● news.bsdnet.hu

A kormányzó brit Munkáspárt a péntek estig ismertté vált adatok szerint súlyos vereséget szenvedett az előző nap tartott angliai tanácsi, illetve skóciai és walesi parlamenti választásokon, amelyek a Nigel Farage vezette radikális EU- és bevándorlásellenes Reform UK párt jelentős előretörését eredményezték. Walesben,ahol a jelenlegi formájában 1999-ben létrehozott helyi törvényhozás, a 96 tagú Senedd eddigi történetében mindig a Munkáspárt volt kormányon - és az elmúlt száz évben is minden walesi választást megnyert -, most először a függetlenségre törekvő balközép-nacionalista Plaid Cymru (Wales Pártja) nevű párté lett a legnagyobb frakció. Jóllehet a Plaid Cymru az abszolút többséghez minimálisan szükséges számú 49 mandátumot nem tudta megszerezni - a párt 43 képviselőt küldhet a cardiffi nemzetgyűlésbe -, ennek ellenére a Plaid Cymru vezetője, Rhun ap Iorwerth lesz Wales következő miniszterelnöke. Az eddigi walesi kormányfő, a munkáspárti Eluned Morgan be sem jutott a Seneddbe. Morgan a végleges walesi eredmények ismertté válása után lemondott a Munkáspárt walesi tagozatának vezetői tisztségéről, és péntek esti nyilatkozatban „katasztrofálisnak" nevezte a Labour walesi vereségét. A Plaid Cymru baloldali, bizonyos - elsősorban szociális - kérdésekben a Munkáspárttól is balra álló EU-párti szociáldemokrata-nacionalista irányvonalú politikai erő, amelynek programjában szerepel Wales függetlenné válása az Egyesült Királyságtól. Rhun ap Iorwerth, az új walesi miniszterelnök azonban még a mostani választások előtt kijelentette, hogy ebben a parlamenti ciklusban a párt még nem tervezi a függetlenségről szóló népszavazás kiírását; ezt a 2030-ban kezdődő új parlamenti időszakban tartja elképzelhetőnek, és addig is külön munkacsoportot állít fel a kérdés tanulmányozására. A skót parlamenti választáson a péntek estig beérkezett, még nem végleges adatok alapján már biztos, hogy A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55,3 százalékos többséggel. A skóciai függetlenségi népszavazás újbóli kiírása azonban a brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendum óta ismét folyamatosan napirenden van, miután országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. Az SNP azóta rendszeresen hangoztatja, hogy elengedhetetlenné vált az újabb függetlenségi népszavazás, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kiszakította" az Európai Unióból. Az SNP politikai célkitűzései között szerepel az is, hogy függetlenségének elnyerése esetén Skócia önálló országként ismét belép az EU-ba. Az angliai tanácsi választásokon a péntek esti - csaknem végleges - adatok szerint a Munkáspárt ugyancsak súlyos vereséget szenvedett. Angliában 136 helyhatóság - köztük mind a 32 londoni kerület - 5036 tanácsnoki mandátumáról kellett szavazni. Ezek közül 2557-et eddig munkáspárti képviselők töltöttek be, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Konzervatív Párt 1362 tanácsi képviselői hely megtartásáért versengett. A péntek esti adatok szerint Keir Starmer munkáspárti miniszterelnök ugyanakkor - jóllehet pártján belül is többen távozásra szólították fel - leszögezte: nem kívánja „káoszba dönteni az országot" azzal, hogy lemond a Munkáspárt vezetéséről és így a kormányfői posztról is. Hozzátette: ő vezeti a pártot a következő parlamenti választásokon is. A világ egyik legnagyobb politikai-gazdasági kockázatelemző csoportja, a londoni székhelyű Eurasia Group azonban péntek esti gyorselemzésében közölte: az azonnali vezetőcsere kezdeményezését a Munkáspárt részéről valószínűtlennek tatja ugyan, de 65 százalékos esélyt lát arra, hogy Starmer még az idén távozik a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztségből.