● news.bsdnet.hu

Jövő héten kezdi tárgyalni az Országgyűlés azt a büntetőjogi  salátatörvényt , amely négy uniós irányelv átültetésén túl két, az Európai Bizottság hazánk ellen indított kötelezettségszegési eljárásának aggályait is orvosolni kívánja. A Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett törvényjavaslat több kritikus területet rendez: A környezeti bűnözéssel kapcsolatos irányelv húsz különböző tényállást tartalmaz, amelyet úgy veszünk át, hogy csupán egy új tényállással ( uniós környezetvédelmi szabályok megszegése ) egészül ki a Büntető törvénykönyv, egyebekben a jelenlegi tényállásokat ( környezetkárosítás , természetkárosítás ) a szükséges mértékben módosítják. A húsz eredeti tényállás egyébiránt igen változatos, lefedi az uniós környezetvédelmi politika szinte minden területét (például szennyezőanyag-kibocsátás, vegyi anyagok, higany, hulladék, radioaktív anyagok, ózonkárosító anyagok, fluortartalmú üvegházhatású gázok, védett növény- és állatfajok, védett élőhelyek, idegenhonos inváziós fajok, felszíni és felszín alatti vizek, hajók újrafeldolgozása, erdőirtás, veszélyes létesítmények, projektek, termékforgalmazás). Egy 2024-es európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtására bevezetik a vagyonelkobzás új formáját. Eszerint vagyonelkobzást kell elrendelni a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett vagyonra is, amelyet valaki a bűnszervezetben részt vevő személytől szerzett, és a vagyon, illetve a vagyont szerző személy életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan. Magyar Péter miniszterelnök ezt így kommentálta Facebook-posztjában : A jövőben attól is lefoglalhatnak majd vagyontárgyakat, aki maga ugyan nem vett részt bűncselekmény elkövetésében, de a vagyon feltehetően abból származott. Lépésről lepésre. A jövőben elkobozhatják az üzletszerűen elkövetett természetkárosítással szerzett vagyont is. Az uniós irányelv átültetése azt a problémát oldja meg, hogy a bűncselekmények nyomozásakor a hatóságok közvetlenül és gyorsan hozzáférhessenek a más tagállamokban tárolt digitális bizonyítékokhoz, megkerülve a lassú, diplomáciai jellegű nemzetközi jogsegély-eljárásokat. Ugyancsak uniós irányelvnek való teljes megfelelés érdekében kötelezővé teszik a védői részvételt a büntetőeljárásban, ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy letartóztatásának vagy előzetes kényszergyógykezelésének elrendelésére irányuló indítványról dönt a bíróság. Az Európai Bizottság már évekkel ezelőtt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert nem vette át a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló irányelv előírásait. Hatályon kívül helyezik a büntetőeljárási törvénynek a külföldi embercsempészeket érintő szabályait, mert az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen egy tavalyi törvénymódosítás miatt. A kifogásolt szabályozás szerint az ügyészség felfüggesztheti az embercsempészés miatt indult eljárást, ha a gyanúsított vállalja, hogy Magyarország területét a határozat közlésétől számított 72 órán belül elhagyja. A rendelkezést fokozatosan vezetik ki a jogrendszerből, a korábban elrendelt felfüggesztések azonban hatályban maradnak. A tárca indoklása szerint ez azért szükséges, hogy ne kelljen tömegesen, egyszerre lefolytatni büntetőeljárásokat, és elfogatóparanccsal megkísérelni a terheltek kézre kerítését. (Borítókép: Kerítés Magyarország határában 2023. június 21-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)