● news.bsdnet.hu

A Fehér Ház augusztus közepén egy sor új, drónok behozatalára vonatkozó vámtétel bevezetését jelentette be. A Donald Trump amerikai elnök által jegyzett, bizonyos termékeknél  100 százalékos extra terhet jelentő rendelet múlt hét csütörtökön immár a gyakorlatban is életbe lépett, miközben a hivatalos narratíva szerint a hazai érdekek védelmében született rendelkezést számos belföldi kritika éri. Ahogy az a leginkább Peking terjeszkedését, technológiai nyomulását fékezni kívánó hasonló intézkedések kapcsán lenni szokott, Washington ez esetben is nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva szabta ki a kirívóan magas vámot minden 25 kilogrammot meghaladó maximális felszállási tömegű drónra, valamint bármilyen, hőkamerával rendelkező modellre. A Trump-kormányzat mindezzel párhuzamosan igyekszik helyzetbe hozni a hazai gyártókat, ami az ipar megerősítését és a belföldi munkahelyek bővülését eredményezheti. Nemzetbiztonság helyett protekcionalizmus Szakértők és az intézkedés miatt hátrányt szenvedő csoportok azonban nagyon máshogy értékelik a helyzetet. Utóbbiak között van egy sor helyi rendőri és egyéb vészhelyzeti feladatot ellátó szervezet, amelyek drónflották üzemeltetésével erősítik vagy tervezik erősíteni képességeiket a gyanusítottak vagy éppen bajba jutott polgárok felkutatásában. A New York Timesnak például egy Cleveland környéki rendőrökből és tűzoltókból álló drónegység vezetője nyilatkozta azt, hogy a lépés jelentős pénzügyi terhet jelent, és minden bizonnyal sok közösség számára teljesen vállalhatatlanná teszi majd az új drónok beszerzését. Scott Mlakar , akinek az egysége leginkább éjszaka elkövetett bűncselekmények gyanúsítottjainak felkutatására és eltűnt gyermekek keresésére használják az eszközöket, egészen nyíltan kimondja, hogy a szupermagas tarifák mögött "nagyrészt az amerikai gyártók lobbizása" áll, akik így akarnak jobb helyzetbe kerülni. "Ez nem nemzetbiztonsági kérdés. Ez protekcionizmus." Az Ars Technica beszámolója egy texasi rendőrt idéz, aki a Szövetségi Kommunikációs Bizottsághoz (FCC) fordult azért, mert meglátása szerint a kínai DJI modelljeinek "jelenleg nincs gazdaságilag életképes hazai alternatívája". Mindezt egy beszédes adattal támasztotta alá, miszerint a 2024-ben felmért állami és helyi bűnüldöző drónprogramok több mint 80 százaléka DJI-drónokat használt. (A kínai dominanciát nehéz lenne vitatni, mivel friss becslések szerint a végfelhasználóknak szánt és üzleti célú drónok piacán a DJI egymaga birtokolja a globális torta nagyjából 70-80 százalékát.) Nehéz az elválás Ahogy a bevezetőben említettük, Washington jó pár éve próbálja elzárni a nála (és szövetségeseinél) meglévő fejlett technológiai know-how-t és megoldásokat távol-keleti riválisától, párhuzamosan pedig folyamatosan zajlik a nemzetbiztonsági kockázatnak minősített technológiai cégek , termékek és alkalmazások kiseprűzése. Ebbe a folyamatba illeszkednek a drónokra kivetett új importterhek, amelyek a Trump-adminisztráció reményei szerint egyben lehetőséget teremtenek a hazai gyártás felfuttatására. Ennek érdekében egyébként további állami programokat indítanak be, amivel az amerikai vállalatok beruházásait igyekeznek megtámogatni. Ahogy azonban épp a Tump nevével brandelt, "igazi amerikai okostelefon" esetében nyilvánvalóvá vált , a legfejlettebb számítástechnikai berendezések gyártása kapcsán pusztán az akarat és az esetlegesen meglévő tőke sem garancia a sikerre. A különleges technológia beüzemelése, a folyamatos működést biztosító ellátási lánc megszervezése távolról sem triviális és gyors feladat, ráadásul a gyártási műveleteket elvégezni képes szakembergárda sem áll tömegesen bevetésre készen bármelyik amerikai államban. (Kép: DJI)