„Nem pártpolitikai alapon szeretném képviselni a cigányságot”

Földrajz-történelem szakos tanár, tanodát vezetett a baranyai Gilvánfán, tanított Magyarszéken. Egyike lett annak a négy roma politikusnak, aki a parlamenti választáson a Tisza Párt színeiben mandátumot szerzett. Sőt: egyike annak a három képviselőnek, akit Magyar Péter az Országgyűlés alelnökének jelölt. Elég nagy ugrásnak tűnik. Annyival kiegészíteném, hogy egy egyetemi ösztöndíjprogramban is tevékenykedtem, ahol főleg hátrányos helyzetű hallgatókkal foglalkoztunk. Az volt a cél, hogy minél könnyebben eljussanak a diploma megszerzésééig, és ezzel kitermeljük a roma értelmiséget, ami kitermelheti a roma középosztályt. A roma polgárosodási folyamatot szerettük volna beindítani. A családjában volt értelmiségi? Nagycsaládban nőttem fel, nyolcan voltunk testvérek. Sumonyban, egy kis településen laktunk, aztán átköltöztünk Pécsre, a Kispostavölgybe: „betömörültünk” egy kétszobás présházba. Nomád körülmények között éltünk. Édesapám alkalmi munkás volt, súlyos betegségben egészen fiatalon elhunyt. Mindössze 27 éves volt. A halála nyilván nagy traumát okozott az egész családnak. Utána hősies módon a nagybátyám nevelt bennünket, a saját gyerekei mellett. Ekkor kezdtünk egy metodista gyülekezetbe járni. Szükségünk volt lelki segítségnyújtásra, amit ott meg is kaptunk. És sok minden mást, ami hosszú távon az előmenetelemet segítette. A spirituális tőkében én nagyon hiszek. Mit köszönhet a spirituális erőnek? Levelet írtunk az akkori pécsi polgármesternek, a szocialista Toller Lászlónak, és kiutaltak nekünk egy önkormányzati tulajdonú házat, amiben öt szoba és két fürdőszoba volt. A társadalmi mobilitás szempontjából ez ugródeszka volt. Az otthoni körülmények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az iskolában jól teljesítsünk. Fontos volt önnek a tanulás? Nagyon fontos. Az iskola nekem, amikor még Kispostavölgyben laktunk, hatalmas környezetváltozást jelentett. Jó volt olyan szociális térben lenni, ahol van angol vécé. Akkor szerettem meg igazán az iskolát, amikor pozitív visszajelzéseket kaptam a tanáraimtól. Felnéztem rájuk a tudásuk, a világlátásuk miatt. Az első négy általános nehezebben ment, de ötödiktől felfelé sok sikerélményben volt részem. Kivételesnek számít a testvérei között? Nem, a két bátyám is nagyon jól tanult. A nálam kisebb testvéreim nem ebben látták a jövőjüket, inkább a munka világát választották: tisztességesen dolgoznak az építőiparban vagy a vendéglátásban. Én a Leőwey Klára Gimnáziumban tanultam tovább, ebben az Arany János Tehetséggondozó Program segített. Ez egy kormányzati program. Így van, de most komoly gondok vannak vele. Úgy hallom, a diákok ugyanolyan összegű támogatást kapnak, amilyet annak idején én is kaptam. 2013-ban végeztem. Pécsen működik az ország első roma középiskolája, a Gandhi Gimnázium. Miért nem oda jelentkezett? Bár az én tanulmányi utamhoz és egyéniségemhez végül nem ez az iskola bizonyult a megfelelő választásnak, fontosnak tartom hangsúlyozni a Gandhi Gimnázium értékeit. Meggyőződésem, hogy rengeteg fiatal számára ez az intézmény jelentette – és jelenti a jövőben is – a legjobb lehetőséget a kibontakozásra. Érettségi után a Pécsi Tudományegyetem földrajz-történelem szakos hallgatója lettem, mellette bekerültem az egyetem fenntartásában működő Wliclocki Henrik Szakkollégiumba. Ezt roma szakkollégiumként átvette az evangélikus egyház. Egyetemi éveimben olyanok mentoráltak, akik elhitették velem, hogy képes vagyok diplomát szerezni. Egyetemistaként sokfelé dolgoztam, ha már szóba került, a Gandhi Gimnázium is voltam éjszakai nevelő. Fenn kellett tartanom magam, hisz albérletben laktam. Egyébként még mindig albérletben lakom. Mikor kezdett politizálni? Egyáltalán hogyan került kapcsolatba a Tiszával? A Tisza Párt létezése előtt is foglalkoztam közélettel, sokat olvastam róla, érdekelt. Nagyon zavart, hogy milyen rossz a közélet minősége Magyarországon, ami mind a kommunikációban, mind a politikai intézkedésekben megnyilvánult. 2016-ban részt vettem az „esernyős tanártüntetésen” a Kossuth téren. Hittem abban, hogy egyszer majd leváltjuk az Orbán-rendszert, de nem láttam politikai alternatívát. Amikor viszont Magyar Péter megjelent a színen, akkor már az első, Partizánnak adott interjúját nézve azt gondoltam, hogy ő meghatározó politikai vezető lehet. Úgy éreztem, be tudok állni mögé. Létrehoztunk egy hálózatot roma Tisza Szigetekből. Magyarszéken a parlamenti választáson hajszálra pontosan ugyanannyi szavazatot kapott a fideszes és a tiszás jelölt, Gilvánfán nagy fölénnyel a fideszes nyert. Számított arra, hogy tarolni fog a Tisza? Számítottam rá, hogy nyerni fog a Tisza Párt, de arra nem, hogy 141 mandátumot, kétharmados többséget szerez a parlamentben. Baranya 4-es választókörzetében segítettem be a kampányba. Ebben a körzetben 174 település van, közöttük nagyon sok apró falu. Hát, elég bizonytalanok voltunk, hogy ez a választókerület narancssárga marad-e, vagy átváltozik kékké. Aztán egész Baranya és majdnem az egész ország kék lett. Meglepődtem, hogy ilyen elsöprő győzelmet arattunk, de szerintem ezzel nem vagyok egyedül. Hogyan lett önből parlamenti képviselő? Vicces, de hasonlóan kezdődött a politikai karrierem, mint Magyar Péternek. A Partizán riportot forgatott az Ormánságban, többek között én is nyilatkoztam. Ekkor figyeltek fel rám, meghívtak a tiszás Roma Kerekasztalba. Ajánlások nyomán, többkörös procedúra után váltam jelöltté. Ön az első roma, aki alelnöke lesz az Országgyűlésnek. Remélem, ennek a pozíciónak a betöltésével átadhatom másoknak azt, amit én kaptam a mentoraimtól a roma szakkollégiumban: jó lenne, ha sokan elhinnék magukról, hogy bármire képesek lehetnek. Nemrég még én is civil emberként dolgoztam, egy hete még nem gondoltam volna, hogy az Országgyűlés alelnöke lehetek. Jól értettem? Egy hete kapta az alelnöki felkérést? Nem egészen egy hete. Magyar Péter vasárnap írt rám. Miután sikerült beszélnem vele, bementem hozzá az irodájába. Elvállaltam. Tudom, hogy ennek a felkérésnek szimbolikus jelentősége van, de Magyar Péter azt is mondta – és ez nekem nagyon tetszett –, hogy ne cigány embereként üljek majd az Országgyűlés alelnöki székében, hanem szakemberként, aki pontosan, precízen, méltósággal látja el a feladatát. A barátai lettek többen, vagy irigyei? Sosem voltam konfliktusos ember, minden munkahelyemen jó viszonyt ápoltam mindenkivel. Talán nincsenek rossz véleménnyel rólam a körülöttem lévők. Szóval, inkább baráti jókívánságokat kaptam. Érdekesség viszont, hogy a roma közéleti vezetők nem gratuláltak. Az országos roma önkormányzatra és a Cigány Közösségek Szövetségére (CiKöSz) gondolok. A CiKöSz fideszes szervezet. Ennek ellenére elvártam volna. A cigányságot fogja képviselni a Tisza Párt felé, vagy fordítva, a Tisza Pártot a cigányság felé? Fontos kérdés. Nyilván tartani fogom a frakciófegyelmet, de nem pártpolitikai alapon szeretném képviselni a cigányságot. Az eddigi roma közéleti intézményeknek eddig ez volt a legnagyobb hibája. Ebbe a hibába nem szabad még egyszer beleesni. Hogyan készül a parlamenti munkára? Izgatottan. Szolgálatnak tekintem a parlamenti munkát, gőgösen és nagyképűen nem is tudnék hozzáállni. Igyekezni fogok lelkiismeretesen és udvariasan, de határozottan tenni a dolgomat. Mindent elkövetek azért, hogy szakmai legyek. Sokat kell még tanulnom. Képzésekre, tréningekre járok. Külön készülök a képviselőségre és arra a szerepkörre, ami az országgyűlési alelnöki tisztséggel jár. A parlament alakuló ülésén sükösdi gyerekek előadják a magyarországi cigányok himnuszának tekintett „Zöld az erdő, zöld a hegy is” kezdetű dalt. Vita keveredett abból, hogy miért nem a cigányság nemzetközi hivatalos himnusza, a „Gelem, gelem” kezdetű hangzik el. Jogosnak érzi a kritikát? Pozitívnak tartom, hogy a roma közéletben arról vitáznak, melyik cigány himnusz szerepeljen a parlament alakuló ülésén. Eddig ilyen nem fordult elő Magyarország történetében. Szerintem egyébként abból a szemszögből kell nézni a kérdést, hogy cigány diákok ott lehetnek az Országgyűlésben és zenélhetnek. Vannak roma példaképei? Szentandrássy István festőművész, vagy például Molnár Ferenc „Caramel”, aki szerény, alázatos, intelligens és mindig kiállt az értékrendszere mellett. Nem volt megvehető. Névjegy Kőszegi Krisztián 1993-ban született Pécsen. A pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban érettségizett, földrajz-történelem szakos tanári diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen szerezte. A gilvánfai tanoda vezetője, a magyarszéki általános iskola tanára és a Pécsi Evangélikus Roma Szakkollégium munkatársa volt. A megye háromban szereplő Bogád-Pogány SE fociklub alelnöke. A 2026-os parlamenti választáson a Tisza Párt országos listájáról szerzett mandátumot, Magyar Péter az Országgyűlés alelnökévé jelölte.