● news.bsdnet.hu

A magyar gazdaság uniós termelékenységi felzárkózása továbbra is vegyes képet mutat, azonbanamezőgazdaságaz egyetlen ágazat, ahol a hazai teljesítmény már meghaladja az EU-átlagot.A látszólag kedvező pozíció mögött azonban sajátos szerkezeti tényezők – vállalkozói jövedelmek, támogatási struktúrák és alacsony munkaerőigényű termelési modell – állnak, amelyek árnyalják a valódi versenyképességi képet. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. AGKI Gazdaságkutató Zrt.elemzése szerint Magyarország termelékenységi felzárkózása az Európai Unió átlagához képest továbbra sem történt meg széles körben, ugyanakkor az ágazati különbségek erőteljesek. A 2025-ös adatok alapján a mezőgazdaság kiemelkedik:a hazaitermelékenységaz EU-átlag 104 százalékán áll, ami az egyetlen olyan nemzetgazdasági ág, ahol Magyarország ténylegesen „előnyben” van.A Eurostat adatai és a GKI számításai szerint azonban ez az előny nem klasszikus technológiai vagy hatékonysági fölényből fakad. A magas érték hátterében több, egymást erősítő tényező áll. A hazai agráriumban jelentős a vállalkozói forma, amely a jövedelmeket és így a termelékenységi mutatókat is felfelé torzítja az egy foglalkoztatottra jutó értékben. Emellett a nagytáblás, kevésbé intenzív növénytermesztési struktúra alacsony élőmunka-igényű, ami automatikusan javítja a statisztikai hatékonyságot. Fontos szerepük van az uniós agrártámogatásoknak is: az alacsonyabb hazai bérszint miatt ezek atámogatásokarányaiban nagyobb súlyt képviselnek a kibocsátási értékben, mint több nyugat-európai tagállamban. Ez tovább emeli a számított termelékenységi szintet, miközben nem feltétlenül jár együtt magasabb technológiai fejlettséggel. A hosszabb távú trendek azonban már kevésbé kedvezőek.2010 és 2025 között a mezőgazdaság termelékenysége Magyarországon 19 százalékkal nőtt, miközben az EU-ban átlagosan 50 százalékos bővülés történt.Ez azt jelenti, hogy a relatív pozíció nem a magyar agrárium látványos felzárkózásának, hanem inkább a lassabb uniós dinamika mellett fennmaradó stabil szintnek köszönhető. A GKI elemzése szerint ez a helyzet rámutat egy strukturális ellentmondásra: miközben a magyar mezőgazdaság statisztikailag erős, ez az előny nem feltétlenül exportálható más ágazatokba. A feldolgozóipar, az informatika vagy a tudásintenzív szolgáltatások – amelyek hosszú távon a növekedés motorjai – továbbra is jelentős lemaradásban vannak. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Összességében a mezőgazdaság magyarországi „éllovas” pozíciója inkább sajátos szerkezeti adottságok eredménye, mintsem mély technológiai versenyelőnyé. Ez pedig azt jelenti, hogy a következő időszak agrárpolitikájának egyik kulcskérdése nem csupán a szint megtartása, hanem annak megválaszolása lesz, hogy ezaz előny mennyiben alakítható át valódi, innováción alapuló versenyképességgé. Forrás:Gazdaságkutató Zrt. Indexkép: Pexels