● news.bsdnet.hu

Kis-Benedek József szerint Magyarország fontos műveleti terep lehetett az orosz titkosszolgálatok számára. A nemzetbiztonsági szakértő az ATV Startban arról beszélt, hogy feltűnő volt a budapesti orosz nagykövetség létszáma. A műsorban elhangzott adatok szerint 47-en dolgozhattak az orosz külképviseleten, miközben a moszkvai magyar nagykövetség létszáma 15 fő körül lehetett. Kis-Benedek József szerint ekkora különbség nem tekinthető megszokottnak, és Magyarország földrajzi helyzete, valamint NATO- és EU-tagsága miatt különösen értékes lehetett Moszkva számára. A szakértő úgy véli, Budapestről akár más európai uniós és NATO-tagállamokban végrehajtott orosz műveleteket is támogathattak. Felidézte, hogy nyugati sajtóértesülések szerint Magyarország menedéket is jelenthetett olyan orosz ügynökök számára, akik Nyugat-Európában már lebuktak. Kis-Benedek ugyanakkor hangsúlyozta, hogy abban nem biztos, hogy klasszikus értelemben vett menedékről volt szó, szerinte inkább arról, hogy Magyarországon hosszú ideig nem léptek fel határozottan ellenük. Kis-Benedek szerint nem arról van szó, hogy a magyar elhárítás ne tudott volna az orosz hírszerző tevékenységről. A szolgálatoknak szerinte rendszerint vannak adataik azokról a diplomatákról, akiket hírszerzéssel gyanúsítanak, és akár kiutasításukat is kezdeményezhetik, a végső döntést azonban a politikai vezetés hozza meg. Úgy fogalmazott, hogy a mostani lépések éppen azt mutatják, hogy a szükséges információk korábban is rendelkezésre állhattak. A nemzetbiztonsági szakértő szerint a helyzetet korábban Magyarország energetikai függősége és az orosz–magyar gazdasági kapcsolatok is befolyásolhatták. A mostani kiutasításokra Moszkva kemény válaszlépéseket ígért , Kis-Benedek azonban arra számít, hogy az orosz fél a gazdasági érdekeit is mérlegelni fogja. Kiemelte a földgázszállításokat és Paks II.-t, amelyek miatt szerinte Moszkvának sem feltétlenül érdeke a kétoldalú kapcsolatok végletes elmérgesítése. A tíz orosz diplomata kiutasítását Kis-Benedek kifejezetten erős politikai jelzésnek nevezte. Úgy látja, a döntés túlmutat azon, hogy Budapest egyszerűen figyelmeztette volna Moszkvát: ekkora szám már látványos fellépésnek számít. A szakértő szerint az intézkedés összefügghet azzal is, hogy Magyarországnak az új külpolitikai helyzetben bizonyítania kell az Európai Unió és a NATO felé, hogy megbízható szövetséges. Kis-Benedek szerint az sem kizárt, hogy nyugati partnerek korábban jelezték a magyar kormánynak, hogy Budapesten túl intenzív Moszkva érdekében zajló hírszerző tevékenység folyik. Magyarország ebből a szempontból különösen alkalmas kiindulópont lehetett, hiszen aki legálisan belépett az országba, az a schengeni térségen belül viszonylag szabadon mozoghatott tovább. A szakértő szerint ez számos operatív lehetőséget kínált az orosz szolgálatoknak. A kiutasítás ugyanakkor nem jelenti az putyini hírszerző tevékenység végét. Kis-Benedek szerint a távozó diplomaták helyére rendszerint gyorsan új embereket küldenek, nekik azonban részben elölről kell felépíteniük a korábbi kapcsolatrendszert. Ez az elhárítás számára is új lehetőséget teremt, hiszen az újonnan érkező személyek és kapcsolatépítési kísérleteik fokozottabban követhetők. A szakértő úgy látja, a mostani döntés csak egy hosszabb folyamat kezdete lehet a magyar titkosszolgálatok és a nyugati szövetségesek közötti bizalom helyreállításában.