● news.bsdnet.hu

Albert Camus Közönyének friss filmváltozata aligha fogja tömegesen megszólítani a fiatalokat: Az idegen a legkevésbé sem próbál trendi lenni, de ez egyáltalán nem probléma. Harry Potter színre lépése előtt, J. D. SalingerZabhegyezőjemellett Albert Camus-től aKözöny– más fordításbanAz idegen– is több generáció számára jelentette az egyik első olvasmányélményt, noha kevésbé könnyed aligha lehetne. Egy fiatal francia hivatalnokról szól, aki egykedvűen veszi tudomásul, hogy meghalt az anyja, egyetlen könnycseppet sem hullajtva eltemeti, majd éli tovább az egyhangú életét, míg egy nap a tengerparton meggyilkol egy rá kést rántó algériai őslakost. Megúszhatná a bűncselekményt, de nem védekezik a bíróságon, ügyet sem vet a tárgyalásra, ezzel pedig szélsőségesen maga ellen hergeli a bírákat, akik halálbüntetésre ítélik. Vajon mire számíthatunk az 1942-ben megjelent történet új adaptációjától úgy, hogy aSwimming Poolvagy aVízcseppek a forró kövönextremitásoktól sem visszariadó rendezője, François Ozon készítette? Például arra, hogy megváltoztatja a főszereplő bőrszínét vagy nemét. Ám mivel a lényegében általa felfedezett Benjamin Voisint kérte fel a nihilista srác megformálására, tudni lehetett, hogy erről szó sincs. Viszont mivel a színészOzon’85 nyaracímű melegrománcában tűnt fel, gyaníthatnánk, hogy akkor a trendeknek megfelelően meleg lesz, de ezt sem húzta meg a rendező. Akkor nyilván úgy kerekíti majd a sztorit, hogy a mainstream politikai ideológiával rímeljen, és a gyilkosságot majd gyűlölet-bűncselekményként tálalják, merülhet fel joggal. Elvégre az alkotás mégis a Velencei  Nemzetközi Filmfesztiválon debütált, ezek a rendezvények pedig igencsak értékelik, ha egy rendező a számukra szimpatikus világnézetet fogalmaz meg. De távolról sincs így. Az idegenCamus művének a lehető legkonzervatívabb feldolgozása. A lassú tempójával, a fekete-fehér képeivel, ha túlzás is lenne azt állítani, mintha egyből a regény megjelenését követően készült volna, leginkább egy hatvanas évekbeli film hatását kelti. Hangulatában, tálalásában legalábbis kissé megidézte bennem AntonioniA kalandját,annak ellenére, hogy az egészen más egzisztenciális kérdéseket is boncolgat. Ami pedig már az első percek után szembetűnő, hogy ellenben például azÜvöltő szelekidei, Margot Robbie és Jacob Elordi főszereplésével készült, grandiózus beállításokkal, videóklipekre emlékeztető betétekkel, kortárs zenével, hatalmas színészi gesztusokkal élő szupertrendi feldolgozásával,Az idegena legkevésbé sem próbál divatos lenni. Vagy direkten, a saját nyelvükön megszólítani a mai fiatalokat. Ezt is ajánljuk a témában És még véletlenül sem a világ legszebb szerelmi története. Pedig megtehetné, elvégre lényegében Bret Easton Ellis karaktereinek prototípusáról van szó. Csupán a főszereplő nem menekül alkoholba vagy kábítószerekbe, hogy elfojtsa az érzelmeit, azok ugyanis nincsenek neki, ellenben épp olyan robotszerűen űzi a szexet. Ozon azonban nem romantizálja ezt a kiégett lelki állapotot, hanem, akárcsak a regény, a pszichopátiás működés orvosi portréját rajzolja fel egy olyan karakteren keresztül, aki nem érez lelkiismeret-furdalást, sem félelmet vagy gátlást, mások halála annyi érzelmet vált ki belőle, mint egy átlagemberből egy félbetépett lap. A történet olvasata persze kétélű, hiszen a társadalomról is kritikát alkot: nem a konkrét tettéért ítélik el a fiatalembert, hanem azért, mert elrettentő és ijesztő, ahogyan a személyisége nem illeszkedik a bevett normákhoz. És ezek a gondolatok teszik örök érvényűvé a művet, és ezért nem szükséges modernizálni ahhoz, hogy aktualitást nyerjen. A rendező pedig ridegebben nem is tálalhatná ezt a lélektani pokoljárást. Nem csupán a főszereplőből, hanem a csendes képsorokból is árad az elidegenedés, a kétórás játékidő végére pedig könnyen a néző is közönyben, de legalábbis apátiában érezheti magát. De Camus célja sem az önfeledt szórakoztatás volt. Az idegen – francia dráma. Április 30-tól a Mozinet forgalmazásában országszerte a mozikban. Nyitókép: Az idegen. (Mozinet) Az Elle Fanning főszereplésével készült Margo bajban van tökéletes példája annak, hogy lehet megtölteni tartalommal egy nem túl nívós bestsellert. Az Otthon, édes otthon rendkívül hatásosan próbálja elérni, hogy mindenféle emberi kapcsolattól elmenjen a kedvünk. Ebben a témában ennyire zavarba ejtő, kényelmetlen, de a maga módján rendkívül vicces filmet talán még sosem láthattunk. Az őszinte szembenézése alatt viszont a filmtörténelem legszerethetőbb időszakait idézi meg. Ismerős helyszínek és konfliktusok, miközben egy gyerek felnövéstörténetébe nyerünk bepillantást. Ennek okait próbáljuk boncolgatni a Trump-jelenségen keresztül. Az Elle Fanning főszereplésével készült Margo bajban van tökéletes példája annak, hogy lehet megtölteni tartalommal egy nem túl nívós bestsellert. Európában hárommillióan, Magyarországon 251 ezren élhettek volna tovább.