● news.bsdnet.hu

A Siemens és a UNISide közös kutatása szerint a magyar egyetemisták nem óvatoskodnak, ha a különféle AI-eszközök használatáról van szó. Az összesen 717 hallgató, oktató és egyetemi szakértő bevonásával végzett felmérés tanulsága szerint a diákok 75,3 százaléka heti, de inkább napi több alkalommal veszi igénybe ilyen eszközöket, főként szövegíráshoz és forráskutatáshoz. Ez a szám jóval magasabb a már munkahellyel rendelkezők esetében mértnél: a Gallup 2026 májusában készített felmérése alapján a munkavállalók nagyjából fele használ AI-eszközöket, de csak 15 százalékukra jellemző a napi szintű aktív használat. A magas arány ellenére a hallgatók döntő többsége önerőből, informálisan sajátítja el a tudást, és mindössze 3,6 százalékuk vett részt szervezett, a mesterséges intelligenciát tematizáló egyetemi órán. A Siemens szakértői szerint ebből arra lehet következtetni, hogy az intézmények lemaradásban vannak a hallgatói igényekhez képest, miközben a felsőoktatásban tanulók már rég aktív használók: 41,7 százalék „készségszintű”, míg 10,5 százalék pedig profinak, azaz „számtalan promptot író felhasználónak” tartja magát. Kifejezetten szerencsésnek mondható, hogy a hallgatók nagy része kritikusan áll az AI által generált információkhoz. Egy 10-es skálán, ahol az 1 a teljes bizalmatlanságot, a 10 pedig az ellenőrzés nélküli elfogadást jelzi, az átlag mindössze 4,5 pont volt, ami azt jelenti, hogy a hallgatók többsége nem fogadja el vakon a kapott válaszokat, és akár vissza is ellenőrzik a válaszokat. A kutatás másik fontos megállapítása, hogy a bizalom a használat gyakoriságával nő: aki kevésbé jártasnak vallotta magát az AI-eszközök használatában, mindössze átlagosan 3-ast adott a bizalmi skálán, míg akik többet használják a ChatGPT-hez hasonló programokat, azoknál 5-re jön ki a szám – de ez még mindig nem azt mutatja, hogy a hallgatók AI-generált beadandókkal vészelik át az egyetemet. A megkérdezettek túlnyomó része főleg szövegíráshoz és összefoglalók készítéséhez kérik az AI-eszközök segítségét, emellett a forráskutatáshoz is hasznosnak találják az ilyen típusú toolokat. A kutatásban arról is kérdezték a hallgatókat, hogy mennyire tartják fairnek az egyetem és az oktatóik hozzáállását az AI-használathoz. Egy négyfokú skálán 3,3-ra értékelték az egyetemek kapcsolódó szabályzatait, ami meglepően pozitív, míg az oktatók engedékenysége 10-ből 5,8-at kapott. Egy érdekes különbség, hogy a műszaki és informatikai hallgatók kritikusabbak az intézményeik szabályozásával szemben, valamint szigorúbbnak látják a tanáraik hozzáállását is – annak ellenére, hogy ők is ugyanolyan intenzíven használják az AI-t, mint más szakok hallgatói. Ha a diákoknak kérdésük merül fel az AI-használattal kapcsolatban, akkor sem az egyetemi forrásokhoz fordulnak, hanem inkább autodidakta módon próbálják megoldani a problémát, az oktatók nem az elsődleges forrásai az AI-jal kapcsolatos információszerzésnek, inkább az internetes keresőkhöz, és az adott eszközhöz kapcsolódó dokumentációkhoz és útmutatókhoz fordulnak. (Forrás: Siemens , fotó: Unsplash )