● news.bsdnet.hu

Az energiajogász szerint a beszűkített folyóban felgyorsult a víz áramlása, és a fenékküszöb környezetében kialakult helyzetet nem lehet egyszerűen azzal elintézni, hogy az építkezés természetes velejárójáról van szó. Tóth Máté azt állítja, hogy az atomerőmű szakemberei időben készítettek belső anyagot a minisztérium számára, amelyben a helyzet kezelésére is tettek javaslatokat, ám ezt az anyagot végül letiltották. Az energiajogász szerint a döntések következtében Paksot leterhelték, miközben a kieső villamosenergiát sem fedezték megfelelően. Úgy fogalmazott, hogy emiatt legalább 60-70 milliárd forintos kár keletkezhetett. A vízügyi szakembereknek eközben mindössze egyetlen napjuk volt a műtárgy megtervezésére, az áramlásszimulációval, statikai vizsgálattal és forráselemzéssel együtt. Szerinte ez különösen problémás annak fényében, hogy a kormány az atomerőmű első leterhelésétől számítva másfél hónapig hozhatott volna döntést. Az energiajogász a Kilitiből átszállított betonkockák alkalmazását is bírálta, és azt állította, hogy azok lerakása kezdetben inkább látványos bemutatóként jelent meg, miközben a teljes mennyiség még nem állt rendelkezésre. Tóth Máté szerint a paksi fenékküszöb ügye jól mutatja, mi történik akkor, amikor a politikai döntéshozatal felülírja a szakigazgatást. Egy ország ellátásbiztonsága nem egy showműsor meg helikopteres valóságshow” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte a szakembereknek és a szakigazgatásnak kellene meghatározó szerepet kapnia az ilyen döntésekben. A fizika törvényeit viszont nem lehet megerőszakolni a legmagasabb politika által. Mivel a folyó vize egyelőre nem a gát fölött bukik át, hanem beszorul a két egymással szemben megépített kőgát közé, a szűkületen átfolyó víz sebessége rendkívül felgyorsult. Eközben meg a Kormány hibás, késedelmes energiapolitikai döntései miatt a tőzsdei áramvásárlásokkal óriási kár is keletkezett. Ez nem államigazgatás, nem szakigazgatás, nem kormányzás. Ez kóklerség – írta.