● news.bsdnet.hu

A Publicus Intézet felmérése szerint a magyarok 48 százaléka úgy véli, elsősorban a korábbi kormányok felelőssége, hogy az országnak energiakrízissel, víz- és áramhiánnyal kellett szembenéznie a nyáron, 11 százaléka a Tisza-kormányt hibáztatta, míg 36 százaléka úgy vélte, nem egyik vagy másik politikai erőt terheli a felelősség: a válságot külső körülmények okozták. A megkérdezettek 5 százaléka nem válaszolt. A Népszava megbízásából készült augusztus végi, reprezentatív felmérésében a Publicus azt is kimutatta, hogy a társadalom 38 százaléka szomorú jövőre számít: attól tart, több lesz az ideihez hasonló energiakrízis. De pontosan ugyanennyien vannak azok, akik abban bíznak, hogy javulni fog a helyzet. A megkérdezettek 17 százaléka szerint minden ugyanígy marad. Magyar Péter miniszterelnök és a kormány a válság idején mindenkit arra kért , hogy fogja vissza az áramfogyasztását, például azzal, hogy délután öt és este tíz óra között ne használjon nagy energiaigényű eszközöket. Politikai hovatartozás alapján tanulságos megoszlást mutatnak a Publicus adatai. A tiszások 63 százaléka igyekezett maradéktalanul teljesíteni a kormány által megfogalmazott kérést, a Fidesz szavazóinak viszont csak 25 százaléka figyelt rá oda. A fideszesek körében 15 százalékot tettek ki azok, akik egyáltalán nem figyeltek fogyasztásuk visszafogására, a Tisza támogatóinak esetében ez az arány csupán 2 százalék volt. A pártszimpátiák a vízfogyasztást is markánsan meghatározták. A tiszások 19, a fideszesek 47 százaléka döntött úgy, hogy nem takarékoskodik az ivóvízzel. A válaszadók 29 százaléka ötösre, 31 százaléka négyesre értékelte a kormány kríziskezelését. 17 százalék hármast, 8 százalék kettest, 12 százalék elégtelent adott. A kormányzati kommunikáció „osztályzásakor” 39 százalék volt az ötösök, 22 százalék a négyesek, 13 százalék a hármasok, 7 százalék a kettesek és 15 százalék az elégtelenek aránya. A magyarok 41 százaléka szerint az ország energiabiztonsága érdekében fel kell építeni a Paks 2 atomerőművet. Ugyanezt állítja további 14 százalék is – összesen ez már 55 százalék –, de azzal a kitétellel, hogy a megvalósítást nem szabad az oroszokra bízni. A lakosság majdnem ötöde ellenzi a tervet (19 százalék), sokan pedig bizonytalanok (26 százalék), nem tudnak határozott véleményt mondani. Nyitókép: HVG / Fazekas István