● news.bsdnet.hu

Az Arles-ban történt idegösszeomlás és az elhíresült füllevágási incidens után a festő saját kérésérevonult be az intézetbe 1889 tavaszán. Bár mentális állapota gyakran romlott, ecsetje alól ekkor kerültek ki pályájának talán legszélesebb körben ismert alkotásai. A kolostorból kialakított elmegyógyintézet falai között Van Gogh fájdalmaművészetté alakult. Saint-Paul de Mausole egy 11. századi román kori kolostorProvence festői vidékén, Saint-Rémy-de-Provence közelében. Az intézmény a 19. század végén pszichiátriai gyógyhelyként működött, és a gyógyulást segítette, hogy nyugodt kertjei, ciprusfái és levendulamezői különleges atmoszférát teremtettek a mentális nehézségekkel küzdőknek. Van Gogh itt végre olyan környezetbe került, ahol egyszerre figyeltek a betegségére és támogatták az alkotói munkásságát. Orvosa, Théophile Peyron arra ösztönözte a festőt, hogy a művészetet használja terápiaként. A művész egy egyszerű szobát kapott, emellett külön műtermet is használhatott az épületben. Az ablakából búzamezők, olajfaligetek és az Alpilles hegyei látszottak, amelyek számtalanképénekvisszatérő motívumaivá váltak. A Google új funkciója segítségével beállítható, hogymilyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattintserre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.Ha mindent jól csináltál, a„Saját források”felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. A Google új funkciója segítségével beállítható, hogymilyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattintserre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.Ha mindent jól csináltál, a„Saját források”felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. A hely szelleme pedig valóban inspirálta a művészt: egyetlen év alatt közel 150 festményt és számos rajzot készített. Itt festette többek között az„Íriszek”, a „Búzamező ciprusokkal” és a legendás „Csillagos éj” című képeket is. Van Gogh számára az intézet nem csupán gyógyhely volt, hanem menekülés is saját belső démonai elől. Rohamai idején nem dolgozhatott, ám amikor állapota javult, szinte megszállott tempóban festett. Képeinek örvénylő ecsetvonásai és vibráló színei sok művészettörténész szerint éppen lelki küzdelmeit tükrözik. A dél-francia táj fényei ugyanakkor reményt és nyugalmat is vittek műveibe. Van Gogh képeinek értelmezése egykimeríthetetlen téma a művészettörténészek számára, hiszen a belső feszültségek és a környezet nyugalmának találkozása elképesztő szépséget hagyott a művész vásznain. A Saint-Paul de Mausole ma is egyműködő pszichiátriai intézmény, ugyanakkorkulturális központként is látogatható. A turisták megtekinthetik Van Gogh rekonstruált szobáját, a kolostor kertjeit és azokat a helyszíneket, ahol a híres festmények megszülettek. Az intézményben ma is fontos szerepet kap a művészetterápia, amely a pszichológia és a pszichiátria egyik dinamikusan fejlődő területe manapság. Ez a különleges hely így nemcsak Van Gogh emlékét őrzi, hanem azt az elképzelést is, hogy az alkotás képes enyhíteni a lelki szenvedést. Kapcsolódó: ez a Napraforgók rejtett üzenete,Van Gogh titkátcsak kevesen értik. Múzsák a csók után Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában. Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen! hirdetés