← Vissza

● news.bsdnet.hu

Visszatérés Edóba: Nioh 3: Hell Rising DLC teszt

Prohardver 2026-09-10 15:45
A Nioh 3 már az alapjátékban is meglehetősen tartalmas csomagot kínált, a Team Ninja azonban a korábbi részekhez hasonlóan ezúttal sem hagyta magára a játékot. A Hell Rising az első nagyobb történeti kiegészítő, amely nemcsak egy új korszakot és területet hozott magával, hanem friss fegyvereket, képességeket, ellenfeleket és egy újabb fejlődési rendszert is. Az alapjátékot annak idején teljes egészében egyedül jártam végig, ezúttal viszont kíváncsi voltam arra is, mennyit változik az élmény, ha valaki csatlakozik mellénk. A Hell Rising története az alapjáték befejezése után veszi fel a fonalat, és egy két DLC-n átívelő új történetszál első feleként funkcionál. Takechiyót egy álmában megjelenő ismeretlen yokai vezeti el a jövőjébe, egészen 1651-be, a Keian-korszak Edójába (ez a mai Tokió régi neve). A városnak papíron békés időszakát kellene élnie, a jövőbeli Takechiyo halála után azonban minden darabokra hullott, a Crucible pedig ismét rátelepedett a környékre. Yokaiok, lázadók és külföldi alkimisták lepték el Edót, a háttérben pedig természetesen ismét a Spirit Stone-ok körül kezd sűrűsödni a rejtély. Maga az új terület szerencsére nem egy gyorsan összedobott mellékzóna. A Hell Rising Edója méretét és felfedeznivalóit tekintve is kellően tartalmas, így nem az az érzésünk, hogy néhány küldetés kedvéért összeraktak pár új folyosót és arénát. Ismét érdemes letérni a fő útvonalról, átnézni az épületeket és a félreeső részeket, hiszen az alapjátékból megismert felfedezési elemek szinte teljes arzenálja visszatért. Vannak Chijikók, Kodamák, Nurikabék, mesterek és egyéb apróbb elfoglaltságok, így annak, aki korábban szeretett mindent kipucolni a térképről, most is lesz dolga bőven. A környezet egyébként jól illik a Hell Rising névhez. A Crucible által szétzilált Edo látványosan eltér attól a békés várostól, amelynek elvileg lennie kellene, a romos területeket és természetfeletti jelenségeket pedig remekül keveri a korszak építészetével. Az új helyszín emiatt nemcsak méretében működik, hanem hangulatában is, ráadásul a kialakítása ismét jól kihasználja a Nioh 3 nyitottabb pályaszerkezetét. Persze a nagyobb terület önmagában kevés lenne, ezért új ellenfelek is érkeztek, köztük néhány kifejezetten kellemetlen teremtménnyel. A változatossággal viszont már kevésbé voltam elégedett: rengeteg ismerős yokai és humanoid ellenfél tért vissza, így néhány óra elteltével azért feltűnik, hogy a DLC ezen a téren jóval visszafogottabb, mint lehetett volna. [+] Ebben fontos szerepet kapnak a Hundred Demon Realms képes papírtekercsek is. Ezek egy bizonyos Myth, azaz mellékküldetés teljesítése után nyílnak meg, ezt követően pedig ritkán ellenfelektől is megszerezhetjük őket. Minden tekercshez egy külön küldetés tartozik, amelynek teljesítésével magát a tekercset is felszerelhetővé tesszük, így további speciális bónuszokat adhatunk a karakterünkhöz. A rendszer különösen azoknak érdekes, akik szeretnek buildeket finomhangolni: vannak olyan hatások, amelyek bizonyos tulajdonságértékek eléréséhez kötődnek, illetve olyan különleges bónusz is akad, amely egyszerre több, normál esetben egymást kizáró Mastery Skill használatát engedi. A tekercsek ráadásul multiplayerben más játékosoktól is megszerezhetők, a hozzájuk tartozó küldetések pedig Expeditions módban közösen is teljesíthetők. [+] Ami viszont meglepett, az a nehézség. A Hell Rising egyáltalán nem érződött nehezebbnek, mint az alapjáték, pedig egy Nioh DLC esetében azért könnyen számíthatnánk arra, hogy a Team Ninja még egy lapáttal rátesz mindenre. Néhány összecsapás természetesen most is meg tud izzasztani, de összességében nem éreztem komolyabb ugrást. Ebben persze az is közrejátszhatott, hogy ezúttal a kiegészítő jelentős részét egy barátommal vittem végig. A kooperatív mód rengeteget tesz hozzá a szórakozáshoz, és ugyanennyit vesz el a nehézségből. Két szamuráj közt az ellenfelek figyelme megoszlik, sokkal könnyebb helyzetbe kerülni egy-egy nagyobb támadássorozat után, és a keményebb összecsapások is jóval kezelhetőbbé válnak. Cserébe közösen darálni a yokaiokat és egymás hibáin röhögni kifejezetten jól működik, így második nekifutásra én már nehezen mondanék le róla. [+] Technikai szempontból ugyanakkor nem volt teljesen makulátlan az élmény. A Crucible előtti egyik nagyobb területen nálam és társamnál is látványosan beesett a teljesítmény: nem egyszerűen néhány pillanatnyi FPS-csökkenésről volt szó, hanem hosszabb ideig érezhetően rosszabbul futott a játék, amit több nagyobb megakadás is kísért. A pálya többi részén szerencsére nem találkoztam hasonló problémával, ezen a szakaszon viszont azért rendesen előtörtek belőlem a Blighttownban szerzett PTSD emlékei. A Hell Rising összességében pont azt adja, amit egy első Nioh 3 DLC-től vártam: egy nagyobb új területet, folytatódó történetet, friss fegyvereket és képességeket, valamint újabb okot arra, hogy ismét hosszú időre elmerüljünk a karakterépítésben. Az új Hoko and Shield fegyverek különösen jól sikerültek, a ninja változat őrültebb képességei pedig könnyen a kiegészítő legemlékezetesebb újdonságai közé kerülhetnek. Az ellenfélkínálatban több valóban új szereplőt szerettem volna látni, és a teljesítményproblémák is rontottak valamennyit az összképen, de a tartalom mennyiségével nehéz komolyabban vitatkozni. Ha pedig valaki eddig kizárólag egyedül játszott, érdemes egyszer társsal is belevágni: a pokol ugyan ettől jóval kevésbé veszélyesség válik, és kétségtelenül sokkal szórakoztatóbbá válik. A Nioh 3: Hell Rising DLC az eredeti játék minden platformjára, azaz PC-re és PlayStation 5-re jelent meg . A tesztjátékot a kiadó Koei Tecmo biztosította. Összefoglalás : A Hell Rising tartalmas és jól sikerült első kiegészítője lett a Nioh 3-nak, amely nemcsak egy méretes új területet, hanem új fegyvereket, látványos képességeket és további karakterfejlesztési lehetőségeket is hozott. Különösen jól sikerültek a Hoko and Shield variációk, amelyek közül a ninja változat deszkázós és pajzshajigálós mozdulatai gyorsan belopják magukat az ember szívébe. Az új ellenfelekből ugyan lehetett volna több, a Crucible előtti területen pedig a teljesítmény is komolyabban megrogyott, összességében azonban egy kifejezetten szórakoztató bővítést kaptunk. A Nioh 3 Hell Rising DLC legfőbb pozitívumai: A Nioh 3: Hell Rising DLC legfőbb negatívumai: Balga Bence
Eredeti cikk megtekintése →