● news.bsdnet.hu

Mindössze a megkérdezettek 2 százaléka nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem használ mesterséges intelligenciát – derül ki a Siemens és az Uniside közös kutatásából, amely a hazai egyetemisták MI-használati szokásait igyekezett feltérképezni. A felmérést kitöltő diákok bő 40 százaléka szerint "készségszinten" használja a technológiát, több mint tizedük pedig már profinak, "számtalan promptot író felhasználónak” tartja magát. Némileg megnyugtató, hogy bár a magyar felsőoktatási intézmények hallgatói erőteljesen támaszkodnak az MI-re, annak válaszait nem fogadják el automatikusan. A hallucinációra és egyéb negatív jelenségekre fogékony algoritmusokkal szembeni egészséges szkepticizmust mutatja, hogy egy 10-es skálán ahol az 1 a teljes bizalmatlanságot, a 10 pedig az ellenőrzés nélküli elfogadást jelentette, az átlag mindössze 4,5 pont volt. Az természetesenek tűnik, hogy minél ritkábban használ valaki intelligens asszisztenseket, annál kevésbé van meggyőződve a modellek megbízhatóságáról. A megkérdezettek leginkább a szövegírásban (10-es skálán 7,9-es érték) és összefoglalók készítésében (7,6) tartják erősnek a generatív algoritmusokat, de forráskutatásban és a szövegírásban sem tűnik haszontalannak az eszköz (egyaránt 7,1). A spektrum másik oldalán kép- és videógenerálást (5,4), illetve némileg meglepő módon a kódírást találjuk (4,7). Utóbbi kapcsán azért a kutatási összefoglaló megjegyzi, hogy oktatási terület alapján nagy a szórás. Műszaki és informatikai hallgatók esetében ennél jobbak az értékelések (informatikusok: 7,1; műszakisok: 5,5), a humán szakosok viszont nincsenek túl jó véleménnyel a kódoló MI-ről (3,7). Érzékeny téma A kutatásban arról is kérdezték a hallgatókat, hogy mennyire tartják fairnek a saját egyetemeik és oktatóik hozzáállását az MI használatához. Egy négyfokú skálán 3,3-at kapott az egyetemek MI-szabályzata, ami meglepően pozitív, míg az oktatók engedékenysége 10-ből 5,8-at kapott. A megkérdezett egyetemi vezetők és szakértők beszámolói szerint a technológia tudatos használatára, nem pedig annak tiltására helyezik a hangsúlyt, és rugalmas kereteket alakítanak ki az intézményekben. Az MI használata alapvetően megengedett lehet a tanulásban, kutatásban és más munkafolyamatokban, ha azt az adott oktató nem korlátozza, és nem sérti az etikai, adatvédelmi vagy jogi előírásokat. A legfontosabb elv, hogy az MI segédeszköz maradjon, és ne váltsa ki a hallgató saját szellemi teljesítményét. A karok a központi egyetemi kereteket saját szakterületük szerint pontosíthatják, így az elvárások tantárgyanként is eltérhetnek. Mint elmondták, ugyanakkor minden esetben fontos az átláthatóság: a hallgatónak jeleznie kell, hogy egy feladat elkészítésének mely szakaszában és milyen mértékben használt MI-eszközt, szükség esetén a felhasznált promptok feltüntetésével.