● news.bsdnet.hu

Az internet kifogyhatatlan forrása a furcsa elméleteknek, és ezek közül is a legszórakoztatóbbak azok, amelyek megpróbálják egyetlen huszárvágással zárójelbe tenni a modern tudományt. Nemrég az IFL Science számolt be arról, hogy egy fizikával hadilábon álló – természetesen laposföldhívő – csoportban megosztottak egy látszólag zseniális felvetést: ha egy repülőgép keletről nyugatra halad nagyjából 500 km/órás sebességgel, a Föld pedig alatta forog az ellenkező irányba csaknem 2200 km/órával az Egyenlítőnél, akkor a gép miért nem érkezik meg sokkal hamarabb a céljához? A poszt szerzője szerint a válasz pofonegyszerű: azért, mert a Föld valójában nem is forog. Hogy megértsük, miért kapitális tévedés ez a gondolatmenet, érdemes egy pillanatra elszakadni a pilótafülkétől, és elképzelni egy sokkal hétköznapibb helyzetet. Tegyük fel, hogy egy szélcsendes délutánon felugrasz egy kerti trambulinon az Egyenlítőnél, ahol a bolygó forgási sebessége eléri az 1670 km/órát. Ha a fenti elmélet igaz lenne, a levegőben töltött szűk három másodperc alatt a Föld elsuhanna a lábad alatt, te pedig csaknem másfél kilométerrel arrébb, a szomszéd falu határában zuhannál a fűbe. Szerencsére a gyerekek nem repülnek ki a saját kertjükből minden egyes ugrásnál, de ez nem azért van, mert a bolygónk mozdulatlan. A megoldás kulcsa a tehetetlenség törvénye. Ez mondja ki, hogy a mozgásban lévő testek megőrzik sebességüket és irányukat, amíg egy külső erő meg nem változtatja azt. Amikor a repülőgép felszáll a forgó bolygóról, nem válik le hirtelen a fizikai rendszerről: ugyanúgy megőrzi a Föld forgásából adódó kezdősebességét. Egy másik félreértés a bejegyzésben az a feltételezés, hogy a légkörünk valahogy statikus, miközben a Föld forog alatta. Ez egyáltalán nem így van. A súrlódási erőknek köszönhetően a Föld magával rántja a teljes atmoszférát is. Ha nem így lenne, és a légkörünk független lenne a bolygó mozgásától, a repülési idő lerövidülése helyett azzal kellene foglalkoznunk, hogy a gigantikus, szuperszonikus erejű szelek éppen hogyan gyalulják le a civilizációt a felszínről. A Simple Flying szakportál magyarázata szerint A keleti irányú repülések gyorsaságáért a nagy magasságban hömpölygő, keskeny és rendkívül gyors szélcsatornák, a futóáramlatok (jet streamek) felelősek. Ezek kialakulásához közvetve valóban köze van a Föld forgásának és a napsugárzásnak. Ahogy a NASA is kifejti, minél közelebb vagyunk a sarkokhoz, a földfelszín annál kisebb körpályán mozog, így a forgási sebessége is lassabb, mint az Egyenlítőnél. Az eltérő forgási sebességek miatt a szélességi körök között mozgó légtömegek eltérülnek (ezt nevezzük Coriolis-erőnek): az északi féltekén jobbra, a délin pedig balra. A Föld forgása tehát a szélirányon keresztül közvetve valóban beleszól a menetidőbe, de arról szó sincs, hogy a repülőgép egyszerűen lebeghetne a levegőben, megvárva, amíg a célállomás aláforog. (Forrás: IFL Science , fotó: Unsplash)