● news.bsdnet.hu

Sokáig azt hitték, hogy az ókori Egyiptom piramisait több tízezer rabszolga építtette. A modern régészeti leletek azonban megcáfolják ezt a régóta fennálló sztereotípiát. Sokáig azt hitték, hogy az ókori Egyiptom piramisait több tízezer rabszolga építtette. A modern régészeti leletek azonban megcáfolják ezt a régóta fennálló sztereotípiát. A neves egyiptológus, Zahi Hawass szerint a gízai nagy piramis közelében végzett ásatások kimutatták, hogy azt szakképzett munkások, nem rabszolgák építették. A tudósok az i. e. 13. század körüli építők által hátrahagyott nyomokat, valamint a piramis közelében sírokat fedeztek fel, ahol a munkásokat eltemették. Ha rabszolgák lettek volna, jegyezte meg Hawass, akkor nem a fáraó sírja mellé temették volna őket. Kiderült, hogy az építkezésen a munkaszervezés meglehetősen kifinomult volt: a munkásokat csapatokba osztották, egyértelműen meghatározott felelősségi körökkel, és valószínűleg tíznaponként egy szabadnapjuk volt. A piramistól keletre a régészek felfedezték az úgynevezett „munkásvárost” – egy lakóövezetet konyhákkal, pékségekkel és raktárakkal. Egy másik felfedezés az építőanyagok szállításának módszereivel kapcsolatos. A piramis építéséhez felhasznált mészkövet egy, az emlékműtől mindössze 300 méterre található kőbányából fejtették ki. A tömböket egy rámpán keresztül szállították az építkezésre, melynek töredékeit a piramistól délnyugatra találták meg. A régészek nagyszámú állatcsontot is felfedeztek, ami arra utal, hogy az építők kiegyensúlyozott étrendet folytattak. Ez ellentmond annak a közhiedelemnek, hogy kizárólag kenyéren, hagymán és fokhagymán éltek – írta meg aGismeteo.