyzet súlyosságát jól mutatja az is, hogy a gazdálkodók körében egyre nagyobb a kétségbeesés. A jégkármérséklő rendszerrel kapcsolatos, az esőzések elmaradásáért azt okoló véleményekről azt mondta: a kérdést a tudományos vizsgálatoknak kell eldönteniük, ugyanakkor érthető, hogy a sokadik nehéz év után a termelők magyarázatokat és felelősöket keresnek. A szektor most elsősorban kedvező időjárási fordulatban és nagyobb kormányzati szerepvállalásban bízik.