● news.bsdnet.hu

A magyar erdők jövője ma már nem pusztán természetvédelmi vagy gazdasági kérdés, hanem klímapolitikai, vízgazdálkodási és társadalmi ügy is egyszerre. Az elmúlt évek aszályai, hőhullámai és viharkárai egyértelművé tették: a jelenlegi erdőgazdálkodási modellegyre nehezebben tud alkalmazkodnia gyorsuló klímaváltozáshoz.Lapos Tamáserdőmérnök, jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember és dr. Nagy Dánielerdőmérnök, jogászírását a Másfél fokhozta le. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A szakmai javaslatcsomag központi eleme egytízpontos reformprogram,amely szerint a magyar erdők elsődleges feladata a jövőben nem kizárólag a gazdasági hasznosítás lenne, hanem az éghajlati alkalmazkodás, a vízmegtartás, a biodiverzitás védelme és az emberek életminőségének javítása. A szemléletváltás azért sürgető, mertMagyarország az európai átlagnál gyorsabban melegedő térségbenhelyezkedik el, miközben az erdők jelentős része már most is stressz alatt áll. A szakemberek szerint az új erdőprogram első feladata az lenne, hogy hosszú távú,politikai ciklusokon átívelő stratégiátalkosson. Az erdők életciklusa évtizedekben mérhető, ezért a rövid távú gazdasági érdekekre épülő döntések különösen kockázatosak. A javaslat hangsúlyozza: az államnak olyan szabályozási és finanszírozási környezetet kell teremtenie, amely ösztönzi az ellenállóbb,vegyesfafajú,természetközelibb erdők kialakítását. Kiemelt pont az erdők vízmegtartó szerepének erősítése. A klímaváltozás miatt gyakoribbá váló aszályok következtében az erdők túlélése sok térségben már nem magától értetődő. A szakértők szerint a vízrendezési gyakorlatot is újra kell gondolni: a gyors levezetés helyett a tájban történő vízvisszatartásra kell koncentrálni. Az erdők ugyanis nemcsak elszenvedői, hanem enyhítői is lehetnek a klímaválságnak. Természetesebb és ellenállóbb faállomány kialakítása a cél – Fotó: Shutterstock A tízpontos javaslat másik hangsúlyos eleme a biológiai sokféleség növelése. Az egykor gazdasági racionalitás alapján telepített, homogén fafajú erdők sérülékenyebbek a kártevőkkel, betegségekkel és szélsőséges időjárással szemben. Ezért a jövő erdeiben nagyobb szerepet kell kapniuk az őshonos,változatos fajösszetételűállományoknak. Ez összhangban van az Európai Unió új erdészeti és természet-helyreállítási célkitűzéseivel is, amelyek az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének javítását tekintik prioritásnak. A szakértők az erdők társadalmi funkcióinak megerősítését is sürgetik. A városkörnyéki erdők ma már nemcsak kirándulóhelyek, hanem egészségügyi és klímavédelmi infrastruktúrák is. Hűtik a településeket, javítják a levegő minőségét és rekreációs lehetőséget biztosítanak. Az új nemzeti erdőprogram ezért nagyobb hangsúlyt adna aközjólétiés közösségi erdőgazdálkodásnak is. Fontos elem azoktatásés szemléletformálás kérdése. Az „Iskolában az Erdő” program példája jól mutatja, hogy a környezeti nevelésen keresztül hosszú távon is formálható a társadalom viszonya az erdőkhöz és a fenntarthatósághoz. A kezdeményezés hátterében egyre erősebb nemzetközi nyomás is áll. Az Európai Unió új szabályozásai – köztük az erdőirtásmentes termékekre vonatkozó előírások és atermészet-helyreállítási rendelet– mind abba az irányba mutatnak, hogy az erdőkre komplex ökológiai rendszerként kell tekinteni. A szakmai javaslat szerint Magyarország csak akkor lehet sikeres a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, ha az erdőpolitikát nem ágazati részterületként, hanem nemzetstratégiai kérdésként kezeli. Kapcsolódó cikkünk:Erdők a klímaváltozás szorításában: 200 ezer hektár erdő van veszélyben az Alföldön. Indexkép: Shutterstock.