● news.bsdnet.hu

Átfogó vizsgálatot indított a Tudományos és Technológiai Minisztérium a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) több, a választások előtti napokban meghozott támogatási döntése miatt. A tárca szerint mindössze két nap alatt 11 projektről döntöttek, összesen 22,59 milliárd forint értékben, a kedvezményezettek között egyházi szervezetekkel, alapítványokkal és nonprofit cégekkel. Tanács Zoltán miniszter kiemelte, hogy egyes pályázatoknál szokatlanul gyors, mindössze 24 napos elbírálási eljárást alkalmaztak. A támogatási szerződéseket egyelőre nem kötik meg, kifizetések sem indulnak, amíg a részletes ellenőrzések le nem zárulnak. Hozza nyilvánosságra a kegyelmi dosszié önnél lévő példányát - szólította fel a miniszterelnök Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Facebook posztjában csak arról írt, hogy a kerület számára fontos, megoldandó kérdéseket beszéltek át László Imrével. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az ÖBB bécsi irányítóközpontjában szerzett tapasztalatokat a magyar vasúti rendszer fejlesztéséhez, miközben a hivatalos delegáció más tagjai diplomáciai találkozókon vettek részt. Eredményesen működött az elmúlt több mint egy évben az alapfeladataira összpontosító Magyar Nemzeti Bank – jelentette ki Varga Mihály jegybankelnök, kiemelve a forint erősödését, az infláció csökkenését és a devizatartalék gyarapodását. Az MNB elnöke az euró 2030-as bevezetését ambiciózus célnak nevezte, de jelezte, a jegybank támogatja a folyamatot, ha a kormány elkötelezett mellette. Varga Mihály a Pallas Athéné alapítvány néhány éven belüli megszűnését vetítette előre, és elmondta, hogy az MNB működésének átalakítása eddig több mint 100 milliárd forintos megtakarítást hozott. A székházfelújítás ügyében "szerződésdzsungelt" talált a jegybank, és minden eszközzel segíti az indokolatlanul elköltött összegek visszaszerzését. Magyar Péter miniszterelnök és vendéglátója, Christian Stocker osztrák szövetségi kancellár delegációtagokkal, magyar oldalon négy miniszterrel kibővítve folytatott plenáris tárgyalást - írta Orbán Anita friss Facebook-posztjában. Szóba hoztuk az ausztriai magyar munkavállalók érdekvédelmét, a határok jobb átjárhatóságát, és az azbesztszennyezés ügyét. Beszéltünk a mindkét országot érintő uniós ügyekről, döntéshozatalról, költségvetésről, versenyképességről, bővítésről. A szakminiszterek a felvetett témakörök mentén elkezdik a közös munkát. Az MCC alapítója, Tombor András párbeszédet kezdeményez a magyar állammal az intézmény további működéséről, a diákok, az oktatók és a vagyon sorsáról - jelentette be Tombor András csütörtöki közleményében. "Az intézmény alapítójaként különösen fájdalmas szembesülni azzal, ahogy a harminc éve megfogalmazott célok mentén huszonöt évig következetesen épített örökség mára politikai csatározások színterévé vált. Ezen változtatni kell, és visszatérni az alapításkor megfogalmazott alapértékeinkhez! A 2020-ban történt vagyonjuttatás után az alapítvány életéből visszavonultam, bízva abban, hogy az MCC a jelentős vagyoni juttatással a legnívósabb nemzetközi színtéren is versenyképessé válik, és képviselni tudja az összmagyarság érdekeit a következő évtizedekben" - írta. Majd hozzátette: azonban látva, hogy az intézmény jövője veszélyben van, kötelességemnek érzem, hogy mint alapító fellépjek a védelmében. Az elmúlt hetekben ehhez jelentős megerősítést nyertem a volt és jelenlegi diákoktól, szüleiktől, kurátoroktól, védnököktől, illetve hazai és nemzetközi oktatók százaitól - fogalmaz. "Egyetértek a tegnap nyilvánossá vált alaptörvény-módosítás rendelkezésével, hogy az állam által juttatott vagyont nemzeti vagyonnak tekintjük, ennélfogva készen kell állni a kölcsönös számadásra. Ugyanakkor mint az MCC alapítója párbeszédet kezdeményezek a kormányzattal az intézmény sikeres és hosszú távú működésének biztosítása érdekében" - áll a közleményben. Magyar Péter Bécsben tárgyalt az azbesztszennyezés ügyéről, és ígéretet kapott annak azonnali leállítására és kivizsgálására. A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország ragaszkodik a "szennyező fizet" elvéhez. Bejelentette azt is, hogy szeptemberben Gödöllőn közös magyar-osztrák kormányülést tartanak. Naderi Zsuzsanna vezeti majd az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság munkáját - közölte Lannert Judit tárcavezető csütörtökön a Facebook-oldalán. Pénteken késő este a Moody’s megkezdi az idei hitelminősítői értékelések sorát, majd a jövő héten a Standard & Poor’s, két hét múlva pedig a Fitch Ratings mondhat véleményt Magyarországról. Ráadásul most külön pikantériát ad a bejelentéseknek az áprilisi parlamenti választás, illetve az azt követő lelkes piaci reakció. A minősítők most először értékelhetik az új kormány euróbevezetési terveit és a vártnál rosszabb költségvetési pályát is. Mire számíthatunk a három nagy hitelminősítőtől? A küldöttség vonattal utazik. Jól haladnak a tárgyalások a Magyarországnak járó uniós forrásokról - jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Bécsben magyar újságíróknak nyilatkozva, miután udvariassági látogatást tett Alexander Van der Bellen osztrák államfőnél. Szerdától ideiglenesen felfüggesztette a Mediaworks a Metropol című ingyenes fővárosi napilap nyomtatott kiadását. A terjesztők és az újságok eltűntek az utcákról, több ponton pedig már az önkiszolgáló osztódobozokat is elszállították - írta aHVG. A Tisza Párt benyújtotta alaptörvény-módosítási javaslatát, amely az egyetemeket fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) átalakítását, illetve megszüntetését célozza. A tervezet célja az egyetemi autonómia helyreállítása, valamint a befagyasztott európai uniós források kiszabadítása. Ennek alapfeltétele a jelenlegi, átláthatatlan rendszer megreformálása. Bár az intézmények élvezik az alapítványi forma nyújtotta rugalmasabb gazdálkodás előnyeit, a nemzetközi programokból való kizárás miatt maguk az egyetemek is sürgetik az uniós elvárásoknak megfelelő, azonnali átalakítást - áll aTelexelemzésében. Bódis Péter, a Tisza országgyűlési képviselője a Fcebook-on gratulált a kinevezéshez. Lőrincz Viktória, a Tisza-kormány vidékfejlesztési minisztere a Facebook-oldalán képeket osztott meg a tárca állománygyűléséről. A miniszter főbb munkavégzési elveiről is nyilatkozott. Megfogalmazása szerint nem kemény, csak őszinte akart lenni az osztrák kancellárral az azbesztszennyezés ügyében Magyar Péter miniszterelnök, aki erről csütörtökön, bécsi tárgyalásai után beszélt magyar újságíróknak. A magyar miniszterelnök arra a felvetésre, hogy a Christian Stocker osztrák kancellárral tartott sajtótájékoztatón elég keménynek, szókimondónak tűnt az azbesztszennyezés ügyében, úgy válaszolt: jó hangulatú, előremutató megbeszélést folytattak a kancellárral, akivel őszinték voltak egymással. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az azbesztszennyezés problémája súlyos, nem most keletkezett, és amellett, hogy szeretnének gyors megoldást keresni,a felelősöket is szeretnék megtalálni. Hozzátette: szerinte az osztrák vezetés is tudja, hogy ez súlyos probléma, amit minél gyorsabban meg kell oldani. Úgyhogy én nem kemény akartam lenni, csak őszinte, és szerintem ezt teljesen jól fogadta a kancellár úr - fogalmazott. Magyar Péter az osztrák kancellárral tartott sajtótájékoztatójánbejelentette:jövő hétfőn megkezdi munkáját a magyar-osztrák bizottság a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés körülményeinek feltárására.Megköszönve osztrák partnere rugalmasságát, jelezte, egyetértettek abban, hogy "nincs helye mellébeszélésnek", teljes transzparenciára és a két állam közös munkájára van szükség a sok ezer magyar családot érintő ügyben. (MTI) Az oktatási tárcavezető a Facebook-oldalán jelentette be, hogy médiában megjelent értesülésekkel szemben nem ajánlott államtitkári pozíciót Orosz Annának. Magyar Péter egy lengyel lapnak adott interjújában az orosz gázvásárlás jövőjéről, a magyar-ukrán viszony újraindításának feltételeiről és az Orbán-rendszer lebontásáról beszélt. Az új magyar miniszterelnök az első külföldi útján Varsóba látogatott - jelentette aRzeczpospolita. Magyar Péter miniszterelnök és az osztrák kormánydelegáció találkozója után azonnal megkezdődött a két ország közötti közlekedésügyi kapcsolatok újjáépítése: Vitézy Dávid szerint az új irányvonal célja, hogy lezárja az elmúlt évek konfliktusait. Emellett fel akarják gyorsítani a határon átnyúló vasúti és közúti fejlesztéseket, különös tekintettel a Budapest-Bécs vonalra - írtaFacebook-posztjábana miniszter. Orbán Anita Claudia Bauer osztrák uniós ügyi miniszterrel tárgyalt BécsbenKözép-Európa és Magyarország biztonságának erősítéséről, a gazdasági versenyképesség növeléséről, valamint az illegális migráció elleni közös fellépésről. A megbeszélésen Magyarország külügyminisztere hangsúlyozta: az európai versenyképesség javítása szorosan összefügg a kedvező energiaárakkal, a beruházások vonzásával és az innováció ösztönzésével. Ezek a tényezők ugyanis elengedhetetlenek a hazai munkahelyek megvédéséhez, illetve újak teremtéséhez. A felek egyetértettek abban, hogy az illegális migráció megfékezésére határozott és hatékony európai megoldásokat kell találni. A találkozó napirendjén szerepelt továbbá a következő uniós költségvetés és a Magyarországnak járó kohéziós források kérdése.Ezenkívül megvitatták a kárpátaljai magyarság helyzetét, valamint a nyugat-balkáni tagjelölt országok európai uniós integrációjának felgyorsítását is. Bécsben tárgyalt Magyar Péter miniszterelnök és Christian Stocker osztrák kancellár. A találkozón szóba került a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés, a gazdasági kapcsolatok fellendítése és a régiós együttműködés - derült ki a kormányfők közös sajtótájékoztatójából. A felek egyeztettek az osztrák cégeket sújtó magyarországi különadókról is, valamint a szorosabb partnerség jegyében megállapodtak abban is, hogy idén ősszel közös kormányülést tartanak. Bécs utcáin sétál Magyar Péter miniszterelnök Christian Stocker osztrák kancellárral - a két kormányfő ezalatt kérdésekre is válaszol. Jogtanácsosként, illetve ügyvédként 16 éve foglalkozom a fogyasztói követelésekkel, végrehajtási eljárásokkal, devizahiteles perekkel, így a 2010. óta e tárgykörökben zajló jogalkotási folyamatot mindvégig testközelből éltem át. Mivel ügyvédként adósi képviselettel, illetve magánszemély végrehajtást kérők követeléseinek érvényesítésével is foglalkozom nem csupán a pénzügyi vállalkozások oldaláról igyekszem a problémakört átlátni. Amájus 20-án megjelent törvényjavaslatés a végrehajtásokkal kapcsolatos vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozat is érdemes arra, hogy röviden, érthető módon javaslatokat fogalmazzanak meg a területtel foglalkozó szakemberek. Mivel mindkét téma önállóan is meghaladná egy véleménycikk kereteit, ezért most csaka devizahitelesekről szóló törvényjavaslatkapcsán teszek néhány észrevételt. A magyar miniszterelnök a különadók kérdésére is kitért.Mint mondta, a kormány vizsgálni fogja ezek sorsát, de nem azért, mert ezt külső szereplők kérik, hanem azért, mert megítélésük szerint a gazdaság újraindításához erreközép- és hosszabb távon szükség van. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez először új költségvetésre, tisztánlátásra és türelemre van szükség, mert a gazdaságban rengeteg problémát kell kezelni. A különadók kivezetését és felülvizsgálatát tehát tervezik, de szerinte ennek most még nincs itt az ideje. A külföldről érkező beruházásokkal kapcsolatban Magyar Péter azt mondta: a jövőben elvárják, hogy ezek nagyobb hozzáadott értéket hozzanak Magyarországra. Kiemelte, hogy a kutatás-fejlesztés is központi szempont lesz, és ha ezek a feltételek teljesülnek, a kormány nyitott a befektetésekre. Magyar Péter hosszasan kitért az azbesztszennyezés ügyére. Elmondása szerint egyelőre még nem tudni pontosan, hány embert, települést, falut vagy várost érinthet a probléma, de az már most biztosnak látszik, hogy sokakat. A miniszterelnök közölte: hétfőn megkezdi munkáját a közös osztrák-magyar munkacsoport, amelyben környezetvédelmi, egészségügyi és jogi szakemberek vizsgálják majd a helyzetet. Magyar Péter szerint a szennyezés több éve folyhatott, természetesen szennyezett bányákból származó alapanyag felhasználásával, és egyelőre kérdés, hogyan történhetett meg mindez az Európai Unióban. Hangsúlyozta: a magyar kormány felelőssége, hogy mindenben transzparensen járjon el. Itthon már naponta ülésezik az ügyben felállított vizsgálóbizottság. Magyar Péter szerint az egyik legfontosabb feladat az érintettek kármentesítése, és amint kiderül, ki a valódi felelős, érvényesíteni fogjuk a szennyező fizet elvét - "hiszen nagyon sok milliárd forintos költségről van szó". Magyar Péter a megszólalásában üdvözölte a magyar–osztrák kapcsolatok történelmi mélységét, hangsúlyozva, hogy a két ország együttműködése hosszú időre nyúlik vissza. Közölte: a tervek szerint Gödöllőn, a Grassalkovich-kastélyban tarthatják meg a közös kormányülést, akár már szeptemberben. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a két ország miniszterei konkrét ügyekben tudtak egyeztetni. Mint fogalmazott, az Európai Unió tagjaként természetesen lesznek viták, de Magyarország klubtagként nemcsak a saját érdekeit tartja szem előtt, hanem a közösség többi tagjáét is. Szerinte ebben kell megtalálni a megfelelő hangsúlyt. A magyar költségvetés helyzete érdemben romlott az elmúlt hónapokban, így az Európai Bizottság az uniós túlzottdeficit-eljárás alatt álló országok egyik legkockázatosabb eseteként kezeli Magyarországot – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön kiadott tavaszi előrejelzéséből. A jelentés világossá tette, hogy a hiány- és adósságpálya is kedvezőtlen irányba mozdult el Magyarországon és más tagállamokban is. Ez különösen nehéz örökséget hagy Orbán Viktor miniszterelnök kormányától Magyar Péter kabinetjére, azon belül is Kármán András pénzügyminiszterre, akinek egyszerre kellene javítania a költségvetési mutatókat és a gazdaságpolitikai hitelességet, és közben beindítani a gazdasági növekedést. Az osztrák kancellár a versenyképesség és az energiaárak kérdését is kiemelte, szerinte ezekben sok hasonlóság mutatkozik Magyarország és Ausztria helyzete között. Ukrajna kapcsán arról beszélt, hogy Ausztria szerint minden leendő uniós tagországnak hasonló menetrenden kell végigmennie, mert csak így lehet megőrizni az Európai Unió egységét. A kancellár kitért azazbesztügyreis. Azt mondta, megértik a magyar emberek aggodalmait, ezért az osztrák hatóságok ott működnek együtt Magyarországgal, ahol csak lehetséges. A felek abban is megállapodtak, hogy konkrét közös projekteket indítanak a kapcsolatok mélyítésére. Az osztrák kancellár bejelentette, a tervek szerint Magyarország és Ausztria még ebben az évben közös kormányülést tart. Megkezdődött Magyar Péter és az osztrák kancellár közös sajtótájékoztatója. Az osztrák kormányfő nyitóbeszédében arról beszélt, hogy örül annak, hogy láthatóan véget ér Magyarország elszigeteltsége. Kiemelte: Ausztria számárafontos kérdés a magyarországi különadók ügye, mivel ezek az osztrák vállalatokat érzékenyen érintik. A kancellár szerint a bizalom helyreállításához párbeszédre van szükség, ezért üdvözölte, hogy a délután folyamán Magyar Péter több fontos osztrák kormányzati szereplővel is találkozik. Úgy fogalmazott: Ausztria és Magyarország partner régióként együtt erősebb lehet. Az átadás-átvételi dokumentumok alapján 285,6 milliárd forintnyi, 2026-ra eső kiadás nem, vagy nem teljes összegben jelent meg az idei központi költségvetésben. A legnagyobb tétel az autópálya-koncesszió rendelkezésre állási díja, de jelentős hiány mutatkozik a Budapest–Belgrád vasútvonal és az iváncsai ipari fejlesztési terület vasúti bekötése körül is. A kérdés már nemcsak az, hogy ezek a kötelezettségek szerepeltek-e az átadás-átvételi anyagokban, hanem az is, hogy miért nem kaptak megfelelő fedezetet a költségvetési törvényben. Magyar Péter Ausztriába érkezett, ahol megkezdődött a hivatalos diplomáciai látogatást felvezető ünnepi fogadás és köszöntés.A legfontosabb bejelentésekről beszámolunk. A miniszterelnök az elmúlt két napban Lengyelországban folytatott tárgyalásokat Donald Tusk lengyel kormányfővel és több lengyel vezető politikussal. A megbeszélések középpontjában a magyar-lengyel kapcsolatok újraépítése, a visegrádi együttműködés jövője, valamint az energetikai és geopolitikai kérdések álltak. A Tisza-kormány szerint a Fidesz jogi csapdát hagyott maga után az agráriumban: miközben éveken át a magyar gazdák védelméről beszéltek, nem biztosították törvényi szinten az ukrán agrárimport korlátozásának fennmaradását. Bóna Szabolcs agrárminiszter közölte, hogy a kabinet a lehető leggyorsabban visszaállítja az Ukrajnából érkező termékek tilalmát, és már készülnek az ehhez szükséges jogszabályok a húsoktól és gabonaféléktől kezdve az olajmagvakon át egészen a borig. Kinevezte kabinetfőnök-helyettesnek Pálinkás Szilveszter századost Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter – erről a politikusFacebook-oldalántett bejelentést. A miniszter ugyanakkor eljárást is indít a katona ellen. A Tisza Párt választási győzelme után sem a klasszikus pártépítés irányába indulna tovább, hanem egy mozgalmi alapú politikai közösségből próbálna kormányzati hátországot és társadalmi döntéselőkészítő rendszert építeni – erről beszélt Radnai Márk, a párt alelnöke aNépszavánakadott interjúban. Radnai szerint a Tisza előtt álló legnagyobb kihívás nem egyszerűen a kormányzás megszervezése lesz, hanem annak bemutatása is, milyen állapotban veszik át az országot, és milyen döntésekre lesz szükség a következő években. Ahogytegnap megírtuk, felfüggesztené a devizahiteles pereket Hantosi István és Melléthei-Barna Márton tiszás képviselőkfriss törvényjavaslataa későbbre ígért, az érintettek helyzetét rendező „jogalkotási lépések” megtételéig. Szándékával ellentétben a felfüggesztés többségében nem a devizahiteleseknek, hanem a bankoknak és követeléskezelőknek kedvezhet rövid távon: a felfüggesztés miatt később juthatnak pénzükhöz azok az adósok, akik bizonyítják a bíróságon, hogy nem megfelelően tájékoztatták őket az árfolyamkockázatról. Az elmúlt napok legfontosabb közéleti ügyei anyugat-magyarországi azbesztszennyezés,valaminta szegedi BYD elleni szennyezési vádak és a környezetvédelmi vizsgálatok megindításavolt. Az azbesztszennyezés aktuális híreit alábbi cikkeinkben foglaltuk össze: A BYD elleni vádakról és vizsgálatról pedig ezen cikkeinkben olvashatnak: Újabb zűrös ügyekről számol be a METU-botrány kapcsán aTelex. Mint ismert, az Állam Számvevőszékfelfedte, hogyan szőtte be magát Matolcsy köre a Budapesti Metropolitan Egyetembe. Az ÁSZ több bűncselekmény gyanúját is megállapította, és feljelentést tett a nyomozó hatóságnál, ennek hatására az egyetemvezetőségébőltöbbentávoztak. A vizsgálat szerint a közpénzek felhasználásának fő kockázata nem az egyetem működésében, hanem a Matolcsy-körhöz köthető, összetett tulajdonosi struktúrában és céghálóban jelent meg. Ezek voltak a hét eddigi legfontosabb eseményei: A tegnapi nap választási híreit itt olvashatja vissza: Címlapkép forrása: MTI/Illyés Tibor