● news.bsdnet.hu

A politikai ősz egyik legfontosabb kérdése a Fidesz frakciójának átalakulása lehet. Bóka János az Ultrahangnak adott interjújában megerősítette: a korábban emlegetett tíz százalékos frakciócsere nagyságrendje nem áll távol a valóságtól. A frakcióvezető szerint év végéig három-négy képviselő távozhat vagy mozdulhat el jelenlegi helyéről a Fideszben. Bóka a személyi változásokat tudatosan megtervezett folyamatként írta le. Mint fogalmazott, év végére szeretné lezárni az átalakulást, hogy ezt követően „fölálljon a csapat”. A változás szerinte nem pusztán személycseréket jelent, hanem generáció- és hangvételváltást is. A frakcióvezető konkrét neveket ugyanakkor nem kívánt megerősíteni. Arra a felvetésre sem adott egyértelmű választ, hogy Lázár János helyére Halkó Petra, Szepesfalvy Anna vagy Vámos Zoltán kerülhet-e. Bóka szerint az érdeklődés sokszor már-már valóságshow-szerű, miközben a frakcióba természetesen vannak jelentkezők és ambiciózus politikusok. A távozások egyik fontos szempontja ugyanakkor az lehet, hogy a Tisza által bevezetett, újraválaszthatóságot érintő korlátozások miatt egyes politikusok nem indulhatnak újabb parlamenti ciklusért. Bóka szerint vannak olyan Fidesz-képviselők, akik a parlamenten kívül hatékonyabban szolgálhatják a politikai közösséget. Az uniós források kapcsán Bóka János élesen vitatta Magyar Péter kommunikációját. Szerinte a Tisza politikusa hiába találkozott Manfred Weberrel és António Costával, az uniós pénzekről nem ezeken a találkozókon születnek érdemi döntések. A politikai alku szerinte már megszületett, a konkrét források folyósítása pedig az Európai Bizottság feladata. A frakcióvezető szerint ugyanakkor van egy olyan, Magyarország számára rendkívül kockázatos jogi eljárás, amelyről kevés szó esik. Állítása szerint az Európai Parlament pert indított az Európai Bizottsággal szemben a korábban Magyarországnak megnyitott uniós források miatt. Bóka úgy véli, egy esetleges kedvezőtlen ítéletnek súlyos következményei lennének, akár a már kifizetett összegek visszafizetésének kötelezettsége is felmerülhet. Szerinte éppen ezért Brüsszelben most kellemetlen helyzet alakult ki, hiszen egy olyan jogi eljárás van folyamatban, amelynek eredménye a későbbiekben a Tisza-kormány által megszerezni kívánt forrásokat is érintheti. Bóka János szerint legalább ennyire fontos kérdés Ukrajna európai uniós csatlakozása. A Fidesz frakcióvezetője úgy látja, hogy a kormány kommunikációja és a tényleges folyamat között ellentmondás van: miközben a kabinet azt állítja, hogy nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, a csatlakozási fejezetek egymást követő megnyitása éppen egy gyorsított folyamat képét mutatja. Bóka szerint a magyar kormány korábban hibát követett el, amikor hozzájárult bizonyos klaszterek megnyitásához, miközben Ukrajna a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatban nem teljesítette az elvárt vállalásokat. A politikus arra számít, hogy a következő hónapokban újra hasonló forgatókönyv játszódhat le: létrejön egy látványos politikai megállapodás, Magyar Péter történelmi áttörésről számol be, majd később kiderülhet, hogy az ukrán vállalások teljesítése ismét elmarad. Bóka szerint a Tisza kommunikációja ezen a ponton kísértetiesen hasonlít a korábbi kormányzati kommunikációhoz. Úgy fogalmazott: Magyar Péter néhány hónappal korábban még történelmi áttörésként beszélt a magyar–ukrán viszony rendezéséről, mostanra azonban mintha maga is azt ismerné el, hogy az áttörés nem történt meg. A frakcióvezető szerint ezért „rövid szavatosságúak” Magyar Péter kijelentései. Bóka szerint a jelenlegi szabályok mellett 2027-es ukrán uniós csatlakozás nem reális, Brüsszelben azonban olyan elképzelések is megjelentek, amelyek alapjaiban írhatják át a korábbi csatlakozási modellt. Ilyen lehet a „fordított csatlakozás”, amelynek lényege, hogy Ukrajna akár úgy is taggá válhatna, hogy a tagság feltételeit később, már tagállamként teljesíti. Bóka szerint ezzel az Európai Unió maga is megváltozna, hiszen a tagság eddigi feltételrendszerét váltaná fel egy teljesen más konstrukció. A politikus szerint az ukrán csatlakozás ügye összefügg a következő hétéves uniós költségvetéssel is. Állítása szerint a Magyarország számára fontos hagyományos uniós politikák, így a mezőgazdasági és fejlesztési támogatások súlya csökkenhet, miközben az így felszabaduló forrásokat részben Ukrajna támogatására fordítanák. A beszélgetésben szóba kerültek a nyugdíjak is. Bóka János üdvözölte, hogy a legalacsonyabb összegű nyugellátásban részesülők magasabb ellátásra számíthatnak, ugyanakkor kifogásolta, hogy a Tisza korábbi ígéretéhez képest alacsonyabb összeg szerepel a mostani tervekben. A frakcióvezető szerint a Tisza korábban 160 ezer forintos összeget ígért, ehhez képest a 120 ezer forintos nyugdíjminimum nem teljesíti a kampányígéretet. Bóka ennél is fontosabbnak tartja a nyugdíjrendszer mögötti szemléletet. Szerinte a nyugdíj nem szociális segély, hanem a munkával és a befizetett járulékokkal megszerzett jogosultság. Úgy véli, a rászorultsági elv túlzott alkalmazása éppen azokat hozhatja hátrányos helyzetbe, akik egész életükben dolgoztak és járulékot fizettek. Hasonló folyamatot lát a rezsicsökkentés esetében is. Bóka szerint a rászorultsági alapú átalakítás könnyen a rezsicsökkentés fokozatos kivezetésének előszobája lehet. Az oktatásról szólva a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: jelenleg nem lát világos oktatáspolitikai koncepciót. Különösen aggasztónak nevezte az új oktatási miniszter egyes kijelentéseit. Bóka szerint komoly kérdéseket vet fel, ha az oktatásért felelős tárca vezetője a pedagógusokról úgy beszél, mint akik nem rendelkeznek önálló gondolatokkal és nem képesek az innovációra. Ugyancsak aggályosnak tartja az iskolaigazgatók tömeges lecserélésére, illetve a kistelepülési oktatási intézmények bezárására vonatkozó felvetéseket. A politikus szerint egyelőre inkább hangulatjavító intézkedések láthatók, valódi oktatáspolitikai stratégia azonban nem körvonalazódik. A Fidesz és a Tisza támogatottságának alakulásáról Bóka óvatosabban fogalmazott. Szerinte a Tisza támogatottsága jelenleg egy magasabb, míg a Fideszé egy alacsonyabb szinten stabilizálódhatott, de ebből még nem lehet valódi trendfordulóra következtetni. Úgy látja, jelenleg továbbra is a választás utáni „mézeshetek” zajlanak, amikor a választók egy tényleges kormányzati teljesítményt egy elképzelt, ideális kormányzással hasonlítanak össze. Bóka szerint a valódi politikai mérkőzés csak jövő tavasszal kezdődhet meg, amikor már nem ígéretek, hanem tényleges kormányzati teljesítmények kerülnek egymással szembe.