● news.bsdnet.hu

Éppen 24 éve, 2002. május 9-én történt hazánk legnagyobb vérfürdője: nyolc emberrel végeztek a móri bankfiókban. A tetteseket 2007-ben kapták el: Nagy László a cellájában öngyilkos lett, Weiszdorn Róbertet negyven év fegyházbüntetésre ítélték. Kovács Lajos nyugalmazott rendőrezredes is részt vett a nyomozásban, amely - mint utólag kiderült - első körben rossz vágányra terelődött. Csikász Brigitta Bűnügyi újságíró, oknyomozó riporter Ezeket látta már? – Számomra az egyik legnagyobb tanulság a 2002. május 9-én történt, nyolc halálos áldozatot követelő móribankrablás nyomozásával kapcsolatban az, hogy egy verziót nem szabad kiemelni a többi közül. Ha az nincs teljesen bizonyítva, nyitva kell hagyni a többi lehetőséget is – mondta a Blikknek az évforduló alkalmából megkérdezett Kovács Lajos, aki a régi, megoldatlan, úgynevezett döglött ügyek felderítőjeként vált ismertté, és jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kriminalisztikai szakjogászképzésén tanít. Ma van napra pontosan 20 éve, hogy Móron megtörtént a magyar kriminalisztika eddigi legkegyetlenebb rablógyilkossága. Nyolc embert kivégeztek a hétmillió forintos zsákmánnyal távozó tettesek a móri bankrablásban. Azzal a magyarázattal, hogy miért kellett mindenkinek meghalnia Kovács Lajos nyugalmazott ezredes szerint adós maradt az élet. A Blikknek elmondott visszaemlékezésében beszélt arról is, hogy az a tévedés, miszerint a valódi tettesek helyett másokat ültettek a vádlottak padjára az erős bizonyítékok miatt érthető volt, még ha nem is menti a dolgot. Mint ismeretes: 2002. május 9-én két fegyveres rontott be a móri Erste Bankba, és az ott tartózkodó nyolc embert agyonlőtték.A tömegmészárlás miatt ténylegeséletfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Kaiser Edét. Igen ám, de évekkel később kiderült, hogy Kaiser ebben az ügyben ártatlan. Kaiser Ede szerint sérült az emberi méltósága azzal, hogy őt vádolták a móri bankrablással Az történt ugyanis, hogy 2006-ban egy amatőr régész egy erdőben többek között egy elásott fegyvert talált, az azon elvégzett vizsgálat pedig kimutatta: ebből adták le a bankfiókban a lövéseket. A nyomozók kiderítették, hogy a fegyver és a többi tárgy egy tatabányai férfihez, Nagy Lászlóhoz köthető. A mészárlást Nagy nem egyedül követte el, társa Weiszdorn Róbert volt. A bírósági tárgyalást Nagy László nem várta meg, a cellájában öngyilkosságot követett el. A tárgyaláson kiderült: Nagy hét embert ölt meg a bankfiókban, Weiszdorn pedig a biztonsági őrt. Szeged – Másodfokon is elutasította a bíróság a móri bankrablásért előbb elítélt, majd felmentett Kaiser Ede kártérítési igényét. Helybenhagyta a Szegedi Törvényszék első fokú ítéletét másodfokú eljárásában kedden a Szegedi Ítélőtábla, és elutasította Kaiser Edének a rendőrséggel, az ügyészséggel és a bíróságokkal szemben a móri ügy miatt előterjesztett kártérítési igényét. A nyolc halálos áldozattal járó 2002-es móri bankrablás elkövetésének vádjával először elítélt, majd jogerősen felmentett Kaiser Ede - aki más bűncselekmények miatt jelenleg is szabadságvesztését tölti - közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítéseként 25 millió forintot követelt a Nemzeti Nyomozó Irodától, a Legfőbb Ügyészségtől, a Fővárosi Törvényszéktől és a Fővárosi Ítélőtáblától. Kovács Lajos hangsúlyozta, hogy a kriminalisztikai alapelvek közül a kételkedés az egyik legfontosabb. – A móri rablógyilkosság nyomozását leginkább az vitte félre, hogy a felismerésre bemutatás során három tanú is Kaiser Edét választotta ki, szerintük ő lehetett az, aki a bank bejárataelőtt biztonsági őrnek kiadva magátvigyázott arra, hogy a bent lévő társát semmi se zavarja meg a rablás végrehajtásában – tette hozzá Kovács Lajos. – A három ember matematikailag már meggyőzőnek bizonyult, pedig ebben az esetben mind a hárman tévedtek – hangsúlyozta Kovács Lajos. És miután Kaisert hárman kiválasztották, onnantól kezdve a nyomozás arról szólt, hogy miként lehet az ügyet Kaiser Edére rábizonyítani. – Többször beszélgettem Kaiser Edével, és idővel kételyek támadtak bennem. Elmondta ugyanis, hogy volt egy móri barátnője a bankrablás előtt egy évvel, és mivel sokat járt a városban, ismerték őt. Emiatt pedig neki kockázatos lett volna bevállalni azt, hogy a bank ajtajában őrködik a társának asszisztálva. Kovács Lajos megemlítette, hogy Kaiser azoknál a rablásoknál, amiket beismert, mindig álarcot viselt, hogy ne legyen felismerhető. Emiatt Kovács egyre inkább úgy érezte, hogy nem Kaiser Ede a tettes, ráadásulközvetlen bizonyíték sem volt vele szemben. – Az, hogy egy ártatlan embert tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ritkán fordul elő. Hazánkban a martfűi sorozatgyilkos ügyében történt még ez – meg mondta az egykori főnyomozó. Pontosan 15 évvel ezelőtt ezen a napon vetett véget az életének Nagy László, aki a móri bankfiókban hét embert ölt meg. A nyolcadik áldozattal, a biztonsági őrrel a tettestársa végzett. Nagy papírra vetette a szörnyűséges tettét, és a száz A4-es lapból álló naplójából Nothoff Ingrid készített könyvet Én vagyok a móri mészáros? címmel. Az egykori bűnügyi újságíró ma már a BRFK-n dolgozik. Megkértük, hogy az évforduló alkalmából elevenítse fel a könyv megszületésének körülményeit. A móri bankrablásért életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Weiszdorn Róbert legkorábban 40 év letöltése után szabadulhat. – Weiszdorn Róbert aktívan próbálja eltölteni az időt a rácsok mögött: német nyelvvizsgát tett és diplomát szerzett teológiából – közölte a Blikk-kel a férfi ügyvédje, dr. Lichy József. Elmondta, hogy beadtak egy kérelmet Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB). – Európai uniós tendencia ugyanis, hogy azéletfogytig tartó szabadságvesztésreítéltek esetében 25 év után legyen egy felülvizsgálat azért, hogy az illető feltételesen szabadlábra kerülhet-e. Egy-két magyar ügyben is javasolta ezt az EJEB, ám ennek elfogadása Magyarországra nézve nem kötelező – hangsúlyozta az ügyvéd. A móri mészárlás miatt elítélt Weiszdorn szeretne hamarabb szabadulni a rácsök mögül / Fotó: Zsolnai Péter – Az hogy esetleg hat év múlva feltételesen szabadlábra kerülhet, kapaszkodót jelent Weinszdorn Róbertnek. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy még ha meg is kapjuk az ajánlást, akkor is kérdésesa magyar igazságszolgáltatás hozzáállása. És ha nem járunk sikerrel, akkor Weiszdorn Róbert 2047-ben 73 évesen hagyhatja el a börtönt – mondta dr. Lichy József. Weiszdorn Róbert