● news.bsdnet.hu

Svédország újabb szigorú intézkedéssel próbálja megfékezni a szervezett bűnözéshez kapcsolódó erőszakhullámot. A kormány május közepén jelentette be, hogy elektronikus karkötők bevezetését tervezi azoknak a gyermekeknek és fiataloknak a megfigyelésére, akiknél fennáll a veszélye annak, hogy bűnbandák szervezik be őket. Az intézkedés hátterében az áll, hogy Svédországban az elmúlt években egyre gyakoribbá vált: a bűnszervezetek kiskorúakat használnak fel gyilkosságokhoz és más erőszakos bűncselekményekhez. A bandák pontosan tudják, hogy a gyermekek büntetőjogi felelősségre vonhatósága korlátozott, ezért sokszor őket küldik előre a legsúlyosabb ügyekben is. A tervek szerint a hatóságok 13 éves kortól rendelhetnék el az elektronikus karkötők viselését. A kormány becslése alapján kezdetben mintegy 50-100 fiatalt érinthetne az intézkedés. A karkötők segítségével azt ellenőriznék, hogy az érintett gyermekek betartják-e a szociális szolgálatok által előírt kijárási korlátozásokat. Camilla Waltersson Gronvall szociális ügyekért felelős miniszterszerintaz eszközt nem bokaperecként, hanem inkább karórára vagy hétköznapi karkötőre emlékeztető formában alakítanák ki. A cél az lenne, hogy a megfigyelés ne legyen annyira feltűnő és megbélyegző, mint a már elítélt bűnözőknél alkalmazott elektronikus nyomkövetők esetében. A svéd kormány szerint a helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy 173 tizenöt év alatti gyermeket gyanúsítottak meg azzal, hogy gyilkosságban vagy gyilkossági tervben érintettek. Emellett tavaly 52 olyan különleges bizonyítási eljárás is indult, amelyben a bíróság azt vizsgálta, hogy egy büntetőjogilag még nem felelősségre vonható gyermek elkövette-e a terhére rótt cselekményt. Ezekben az esetekben a bíróság megállapíthatja a gyermek részvételét, de büntetést nem szabhat ki rá. Svédországban eddig 15 év volt a büntetőjogi felelősség alsó korhatára, július 1-jétől azonban ezt bizonyos súlyos bűncselekmények esetében 13 évre csökkentik. Ez azokra az ügyekre vonatkozik majd, amelyeknél a bűncselekmény legalább négy év szabadságvesztéssel büntethető. Az elektronikus karkötők bevezetése ugyanakkor komoly vitát váltott ki. Gyermekjogi szervezetek, a svéd bűnmegelőzési tanács, valamint az UNICEF is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az intézkedés sértheti a gyermekek szabadságjogait. A kritikusok szerint különösen érzékeny kérdés, hogy a hatóságok milyen alapon, milyen ellenőrzés mellett és mennyi ideig alkalmazhatnának ilyen megfigyelést kiskorúakkal szemben. A svéd rendőrségnek 2025 októbere óta már arra is lehetősége van, hogy lehallgassa a 15 év alatti gyermekek elektronikus kommunikációját. A mostani javaslat tehát egy szélesebb, a fiatalkorúakhoz kötődő bűnözés visszaszorítását célzó kormányzati csomag része. Waltersson Gronvall szerint azonban a kormány nem büntetni, hanem megvédeni akarja azokat a gyerekeket, akik a bűnszervezetek közelébe kerülnek. Mint fogalmazott, amikor egy gyermeknél fennáll a veszélye annak, hogy súlyos bűnözők befolyása alá kerül, az államnak több eszközre van szüksége a beavatkozáshoz. A miniszter szerint az elektronikus megfigyelés különösen súlyos helyzetekben segíthet időben megtörni egy romboló mintát, és biztosítani a gyermek biztonságát. Svédország kisebbségi jobboldali kormánya, amelyet a bevándorlásellenes Svéd Demokraták támogatnak, az elmúlt időszakban számos szigorító javaslatot vitt előre a bűnözés és a migráció visszaszorítására. Mindez a szeptember 13-i parlamenti választások előtt különösen érzékeny témává vált, hiszen a közbiztonság és a bandabűnözés mára a svéd belpolitika egyik legfontosabb kérdésévé lépett elő. A svéd Bűnmegelőzési Tanács, a Brå 2021-esösszefoglalójaszerint a külföldön születettek, illetve a Svédországban, de külföldön született szülőktől származók nagyobb arányban jelennek meg a regisztrált gyanúsítottak között, mint a két Svédországban született szülővel rendelkező svédek. Különösen fontos adat, hogy a Brå szerint a 2007–2018 közötti időszakban az összes vizsgált csoportban csökkent a bűncselekménnyel gyanúsítottak aránya, miközben bizonyos súlyos kategóriákban, például a befejezett vagy megkísérelt emberöléseknél, nőtt a Svédországban született, de két külföldön született szülővel rendelkező fiatalok kockázati mutatója. A bandák problémája Svédországban mára nem pusztán„bevándorlási kérdésként”,hanem integrációs, városszociológiai és szervezett bűnözési válságként jelenik meg. A svéd kormány maga is úgy fogalmaz, hogy az országban súlyos integrációs gondok alakultak ki, beleértve a munkanélküliséget, a segélyfüggőséget, a bűnözést és a„párhuzamos társadalmak”növekedését. Ez azért lényeges, mert a bűnbandák utánpótlása gyakran olyan lakónegyedekből érkezik, ahol a társadalmi mobilitás gyenge, az állami intézményekbe vetett bizalom alacsonyabb, a drogpiac pedig gyors pénzt és státuszt kínál a fiataloknak. A Brå 2025-ösjelentésearra mutat rá, hogy a gyerekek és fiatalok nem egyszerűen belesodródnak a bűnözésbe. A bandák tudatosan keresik meg, használják fel és építik be őket a saját bűnszervezeteikbe, amelyek szigorú belső hierarchia szerint működnek: idősebb tinédzserek 12–15 éves gyerekeket vonnak be drogok tárolására, szállítására és értékesítésére, mert ők olcsók, könnyen irányíthatóak és nagyobb kockázatot vállalnak. A svéd rendőrség 2024-ben mintegy 62 ezer olyan személytazonosított, aki aktívan részt vesz vagy valamilyen módon kapcsolódik bűnözői hálózatokhoz: közülük körülbelül 14 ezren számítanak aktív tagnak, további 48 ezren pedig kapcsolódnak valamilyen formában. A probléma súlyosságát mutatja, hogy Svédországban az elmúlt évtizedben több mint háromszorosára nőtt a halálos lövöldözések száma, és 2023-ban az országban kilencszer annyi halálos lövöldözést regisztráltak, mint Norvégiában, Dániában és Finnországban együtt. A közösségi média mára a kiskorúak beszervezésének egyik fontos terepévé vált: a bűnbandák ezen keresztül keresik meg, csábítják be és használják fel a fiatalokat: 2024 első felében 93 tizenöt év alatti gyermeket gyanúsítottak emberöléssel, emberölés elősegítésével vagy emberölési kísérlettel, ami háromszorosa volt az előző év azonos időszakának. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint Svédországban mára rendkívül súlyossá vált a lőfegyveres és robbantásos bandabűnözés helyzete. Mint fogalmazott, Európán belül már csak Albániában magasabb a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma, mint Svédországban, és világszinten a nem háborúban álló országok közül csak Mexikóban van több kézigránátos támadás”. A svéd rendőrség becslései alapján„az országban 12 ezer aktív bandatag van, akikhez 50 ezer támogató személy kapcsolódik,miközben a rendőrség létszáma nem éri el a 25 ezer főt.”Sayfo szerint a bűnözői körök társadalmi hátterére is jellemző, hogy a bűnözők átlagéletkora 28 év, 90 százalékuknak legalább az egyik szülője külföldi állampolgár.” A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a svédországi bandák tudatosan használják ki a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szabályokat.„Az eddigi szabályozás értelmében 15. életévét be nem töltött gyermek semmilyen bűncselekményért, még gyilkosságért sem büntethető”– mondta, hozzátéve, hogy emiatt „bűnözői csoportok a legfiatalabbakat szervezik be ilyen tettekre”. A kutatási vezető szerint ez mára konkrét piaci logikát is követ:„Egy gyilkosságért 150 ezer svéd koronát, vagyis nagyjából 5 millió forintot fizetnek.” Sayfo Omar úgy véli, a bűncselekményekre rávett gyermekek jellemzően bevándorló háttérrel rendelkeznek, beszervezésük pedig több lépcsőben, hierarchikus rendszerben történik. Mint elmondta,„a ranglétra közepén álló 15–20 éves bandatagok vonják be a 12–15 éves gyerekeket a bűncselekményekbe”.Ezek a fiatalok kezdetben többnyire kisebb feladatokat kapnak: először jellemzően kábítószer tárolását, szállítását vagy eladását bízzák rájuk”, később azonban„fegyverek szállítására, zsarolásra, erőszakos cselekményekre is rávehetik őket”.