● news.bsdnet.hu

761 várost vizsgált az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb levegőminőségi elemzése , ami alapján a magyarországi települések Sopron kivételével a szennyezettebbek közé tartoznak. „A légszennyezés világszerte évente közel 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben tízből kilenc ember a WHO ajánlásainál szennyezettebb levegőt lélegzik” – indítja a Másfélfok.hu oldalon megjelent cikkét Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa. Bár az elmúlt évtizedekben a légszennyezettség Európa-szerte folyamatosan csökkent, az Európai Unió levegőminőségi előírásai még mindig nem teljesülnek teljes mértékben. Ahogy Varga Judit írja, „az EU városi lakosságának túlnyomó többsége (94 százaléka) továbbra is a WHO irányértékeit meghaladó PM2,5-koncentrációjú helyen él”. Márpedig „ha légszennyezésről beszélünk, a kár messze túlmutat a légzőrendszeren. A tüdőrákon túl összefüggésbe hozható olyan betegségekkel, mint a stroke, a szívbetegségek, a cukorbetegség vagy a demencia, de egyebek mellett az elhízással, koraszüléssel, tanulási nehézségekkel vagy a meddőséggel is. Aránytalanul nagy mértékben érinti a gyermekeket, az időseket, a forgalmas utak vagy ipari létesítmények közelében élőket és a rossz szociális-gazdasági helyzetben lévőket. A legsúlyosabb teher világszerte az alacsony és közepes jövedelmű országokat sújtja, ahol a szennyezéssel összefüggő halálesetek mintegy 89 százaléka történik – azonban az Európai Unióban és hazánkban is van még mit javítani a helyzeten.” A jelentés szerint hazánk azon 6 tagállam között szerepel, melyeknél még nem teljesül a nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségekről szóló ún. NEC-irányelvben megadott, 2020-tól érvényes kibocsátáscsökkentési kötelezettség . A tüdőrák és az Alzheimer-kór kialakulásában is jelentős szerepet játszó légszennyezőanyagok közül Magyarországon a kisméretű részecskék (PM10, PM2,5), a nitrogén-oxidok és nyári időszakban az ózon okoz kiemelt gondot. Varga szerint ugyan „akadnak olyan kivételes évek, mint például 2023, amikor nem történt határérték-túllépés – legtöbbször a szennyezettség meghalad bizonyos, az EU szabályozásban megadott értékeket”. A nemrég felülvizsgált EU-s levegőminőségi irányelv 2030-ra szigorú levegőminőségi határértékeket határozott meg, melyek közelítik a WHO irányelveit, és elérésük segít csökkenteni ezeket a káros egészségi hatásokat. A négy év múlva életbe lépő kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítéséhez nemcsak az ammónia, de az illékony szerves vegyületek, a nitrogén-oxidok és főleg a kiméretű részecskék (PM2,5) emissziójának csökkentését is el kellene érni. (Nyitókép: GettyImages)