● news.bsdnet.hu

Az Ignobel-díjak kiosztását a Marc Abrahams által alapított magazin, az Annals of Improbable Research szervezi meg minden évben 1991 óta, a szeptemberre időzített ceremóniát pedig általában a Harvard Egyetemen, Massachusettsben tartják. Idén azonban Zürichben került sor a tudományos világ egyik legszórakoztatóbb eseményére, ami kivételes alkalom, mivel a díj 36 éves történetében eddig még nem volt rá példa, hogy az Egyesült Államokon kívül legyen a helyszín. A látszólag komolytalan kutatások, melyek meglepetést okozó címükkel és témájukkal kiérdemlik a díjat, valójában megbízható tudományos folyóiratokban megjelenő, szakemberek által készített tanulmányok és értékük nem csak abban rejlik, hogy megnevettetik az embereket, hanem jó esetben, el is gondolkodtatják az olvasókat és felkeltik a kíváncsiságukat a téma iránt. Az Ignobel-díjas tudósok kutatási területük szakértői, tanulmányaik elismert szaklapokban jelennek meg és a ceremónián valódi Nobel-díjasok nyújtják át nekik jutalmukat, ami az idei évben egy lábból kinövő gombákat ábrázoló trófea, valamint 10 ezer milliárd dollár volt, csakhogy egy olyan zimbabwei bankjegy formájában, amely már nem ér semmit. Vajon a vagyonos emberek hajlamosabbak rá, hogy helytelenül, etikátlanul, vagy önzőn viselkedjenek? Ebből a nem kissé sztereotipikus feltételezésből indult ki Dr. Paul Piff, a Kaliforniai Egyetem szociálpszichológusa. A válasz elkeserítő, de igaz: pont ez a helyzet. A kutatók kísérletei szerint a magasabb társadalmi státuszú emberek például nagyobb eséllyel vágnak be más autósok elé, hagyják figyelmen kívül a gyalogosokat, illetve hazudnak munkahelyi helyzetekben. A legszórakoztatóbb kísérletben egy édességgel teli üveget hagytak a résztvevők előtt, de figyelmeztették őket, hogy azt gyerekeknek szánják. A tehetősebb résztvevők átlagosan közel kétszer annyi édességet vettek el, mint az alacsonyabb státuszúak. A kutató szerint ez bizonyítéka lehet annak, hogy a nagyobb vagyon és erősebb hatalmi pozíció együtt járhat azzal, hogy az ember kevésbé figyel mások szükségleteire, vagy érzi azt, hogy figyelnie kellene a társas normákra. Az Oxfordi Egyetem kutatói nem kevesebbre vállalkoztak, minthogy megvizsgálják a csókolózás evolúcióját, de ehhez kiindulópontként meg kellett határozniuk a csók pontos tudományos definícióját. Amiből végül ez sült ki: “Olyan nem agresszív jellegű, irányított azonos egyedek közti interakció, melynek során szájak érintkeznek, de közben nem történik táplálékátadás.” A kutatás mögött komolyabb evolúciós kérdés áll: a tudósok a szaporodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó szexuális viselkedések evolúcióját vizsgálják. A kanadai Waterloo Egyetem hallgatói a világot ugyan nem fogják megváltoztatni, de jobb hellyé tehetik azzal, hogy rájöttek: egyáltalán nem kell eltűrni a piszoárból visszafröccsenő vizeletet. Több mérés és kísérlet során arra jutottak, hogy ha a vizeletsugár 30 foknál kisebb szögben éri el a felületet, a fröccsenés gyakorlatilag megszüntethető. Ezután olyan piszoárt terveztek, amivel minimális a visszafröccsenés még akkor is, ha a dolgát végző személy nem céloz tökéletesen. Dr. Jaimie Krems, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatója arra jött rá, hogy néha azt szeretnénk, hogy a barátaink könyörtelenebbül és ellenségesebben viselkedjenek azokkal, akiket mi magunk nem kedvelünk - ezt a hozzállást pedig értelmezhetjük a szeretetük sajátos jeleként. Az emberek bizonyos helyzetekben kifejezetten támogatónak érzik, ha egy barátjuk szintén belekeveredik a konfliktusba, összességében: néha az a legjobb barátunk, aki a mi oldalunkon áll, ha mással épp szemben állunk. A biológia területén tevékeny brazil kutatók produkálták talán a legbizarabb kísérletet, akik védőcsizmát húztak ahhoz, hogy közelebbről megvizsgálják, mi készteti védekező marásra a mérgeskígyókat. A tapasztalatok szerint a fejre gyakorolt nyomást váltotta ki az állatokból a drasztikus reakciót, de a Scientific Reports folyóirat visszavonta a tanulmányt, miután kiderült, hogy a kutatócsoportnak nem voltak meg a megfelelő etikai engedélyei az állatok ilyen módon való vizsgálatához. A kémia területén azok a kutatók kapták az elismerést, akik felfedezték, hogy az elevenszülő csótányok termelte tejfehérje háromszor annyi energiát tartalmaz, mint a tehenek által előállított tejprotein. Most már ezt is tudjuk. A díjazottak teljes listája az Annals of Improbable Research oldalán tekinthető meg. (Forrás: The Guardian , Improbable . Fotó: Unsplash, Improbable)