● news.bsdnet.hu

Az Európai Unióban régóta napirenden van a külföldi (jellemzően egyesült államokbeli) technológiáktól való függőség csökkentése, de ahogy például az idei Digital Decade anyagából is kiderül, a szándékból nehezen lesznek eredmények . (Pedig az igyekezet megvan: nemrég debütált az Euro-Office első stabil kiadása , amely a Microsoft és a Google irodai szoftvercsomagjára próbál alternatívát nyújtani.) A technológiai függetlenedés még égetőbb kérdéssé vált azzal, hogy Washington irányából az utóbbi időszakban több olyan bejelentés és jelzés érkezett Európa felé, amely a korábbi szoros kapcsolat lazulását vetíti előre. Az új geopolitikai környezethez Brüsszelben a katonai és nemzetbiztonsági szempontból kritikus területek gyorsított "európaizálásával" próbálnak alkalmazkodni. Ennek mentén született meg júnusban a felhőalapú szolgáltatásokról és a mesterséges intelligenciáról szóló törvényjavaslat (Cloud and AI Development Act – CADA). Ez a tagállamokat a közszolgáltatások és a kritikus rendszerek érzékenységének értékelésére kötelezné. A legmagasabb biztonsági fokozatba sorolt esetekben pedig kizárólag a hazai, vagyis EU-s technológiák használatát engedélyeznék. Becslések szerint jelenleg az uniós közszolgáltatások mindössze 1 százaléka felelne meg ennek a követelménynek. Nix ugribugri A Financial Times beszámolója alapján a terv sok helyen ellenállást váltott ki. A brit pénzügyi lap szerint az európai védelmi tisztviselők aggódnak, hogy ennek a szigorú szabályozásnak az erőltetett menetben történő megvalósítása visszaüthet. A jelenleg még meg sem lévő, esetleg nem kellő minőségben vagy kapacitással rendelkezésre álló európai alternatívák nemcsak kiberbiztonsági kockázatokat hozhatnak, de a NATO-szövetségesekkel való operatív együttműködést is ellehetetleníthetik. A Lockheed Martin által gyártott, több EU-s tagállamban már rendszeresített és még több ország által megrendelt F–35-ös vadászrepülők (képünkön) esetében például elég komoly gondot jelent, hogy ezek a csúcskategóriás eszközök kizárólag az amerikai felhőszolgáltatók infrastruktúrjára támaszkodva működtethetők. Erről Camille Grand , az Európai Repülési, Biztonsági és Védelmi Iparági Szövetség főtitkára beszélt, aki szerint "bár egyértelműen megvan az igény arra, hogy nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak a program digitális környezete felett, egyetlen ország sem fogja eldobni az F–35-ösét csak azért, mert az egy olyan amerikai digitális felhőn fut, amelyet nem tudnak elég gyorsan vagy könnyen lecserélni". Jó lenne, ha meglenne Ezzel szemben a terv támogatói szerint a kezdeményezés segíthet kiépíteni és megerősíteni azokat a szereplőket, kapacitásokat és fejlesztéseket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy Európa képes legyen saját lábon állni. Az például, hogy az Airbus júliusban bejelentette, hogy kritikus alkalmazásainak egy részét az amerikai AWS felhőszolgáltatótól a francia Scaleway-hez költözteti, egy ebbe az irányba tett lépésnek tekinthető. Elina Valtonen finn külügyminiszter szintén az önállósodás mellett érvelt, mivel szerinte "fel kell készülni arra a kockázatra, hogy a külföldi szolgáltatók kill switch-et használhatnak a kritikus számítástechnikai kapacitások leállítására". Mindeközben az Európai Bizottságban azt hangsúlyozzák, hogy a jogszabályok megtárgyalása, elfogadása és végrehajtása időbe telik, ami lehetőséget ad az európai védelmi és felhőalapú iparágaknak az alkalmazkodásra. A Financial Timesnak súgó belső informátorok szerint a szigorú szuverenitási követelményekkel szembeni ellenállás a keleti és az északi uniós országokban a legerősebb. Így az elkövetkező hónapokban várhatóan ezekből az irányokból érkezik majd a legtöbb módosítási javaslat, amelyek akár teljesen át is alakíthatják a nyáron felvázolt szabályozási tervezetet. (Fotó: Lockheed Martin)